2024. március

A Kerekerdő Alapítvány tervezett nyári táborai 2024-ben

Pajta tábor

Kézműves és természetismereti napközis tábor Szombathelyen, a Vasi Skanzenben
Négy turnus, hétfőtől péntekig: I. turnus: június 24-28., II. turnus: július 1-5., III. turnus: július 08-12., IV. turnus: július 15-19.
A Kerekerdő Alapítvány a huszonhetedik éve szervezi meg napközis táborát a Vasi Múzeumfaluban. Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves kisiskolásoknak (és 6. életévüket betöltött bátor óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen töltenének el egy, vagy több hetet ódon falusias környezetben. A népes stáb rengetegféle szabadban megvalósítható játékkal készül. A bújócskák, fogócskák többféle változatával, hagyományos körjátékokkal, és ügyességi feladatokkal és persze focizni, métázni és kidobózni is lehet. Öt-öt napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a környező zöld területeken (fűvészkedés, madarászkodás, tücskörészés, stb.), délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés, agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, kötélverés, fonási technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a falu gyümölcsfáival és háziállataival, régi eszközökkel. Lehet íjászkodni és lovagolni is. Minden turnusban két-három alkalommal hagyományos élő népzene segít ismerkedni a régi szokásokkal, dalokkal, táncokkal. Természetesen ezúttal is szívesen látjuk azokat a régi táborozóinkat, akik időközben kinőttek a kisiskolás korból.
A tábor 7-18 óra között üzemel. A foglalkozások, szervezett programok 9-17 óra között valósulnak meg. A táborban ebédet és uzsonnát biztosítunk.
Részvételi díj: 55 000 Ft/fő/turnus – kedvezményekkel csökkenthető

Süni tábor

Természetvédelmi tábor a Göcsejben, Botfán (Zalaegerszeg), bentlakásos tábor
Június 30 - július 6. (Vasárnaptól szombatig)
A Kerekerdő Alapítvány harminckettedik alkalommal szervezi meg táborát elsősorban 9-14 éves diákok számára. A tábor jól bevált helyszíne közel három évtizeden át a felsőcsatári Gyermeküdülő volt. A Vas-hegy és a Pinka-szurdok izgalmas természeti környezetet biztosított a tábornak. Sajnos az üdülő épületének egyre romló műszaki állapota miatt, tavaly már nem lehetett ott táborozni, ezért a Zalaegerszeghez tartozó Botfa lett az új helyszín. A természeti környezet Göcsej, azaz a Közép-Zalai-dombság keleti pereme. A vasi tájegységek közül leginkább az Őrség, illetve a Vasi Hegyhát áll hozzá a legközelebb. Botfa korábban önálló település volt Zalaegerszegtől délre. A község a Válicka-patak széles árterére enyhén leereszkedő, lankás szántókkal, erdős dombhátakkal, szőlőhegyekkel övezett kanyargós völgybe települt. A tábor programjában továbbra is fontos szerepet kap a természetismeret. A terepi foglalkozások, során szakavatott vezetők mutatják meg a gyerekeknek a növények, a madarak, az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világát. A kastély természetvédelmi központ is, ahol elárvult, és sérült madarakat gondoznak és rendszeres a madárgyűrűzés. A tábor ideje alatt a résztvevők ezekbe a tevékenységekbe is bekapcsolódhatnak. A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, és kézműves foglalkozások színesítik a programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így például a "fény napja", a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet szeretnének megtudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy „első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan, szüleik nélkül egy, többé-kevésbé ismeretlen közösségben. Várjuk azokat a gyerekeket, akik a Pajta táborból már kinőttek de ott sikerült érdeklődésüket felkelteni a Természet iránt. Ezúttal is szívesen látjuk azokat a régi táborozóinkat, akik időközben kinőttek az általános iskolás korból.
A tábor bázisa a Zalaegerszeghez tartozó Botfa településrészen található, Erdődi-Hüvös kastélyban működő Mindszenty Ifjúsági Ház., mely jól felszerelt kőépület.
Elhelyezés 3-5 fős hálókban.
Bővebben itt: http://www.botfaihaz.hu/hu/szallas
Étkezés helyben, napi öt étkezés.
Részvételi díj: 75 000 Ft/fő – kedvezményekkel csökkenthető

Szőcei szénagyűjtő tábor

Természetvédelmi tábor az Őrségben (nomád tábor)
Augusztus 9-16. (Péntektől péntekig)
A nomád tábort harmincnegyedik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő Alapítvány, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával, a híres "Szőcei tőzegmohás" közelében. A táborba elsősorban 11 évesnél idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk. A tábor sajátossága, hogy sokan járnak ide vissza, van aki már 20 éve. Többen 10-11 éves gyermekként jártak itt először, ma pedig végzett biológusként, kutatóként már foglalkozásokat tartanak. Sok régi táborozónk jön látogatóba néhány napra, vagy csak pár órára. A tábor vonzerejét, a különleges környezetből, a nomád jellegből és a családias légkörből adódó, sajátos hangulat adja. Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés, aranyvesszőirtás, akácsarj irtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő egykori kutatóház udvara. Elhelyezés sátrakban, alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnének minél több dolgot tudni és megtapasztalni a Természetről, szívesen gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől, a kétkezi munkától és szívesen dolgoznak velünk együtt a fokozottan védett Szőce-patak völgyének természeti értékeiért. Várjuk azokat a Pajta táborból, és a Süni táborból „kiöregedett” bátor fiatalokat, akik szívesen megtapasztalnák, hogy milyen létezni valóban közel a Természethez. Mint eddig, ezúttal is szívesen látjuk azokat a régi táborozóinkat, akik időközben felnőtté váltak.
(Szőce az Őrségi Nemzeti Park keleti peremén, Körmend és Zalalövő között található.)
Részvételi díj 65 000 Ft (kedvezményekkel csökkenthető)

Valamennyi táborra vonatkozó további információk:
A Kerekerdő Alapítvány honlapján részletes leírásokat talál a táborokról (Programok – Környezeti nevelés – Táborok menüsor) Az Alapítvány facebook oldalán megtekintheti az előző évek táborainak fotóalbumait, videóit. A fényképek - fényképalbumok menüpontban több ezer képet lehet végignézni évek és táborok szerint albumokba rendezve itt. Személyesen is érdeklődhet telefonon, és találkozhat is velünk, előre egyeztetett időpontban.

Kedvezmények
A kedvezmények fő célja, hogy a szerényebb anyagi körülmények között nevelkedő gyermekek is részt tudjanak venni a kiválasztott táborban.Ezért a kedvezmény automatikus igénylése előtt kérjük mérlegelni, hogy az Ön esetében ez a rászorultsági helyzet valóban fennáll-e. A rászoruló családok számára tizenkétféle kedvezményt ajánlunk melyeket két főtípusba soroltunk. Az alapkedvezményeket, a különleges kedvezményeket és a részletfizetési lehetőségeket

A három kedvezmény főtípus külön értelmezendő!

A határidőig való befizetés esetén érvényesek.

A márciusi és áprilisi kedvezmény a korai befizetéssel érvényes.

A három kedvezménytípusból, csak az egyik vehető igénybe.

Amennyiben munkahelyi támogatásnak köszönhetően Önöknek jelentősen kedvezményes részvételre van lehetősége, a mi kedvezményeink már nem vehetők igénybe.

Alapkedvezmények (összeadva maximum: 8 000 Ft/fő/turnus lehet):

Márciusi kedvezmény: március 31-ig jelentkezőknek és befizetőknek 8000 Ft/fő/turnus

Áprilisi kedvezmény: április 15-ig jelentkezőknek és befizetőknek 3000 Ft/fő/turnus

Testvér kedvezmény: testvéreknek, egy családban élőknek: 3000 Ft/fő/turnus

Több tábor kedvezmény: több táborba, vagy turnusba jelentkezés esetén: 2000 Ft/fő/turnus

Törzstag kedvezmény: aki már legalább két évben volt az adott táborban: 2000 Ft/fő/turnus

Csoportos jelentkezés és egy összegű befizetés (legalább 10 fő) esetén 3000 Ft/fő (a Süni és a szőcei tábor)

Különleges kedvezmények: (nem adhatók össze)

Hűség kedvezmény: Abban az esetben, amikor az egy családból jelentkező gyermekek, vagy azok idősebb testvérei, esetleg gyerekként valamelyik szülő, összesen legalább 10 alkalommal táboroztak az Alapítvány érdekeltségébe tartozó táborokban: 10 000 Ft/fő/turnus

Rendkívüli, szociális kedvezmény: személyes megbeszélés és egyéni elbírálás alapján, táboronként max. 5 esetben, maximum 20 000 Ft.

Kedvezményjegy: 2000-15 000 Ft (erdei iskolákban, vetélkedőkön szerezhető)

Részletfizetési lehetőség (más kedvezmény nem vehető igénybe)

Két részletben való fizetés: két egymás utáni hónapban, az adott hónap 15-ig,

Három részletben való befizetés: három egymást követő hónapban az adott hónap 15-ig.

Négy részletben való befizetés: négy egymást követő hónapban, az adott hónap 15-ig.

A kedvezmények nem kötelezőek és nem járnak automatikusan,
azokat a jelentkezéskor kérni és indokolni szükséges.

Jelentkezés:
A jelentkezéseket kizárólag google űrlapon várjuk, melyek a Kerekerdő Alapítvány honlapján (Hírek) és facebook oldalán is megtalálhatók (Események)
Minden tábori turnushoz és minden gyermekhez külön űrlapot kell kitölteni.

A jelentkezéseket a tavalyihoz hasonlóan az alábbi google űrlapokon várjuk.

Pajta I. tábor: június 24-28.
https://forms.gle/guoncXsWyNFCJrHy7
Pajta II. tábor: július 1-5.
https://forms.gle/ut1xCFTdA9wEV68AA
Pajta III. tábor: július 8-12.
https://forms.gle/t9ikh6ufHgykPbfS7
Pajta IV. tábor: július 15-19.
https://forms.gle/NsER1f9hN5RdUhAb7
Süni tábor: június 30 – július 06.
https://forms.gle/WA8kkvQBwQPqtXDW7
Szőcei szénagyűjtő tábor: augusztus 09-16.
https://forms.gle/yR4pdSd6UsRaU6si7

A jelentkezés és befizetés menetrendje:

1.) A google űrlap kitöltése:

A jelentkezéshez az alábbi adatok megadását kérjük:

A tábor pontos neve, turnusa;

A gyermek neve, címe, életkora;

A szülő neve, telefonszáma;

Igénybe venni kívánt kedvezmény megnevezése;

Befizetői adatok a számlázáshoz;

Étkezési diétás igények

2.) Az űrlapos jelentkezés után 3-5 napon belül e-mailen visszajelzést küldünk.

Ez tartalmazza:

a legfontosabb adatok visszamutatását;

az igényelt kedvezmény elbírálását;

az utalandó összeg megállapítását;

a befizetéssel kapcsolatos információkat.

3.) A részvételi díj befizetése:

A részvételi díj befizetésével kapcsolatos részletes információkat az űrlap kitöltését követően kiküldött levelünk fogja tartalmazni. A befizetést majd banki átutalással, illetve a bankba való befizetéssel várjuk.

4.) A részvételi díj befizetése után néhány nappal online számlát küldünk a befizető nevére.

5.) A tábor kezdete előtt legalább egy héttel megküldjük:

- a táborban való részvétellel kapcsolatos részletes tájékoztatónkat,

- a kitöltendő és aláírandó egészségügyi nyilatkozatot, és az az adatkezelési hozzájárulást.

Jelentkezési és befizetési határidő:
A jelentkezési és befizetési határidő: június 15. A határidő után a kedvezmények nem érvényesek.
A márciusi és az áprilisi kedvezmény csak a korai befizetéssel érvényes. Határidő után 5000 Ft felárral lehet jelentkezni és befizetni.

Figyelem:
A tábori létszám minden táborunkban korlátozott (min. 20-max 70 fő)!
A rendszeres túljelentkezés miatt kérjük, mielőbb jelentkezzenek!
A kedvezmények csak korlátozottan halmozhatók (az „alapkedvezmények” csak max 8000 Ft/fő -ig).
A befizetett részvételi díj fel nem használt részét betegség, vagy egyéb akadályoztatás esetén visszafizetjük.
Lehetőség van a teljes tábori időtartamnál kevesebb ideig való részvételre is, időarányos díjért.

Jelentkezőket várunk a tábori stábba:
A táborok lebonyolításához sok lelkes közreműködőre van szükség. Várjuk azoknak a diákoknak, mindenekelőtt korábbi táborozóinknak a jelentkezését, akik önkéntesként, kötelező középiskolai diák közösségi szolgálatuk keretében, vagy nyári diákmunkaként szívesen segítenének a táborok megvalósításában. Várjuk egyetemi hallgatók jelentkezését is akik kötelező nyári gyakorlatukat a táborokban szeretnék letölteni. Szívesen fogadjuk pályakezdő pedagógusok s egyéb szakemberek jelentkezését is, akik szakértelmükkel hozzá tudnának járulni a táborok sikeréhez.

Elérhetőségek:
Kerekerdő Alapítvány
tel.: 30/3956624;
e-mail: kerekerdoalap@gmail.com
honlap: www.kerekerdo.org
Számlaszám: 10990005-00000008-44450001

Felelős szervező:
Gyöngyössy Péter,
a Kerekerdő Alapítvány elnöke

Tisztelt Adózó!

A civil szervezeteknek felajánlható szja 1%-kal támogathatja a Kerekerdő Alapítványt!

Tevékenységünkről tájékozódjon honlapunkon: www.kerekerdo.org

Kerekerdő Alapítvány

adószám: 1 8886944-1-18

A táborok megvalósítását a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködésével az Agrárminisztérium támogatta.

Mentsük meg a felsőcsatári tábort!

Csatlakozz a Kerekerdő Alapítvány kampányához!

Itt írhatod alá a petíciót:
https://mtvsz.hu/peticiok/mentsuk-meg-a-felsocsatari-tabort
Járulj hozzá adománnyal a tábor megmentéséhez! Itt érheted el az adománygyűjtő felületet:
https://adjukossze.hu/adomanygyujtes/3071

A Kerekerdő Alapítvány 2023. második felében kampányt indított a Felsőcsatár határában álló gyermektábor megmentésére. A mintegy 100 éves épület a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona. A tábor bázisán több mint 30 éve valósítunk meg természetvédelmi táborokat, erdei iskolai programokat. Környezete nagyrészt Natura 2000 terület és jelentős kulturális örökségvédelem alatt álló értékek hordozója. Így a kampány a közvagyon megőrzését, a közösségi értékek védelmét és a fenntarthatóságra nevelést is szolgálja. A tábort üzemeltető szombathelyi AGORA kulturális központ 2022-ben műszaki okokra hivatkozva bezárta a tábort, és az elmúlt két évben semmi érzékelhető nem történt az állagmegóvás és a felújítás érdekében.

Felsőcsatár határában, Szombathelytől alig 20 kilométerre, az osztrák határtól pár száz méterre, a Vas-hegy egyik erdők ölelte tücsökzenés csücskében bújik meg az a gyermektábor, ahol az elmúlt, mintegy fél évszázad alatt gyermekek ezrei szereztek életre szóló élményeket, meghatározó tapasztalatokat a természetről. A Kerekerdő Alapítványt működtető stáb tagjai közül többen a apró gyerekként jártunk először ezen a varázslatos helyen. Évtizedek múlva felnőttként, természetvédelmi szakemberként, pedagógusként tértünk ide vissza. Azóta (1991.) minden nyáron megrendeztük természetvédelmi táborunkat, a Süni tábort, tavasszal és ősszel pedig erdei iskolai programjainkat. Volt olyan év amikor öt alkalommal is gyerekekkel töltöttük meg a tábort.
Azóta a Vas-hegy és a Pinka mente a Kerekerdő Alapítvány tevékenységének egyik „szent” helyévé vált, ahol a felsőcsatári gyermektábor bázisán (az alapítvány előzményeit is beleszámítva) 33. éve szervezünk környezeti nevelési programokat. Ezen kívül szakértők bevonásával tanulmánykötetet adtunk ki a térség természeti és kultúrtörténeti értékeiről, számos saját adattal, megfigyeléssel bővítve az ismeretek körét. A hegy értékeit a helyi lakosságnak szánt színes brossurában és a hegyen felállított hat nagy méretű tájékoztató táblán is bemutattuk. Elősegítettük, hogy a környék Natura 2000 terület lett. Természetőri feladatokat is ellátunk és kétkezi munkával is tettünk a hegy értékeinek megőrzéséért.

Az elmúlt két évben semmi nem történt a felújítás érdekében. Tapasztalataink szerint a hasonlóan magára hagyott, külterjes körülmények között álló épületek gyorsan, a rohamos pusztulás útjára lépnek.

Az aláírásgyűjtés célja, hogy az illetékes döntéshozók megtegyék a szükséges lépéseket a felsőcsatári tábor felújítására, hogy az ne váljon az enyészet áldozatává, vagy önös üzleti magánérdekek martalékává és minél előbb újra fogadni tudjon táborozókat, erdei iskolai és más gyermekcsoportokat.

Ha van emléked, fotód, egy jó történeted a felsőcsatári táborról, vagy segítenél a kampányban, a tábor megőrzésében (önkéntes munka, adomány, anyag, stb) írj nekünk:
e-mail: kerekerdoalap@gmail.com

Közvetlenül a Kerekerdő Alapítvány alábbi számlájára tudsz utalni:
10918001-00000008-44450018

Cégként is segítheted a tábor megmentését. A Kerekerdő Alapítvány közhasznú szervezetként tudja fogadni a céges adományokat. Ez esetben vedd fel velünk a kapcsolatot:
e-mail: kerekerdoalap@gmail.com; tel.: 30/3956624

Előre köszönjük a segítséget!
#kozosertekeink #CERV

2011. Az erdők nemzetközi éve

A Kerekerdő Alapítvány szépirodalmi, képzőművészeti, fotó és filmpályázatot hírdet általános és középiskolás diákok számára

Az ERDŐ ezernyi dolgot jelenthet…
Ő adja a fát kályhánk melegéhez. A táj, a tér, a hely, ahol élünk, ahol pihenünk. Árnyék és ösvény…
De benne terem székünk, asztalunk, ceruzánk, és koporsónk nyersanyaga is.
Van, akinek vagyon és foglalkozás, jövedelem és, hivatás, másnak madárdal, szellőzúgás, virágillat.
Misztikum és varázslat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2011-et az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította, különös tekintettel az erdők globális szerepének fontosságára, a Föld élhető légkörének biztosítására, és a természeti értékek megőrzésére.

Az erdők létfontosságú területek az emberiség és az élővilág számára. Bolygónk felszínét 31%-ban erdőségek borítják, itt él a szárazföldi fajok 80%-a és közel 1.6 milliárd ember függ közvetlenül ezektől a területektől. Mindeközben az erdők 30%-át valamilyen módon felhasználjuk és átalakítjuk, amivel évente 13 millió hektárt veszítünk el ezekből az értékes területekből.

Ez alkalomból a szombathelyi Kerekerdő Alapítvány szépirodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdet a Vas megyében élő 4-5-6-7-8. osztályos általános, illetve középiskolás diákok számára, valamint két további művészeti ágban - fotó- és filmművészeti kategóriában - is várja az érdekes pályázati munkákat.

Üzenj Te is hazánk vezetőinek és polgárainak, hogy tegyenek meg mindent az erdők védelme érdekében!

Verses vagy prózai alkotás, rajz, fotó, vagy akár film formájában Te is fogalmazd meg az erdők jelentőségével kapcsolatos véleményedet, üzenetedet!

Óvjuk együtt Földünket, az Élő Bolygót!

A pályaművek beadási határideje 2011. május 20.

Pályázat kiíró: Kerekerdő Alapítvány, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 3.
Tel.: 94/505-203, fax: 94/505-204, 30/395-6624 E-mail: kerekerdoalap@gmail.com
www.kerekerdo.org

A képzőművészeti pályázat teljes kiírása
A szépirodalmi pályázat teljes kiírása

Országos erdőfórum Kőszegen

2010. december 2 – 3. Kőszeg
Nyolc év vándorlás után, újra hazai pályán, Bakonybél és Kecskemét után, Kőszegen szervezte meg az Országos Erdőfórumot a szombathelyi Kerekerdő Alapítvány. A december 2-3 között megrendezett fórum két napja során 27 előadás hangzott el, melyen 145 szakember vett részt szerte az országból.
A Kerekerdő Alapítvány, Kőszegen két napos rendezvényt szervezett az ERDŐK ügyében érintett ágazatok és szektorok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére. A decemberi fórumra vártak erdészeti és természetvédelmi szakembereket , az erdőgazdálkodás, természetvédelmi vagyonkezelés, a tudomány és a szakigazgatás képviselőit, erdészeti érdekképviseletek, környezet- és természetvédelmi, és egyéb kapcsolódó civil szervezetek tagjait.
A rendezvény indítékai azok az erdőket is érintő jogszabályi és strukturális változások voltak melyek egy része az új erdőtörvény alkalmazásával, illetve a kormányváltással függtek össze. De az indítékok közé sorolhatóak azok az erdőgazdálkodói törekvések is, melyek drasztikusan módosítanák az erdészeti jogszabályokat tovább liberalizálva az erdőgazdálkodás szabályait. Tovább...

Meghívó
"Országos erdőfórum"

2010. december 2 – 3. Kőszeg
A Kerekerdő Alapítvány, két napos rendezvényt szervez, az ERDŐK ügyében érintett ágazatok és szektorok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére, melyre Önt és munkatársait tisztelettel meghívjuk! A rendezvény meghívója és programja letölthető.

Jelentkezés telefonon (94/505-203), vagy e-mailen (kerekerdoalap@gmail.com) a Kerekerdő Alapítványnál.

A rendezvény nyitott, azon bárki részt vehet, aki előzetesen részvételi szándékát jelezte. A jelentkezéskor kérjük megadni a jelentkező nevét, címét, munkahelyét, vagy a képviselt szervezet nevét, egyéb elérhetőségeit, számlaigényét, az igényelt szolgáltatásokat. A jelentkezés elfogadásáról visszajelzést adunk. A jelentkezés érvényessé a pozitív visszajelzés után, a részvételi díj befizetésével válik (átutalás). Az egy cégtől, intézménytől jelentkezők, lehetőleg csoportos formában jelentkezzenek!

A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk, a tervezett létszám beteltéig. A jelentkezéskor azok a jelentkezők előnyt élveznek, akik a program teljes ideje alatt jelen tudnak lenni.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Meghívó
"Természeti értékeink, a lápok"

2010. április 29 – május 1. Szombathely, Őriszentpéter
A Kerekerdő Alapítvány szeretettel meghívja a "Természeti értékeink, a lápok" c. háromnapos konferenciára. A rendezvény programját a mellékelt meghívó tartalmazza, amely tetszés szerint továbbítható.

Mivel a rendelkezésre álló kapacitások végesek, ezért várjuk a mielőbbi jelentkezésüket!

Jelentkezni telefonon (94/505-203) és e-mailen (kerekerdoalapitvany@ecom.hu) is lehet.
Kérjük jelezzék, hogy mely napokon és hányan kívánnak részt venni, illetve szállásra igényt tartanak-e!

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

A Kerekerdő Alapítvány tervezett nyári táborai 2010-ben

Pajta tábor a Vasi Múzeumfaluban

Június 16-19.; június 21-26.; június 28-július 3.; július 5-10.; július 12-17. (négy és fél turnus)
A Kerekerdő Alapítvány a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve, tizenharmadik éve szervezi meg napközis táborát a Vasi Múzeumfaluban. Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves kisiskolásoknak (és bátor óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen töltenének el egy, vagy több hetet ódon falusias környezetben. Öt-öt napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a környező zöld területeken (madarászkodás, tücskörészés, stb.), délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés, agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, fafaragás, fonási technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a falu kertjével és háziállataival, régi eszközökkel, szokásokkal, dalokkal, táncokkal. Lehet íjászkodni és lovagolni is. A szombati napon egy természetismereti túra zárja a hetet.
A programok 8-18 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők. A táborban ebédet és uzsonnát biztosítunk.
Részvételi díj: 17 000 Ft/fő/turnus
I. turnus, Pajtácska tábor (iskola utáni csonka hét): 13 000 Ft/fő, vagy 4000 Ft/nap

Portyák a múltba

Helytörténeti napközis tábor
Június 16-18. (szerda-péntek)
Portyák a múltba címmel első alkalommal rendezzük meg a Szombathely múltjával, történeti hagyományaival, néprajzi örökségével foglalkozó történelmi táborunkat. Várjuk azoknak a 10-14 éves diákoknak a jelentkezését, akik szívesen ismerkednének a régészet rejtelmeivel, a múzeumok kincseivel, városunk történelmével, több száz éves népi játékokkal és szívesen kipróbálnák régmúlt korok kézműves díszítő, tárgyalkotó technikáit.
A tábor bázisa: az Ökocella, a Kerekerdő Alapítvány központja a város szívében, nyugodt környezetben
A programok 8-17 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők.
Részvételi díj: 12 000 Ft/fő

Süni tábor

Természetvédelmi tábor Felsőcsatáron (bentlakásos tábor)
Június 21-27.
A Kerekerdő Alapítvány tizennyolcadik alkalommal szervezi meg táborát elsősorban 9-14 éves diákok számára. A tábor a Vas-hegy és a Pinka-szurdok természeti értékeinek bemutatásán keresztül vezeti be a gyerekeket a növények, a madarak, az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világába. A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, kézműves foglalkozások színesítik a programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így például Szent Iván napja a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet szeretnének tudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy „első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan, szüleik nélkül egy többé-kevésbé ismeretlen közösségben.
A tábor bázisa a Felsőcsatári Gyermeküdülő
Részvételi díj: 18 000 Ft/fő

Szőcei szénagyűjtő tábor

Természetvédelmi tábor az Őrségben (félnomád tábor)
Augusztus 2-8.
A félnomád tábort huszadik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő Alapítvány, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával a híres szőcei tőzegmohás közelében. A táborba 11 évesnél idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk. Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés, aranyvesszőírtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő kutatóház (régi parasztház komfort nélkül.). Elhelyezés sátrakban, alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnének minél több dolgot tudni a természetről, szívesen gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől, a kétkezi munkától és szívesen dolgoznak velünk együtt a Szőce-patak völgyének természeti értékeiért.
Részvételi díj: 17 000 Ft/fő

Jelentkezni személyesen, telefonon és e-mailen is lehet június 10-ig

Kedvezmények:
Május 7-ig befizetőknek: 1000 Ft/fő
Testvéreknek: 1000 Ft/fő
Kedvezményjegy: 1000-2000 Ft (erdei iskolákban, vetélkedőkön szerezhető)
Törzstagoknak: 2000 Ft/fő (aki legalább már háromszor volt az adott a táborban) Rendkívüli kedvezmény: személyes megkeresés és egyéni elbírálás alapján, táboronként max. 5 esetben.

Jelentkezés, befizetés és információ:
Ökocella, a Kerekerdő Alapítvány Környezet és Természetvédelmi Központja
9700 Szombathely, Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban),
tel.: 94/505-203;
e-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu, honlap: www.kerekerdo.org
Nyitva tartás: H-P 10.00-16.00

Figyelem:
A tábori létszám minden táborunkban korlátozott!
A rendszeres túljelentkezés miatt kérjük, mielőbb jelentkezzenek!
A kedvezmények csak korlátozottan halmozhatók.
Csak a közvetlen hozzátartozó általi jelentkezést fogadjuk el.
A befizetett részvételi díj fel nem használt részét betegség, vagy egyéb akadályoztatás esetén visszafizetjük.

Tisztelt Adózó!

A civil szervezeteknek felajánlható 1%-kal támogathatja az idén 13 éves Kerekerdő Alapítványt is.

Tevékenységünkről tájékozódjon honlapunkon: www.kerekerdo.org

Kerekerdő Alapítvány

adószám: 1 8886944-1-18

A Kerekerdő Alapítvány tervezett nyári táborai 2009-ben

Pajta tábor a Vasi Múzeumfaluban

Június 16-20.; június 22-27.; június 29-július 4.; július 6-11.; július 13-18. (négy és fél turnus)
A Kerekerdő Alapítvány, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve, tizenkettedik éve szervezi meg napközis táborát a Vasi Múzeumfaluban. Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves kisiskolásoknak (és bátor óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen töltenének el egy, vagy több hetet ódon falusias környezetben. Hat-hat napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a környező zöld területeken (madarászkodás, tücskörészés, stb.), délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés, agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, fafaragás, fonási technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a falu kertjével és háziállataival, régi eszközökkel, szokásokkal, dalokkal, táncokkal. Lehet íjászkodni és lovagolni is.
A programok 8-18 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők.
Részvételi díj: 16 000 Ft/fő/turnus
I. turnus, Pajtácska tábor: 13 000 Ft/fő, vagy 3000 Ft/nap

Süni tábor

Természetvédelmi tábor Felsőcsatáron (bentlakásos tábor)
Június 22-28.
A Kerekerdő Alapítvány tizenhetedik alkalommal szervezi meg táborát 9-14 éves diákok számára. A tábor a Vas-hegy és a Pinka szurdok természeti értékeinek bemutatásán keresztül vezeti be a gyerekeket a növények a madarak az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világába. A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, kézműves foglalkozások színesítik a programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így például Szent Iván napja a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet szeretnének tudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy „első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan, szüleik nélkül egy többé-kevésbé ismeretlen közösségben.
A tábor bázisa a Felsőcsatári Gyermeküdülő
Részvételi díj: 18 000 Ft

Szőcei szénagyűjtő tábor

Természetvédelmi tábor az Őrségben (félnomád tábor)
Augusztus 5-12.
A félnomád tábort tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő Alapítvány, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával a híres szőcei tőzegmohás közelében. A táborba 11 évesnél idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk. Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés, aranyvesszőírtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő kutatóház (régi parasztház komfort nélkül.). Elhelyezés sátrakban, alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk akik szeretnének minél több dolgot tudni a természetről, szívesen gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől, a kétkezi munkától és szívesen dolgoznak velünk együtt a Szőce-patak völgyének természeti értékeiért.
Részvételi díj: 16 000 Ft/fő

Jelentkezni személyesen, telefonon és e-mailen is lehet június 8-ig

Kedvezmények:
Május 15-ig befizetőknek: 1000 Ft/fő
Testvéreknek: 1000 Ft/fő
Kedvezményjegy: 1000-2000 Ft (erdei iskolákban vetélkedőkön szerezhető)
Törzstagoknak: 2000 Ft/fő (aki legalább már háromszor volt az adott a táborban)

Ökocella, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban),
tel. hangpostával: 94/505-203;
e-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu, honlap: www.kerekerdo.org
Nyitva tartás: H-P 10.00-16.00

Figyelem:
A tábori létszám minden táborunkban korlátozott!
A rendszeres túljelentkezés miatt kérjük, mielőbb jelentkezzenek!
A kedvezmények csak korlátozottan halmozhatók.
Csak a közvetlen hozzátartozó általi jelentkezést fogadjuk el.

KLÍMAVÉDELMET AZ ÉLŐ BOLYGÓÉRT -
Képzőművészeti, fotó- és filmpályázat

Magyarországot földrajzi elhelyezkedésénél fogva kiemelten érzékenyen érintheti az éghajlatváltozás. Éghajlatunkat katasztrofális változások fenyegetik, mert túl sok energiát használunk és pazarolunk el üvegházhatású gázokkal szennyezve a légkört, amelyek bolygónk felmelegedését, időjárásunk szélsőségessé válását okozzák. Folyamatosan pusztítjuk természeti értékeinket, írtjuk erdeinket.

A Kerekerdő Alapítvány idén is folytatja azt az évekkel ezelőtt megkezdett társadalmi kampányt, melynek célja, hogy hazánk politikai vezetői határozott lépéseket tegyenek az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.

A hazai zöld szervezetek 2005. tavasza óta szerte az országban 40x40 cm-es falapokra gyűjtik a klímaváltozással kapcsolatos rajzos, szöveges üzeneteket, melyek számos helyen, alapítványunk központjában is, valamint utcai akciók keretében kerülnek kiállításra és segítik felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a téma fontosságára.

Ez alkalomból a Kerekerdő Alapítvány újabb felhívást tesz közzé, amellyel rajzpályázati lehetőséget kínál a Vas megyében élő 4-5-6-7-8. osztályos általános, illetve középiskolás gyermekek számára, valamint ezúttal két további művészeti ágban - fotó- és filmművészeti kategóriában - is várja az érdekes pályázati munkákat.

Üzenj Te is hazánk vezetőinek és polgárainak, hogy tegyenek meg mindent a klímaváltozás mérsékléséért!

Rajz, fotó, vagy akár film formájában Te is fogalmazd meg az éghajlatváltozással kapcsolatos véleményedet, üzenetedet!

Követelj valódi lépéseket Földünket, az Élő Bolygót fenyegető környezetszennyezés ellen!

A képzőművészeti pályaműveket 40x40 cm-es falapokon (farostlemez), a fényképeket, filmeket digitális hordozón várjuk, melyeket több alkalommal is ünnepélyesen kiállítunk és bemutatunk.

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VALÓSÁG!

Pályázat kiíró: Kerekerdő Alapítvány
9700 Szombathely, Kőszegi u. 3.
Tel.: 94/505-203, fax: 94/505-204
E-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu
www.kerekerdo.org

Pályázati feltételek:

1. Alkotásaival pályázhat:
  - bármely 4-5-6-7-8. osztályos általános iskolai tanuló Vas megye területéről (I. korcsoport)
  - bármely 9-10-11-12. osztályos középiskolai tanuló Vas megye területéről (II. korcsoport)
2. A pályaművek témája: az éghajlatváltozás látható, érzékelhető következményeinek, jeleinek, ember és természet kapcsolatának, környezetkárosító emberi cselekményeknek, stb. ábrázolása, a veszélyeztetett természet szépségeinek, múló értékeinek, egy nem várt időjárási jelenség, stb. bemutatása.
3. Az alkotások technikai követelményei:
- rajz: 40x40 cm-es farostlemez alapon festési technikával (javasolt akrilfesték használata, illetve a mű fixáló felületkezelése.) Az igénylés sorrendjében, a készlet erejéig, korlátozott számban iskolánként max. 10-10 db falemezt biztosítunk, melyek elvihetők a Kerekerdő Alapítvány központjából. Egy pályázó több alkotást is készíthet.
- fotó: digitálisan készített, 1-3 db önmagában alkotásnak tekintett fotó vagy egy 3-10 db fotóból álló képsorozat, legalább 5 megapixeles méretben, jpg vagy tif formátumban
- film esetében két kategóriában is lehet pályázni:
      - rövidfilm, hossza nem haladhatja meg az 5 percet
      - kisfilm, melynek hossza max. 15 perc lehet
Kérjük a filmeket a lehető legjobb kép és hang minőségben, DVD-n (vob kiterjesztésben) beküldeni.
4. A pályázatok benyújtásának módja: személyesen vagy postai úton az alábbi címre eljuttatva:
Kerekerdő Alapítvány, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 3. A fényképeket két példányban CD-n, a filmeket két példányban DVD-n kérjük benyújtani.
A falap hátulján, illetve külön mellékelve, valamint a fotó és a film esetében az adathordozón (CD-n, DVD-n) az alábbi személyes, és a pályamunkával kapcsolatos adatokat kérjük feltüntetni:
       Pályázó neve:
      Pályázó lakcíme:
      Iskola neve és címe:
      Osztály:
      Felkészítő tanár neve:
      Pályázati alkotás címe:
      Pályázati kategória:
5. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. április 8.
Egy pályázó max. 1 képzőművészeti alkotással és/vagy 5 digitális fényképpel és/vagy 2 filmmel pályázhat. A pályázati részvétel ingyenes.
A pályázatok értékelését szakmai zsűri, valamint a kiíró szervezet képviselői végzik.
Eredményhirdetéskor a pályázat jellegéhez kapcsolódóan értékes jutalmak találnak gazdára.
A beérkezett pályamunkákból a Kerekerdő Alapítvány környezet- és természetvédelmi központjában, az Ökocellában és egyéb rendezvényeken Szombathely Fő terén és Vas megye különböző településein kiállítást szervezünk.
A díjnyertes filmalkotások az AGORA – Savaria Filmszínházban is bemutatásra kerülnek.
A pályázó a pályázati anyag elküldésével automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket és hozzájárul, hogy a szervezők kiállításokon, publikációkban, média-megjelenésekben a képeiket térítésmentesen felhasználják.
További információ kérhető a pályázatról:
Kósi Anita, Kerekerdő Alapítvány
06-94/505-203; kerekerdoalapitvany@ecom.hu

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VALÓSÁG!

Az éghajlat védelmében tett lépések nem csak a klímaváltozás hatásait mérséklik; a kevesebb szennyezés élhetőbbé, sőt olcsóbbá is teszi mindennapjainkat.

Az eddig elkészült szöveges járólapokon többek között az alábbi üzenetek fordultak elő:

80 % kibocsátás-csökkentést 2050-re!
Vissza az évszakokat!
Élő bolygót!
Olaj, szén helyett megújuló energiát!
„Te is érintetlenül add át unokáidnak a fák árnyékát!”
Védd a klímát: válaszd a visszaválthatót!
Mars - Föld; Válassz!
Repülőgépek helyett vasutat!
Védd a klímát: vásárolj helyi termékeket!
-80 CO2!
Védd a klímát: ne vásárolj szemetet!
Autópályák helyett kerékpárutakat!
STOP E$$O!
Viharok, árvíz, Bush!
Nem akarunk több hurrikánt!
Az autó súlyosan károsítja bolygónk éghajlatát.
Sörösdoboz helyett visszaváltható üveget!
A reklám súlyosan károsítja bolygónk éghajlatát!
Ne legyél fosszília! Lépj fel az éghajlatváltozás ellen!
A repülőgép súlyosan károsítja bolygónk éghajlatát!
Állítsuk meg a karbon dinoszauruszokat!
HELP!!!!!!!
Élelmiszermérföldek helyett helyi bioélelmiszert!
Állítsuk meg a klímagyilkosokat!
Emisszió-kereskedelem helyett valódi kibocsátás-csökkentést!
Mi lesz a jéghegyekkel?
Hány kilométert eszel naponta?
Ki CO2 -t vet, vihart arat!
Nejlonzacskó helyett használj vászonszatyrot!
Nagyobb hangsúlyt az energiahatékonyságra!

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VALÓSÁG!

ÚJ ERDŐTÖRVÉNY? -
szubjektív haditudósítás az ERDŐ-frontról

December 15-én nem sokkal 21 óra előtt az Országgyűlés plenáris ülésén az új erdőtörvény általános vitája kezdődött. Az elnöklő Szili Katalinon kívül 12-en tartózkodtak a teremben.

A Forestpress erdészeti hírportál hetek óta örömünnepet ült annak kapcsán, hogy a törvénytervezet a Parlament elé került. Mégis az általános vitát követő nap reggelén kevésbé örömteljes, fanyalgó tudósítás jelent meg az internetes újság hasábjain, szemléletes fotót mellékelve az üres parlamenti széksorokról.

Még aznap délután a legnagyobb hazai környezet- és természetvédő civil szervezetek (összesen 41 civil szervezet) sajtóközleményben fejezték ki nemtetszésüket a tervezettel kapcsolatban, sőt annak visszavonását és átdolgozását követelték. Ez különösen elgondolkodtató, annak tükrében, hogy november óta, mióta a tervezet a kormány, majd pedig az illetékes parlamenti bizottságok elé került, másról sem szóltak az FVM illetékeseinek kommentárjai, minthogy ez egy nagyon széles körben egyeztetett, tervezet, mely egyebek mellett a szakigazgatási eljárásokban a társadalmi részvételnek tág teret nyitnak. Aki figyelte a híradásokat talán nem is érthette ezt a tűzijátékot.

A hadijáték két-három évvel ezelőtt kezdődött.

Az FVM 2005-ben az erdőtörvény egy nagyobb lélegzetű törvény módosítására készült. Akkor 2006 elején, a tárca illetékes erdész vezetői a (KVVM-hez képest is) meglepő nyitottságot mutattak a zöld szervezetek felé. Akkoriban több nagy jelentőségű jogszabálytervezetet is megküldtek véleményezésre. A zöldek erdőkkel kapcsolatos tevékenységet végző szervezetei között, ekkorra már kialakult egy hálózatos együttműködés, mely OT szekciók, Országos Erdőfórumok kapcsán adott jeleket létezéséről. A jogszabálytervezetek véleményezése kapcsán igazi műhelymunka kezdődött. Komolyan vettük az FVM megkereséseit. Paragrafus színtű, több körben átrágott, egyeztetett, összedolgozott véleményeket adtunk. Mindez nem maradt hatástalan, ezért többen úgy gondoltuk, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Az erdőtörvénynek többször nekifutott a tárca Kiderült, hogy nem lehet csak módosítani a törvényt, teljesen újat kell alkotni. A törvényalkotás folyamatát az új körben is igyekeztünk nyomon követni.

Az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya végig a nyitott kompromisszumkész, a zöld értékek irányában is lojális arcát mutatta felénk. Az elmúlt években bár sűrűn cserélődtek az erdészeti vezetők, de a legkülönbözőbb fórumokon tettek ígéretet arra, hogy erősen számítanak a zöld szervezetek véleményére.

Az új erdőtörvény tervezetének véleményezésére az FVM kért fel több zöld szervezetet 2008 nyarán. Ezt nem kevés energia ráfordítássa, több szakértő bevonásával, a tőlünk telhető tisztességgel megtettük. Folyamatosan hitegettek bennünket, azzal kapcsolatban, hogy a tervezetre adott véleményeket feldolgozzák, figyelembe veszik, tájékoztatnak a tervezet újabb változatairól. Ígérték, hogy minden véleményt rögzítenek, írásban is fogadnak és az FVM honlapján majd nyomon követhető lesz a tervezet alakulása, összesítik feldolgozzák a beérkezett véleményeket és az is látható lesz, hogy mit építenek be és mit nem.

Az Országos Környezetvédelmi Tanács két ülésén is foglalkozott a témával meghallgatva az erdőgazdálkodásért és a természetvédelemért is felelős tárca véleményét, ill. az erdészeti és természetvédő civil szervezetek szakértőit. Haraszthy László szakállamtitkár a november eleji OKT ülésen még koncepciójában is elfogadhatatlannak minősítette a tervezetet s a tőle megszokott vehemenciával bírálta azt.

November végén meglepődve értesültünk arról, a sajtóból hogy a kormány szűkebb kabinetje elfogadta az új erdőtörvény tervezetét és hamarosan a parlamenti bizottságok elé kerül. Ami különösen furcsa, hogy a KVVM több illetékes szakemberét is legalább ennyire váratlanul érte a döntés. A dolog azért felháborító, és érthetetlen, mert a tervezettel kapcsolatban zöld oldalról, mind a civil szervezetek részéről, mind pedig a KVVM részéről, komoly kifogások merültek fel.

Miközben kapkodva a Parlament honlapján megjelent aktuális tervezetet elemeztük, mindenféle kósza hírek terjedtek el arról, hogy mi is történt, hogyan fogadhatta el a KVVM a tervezetet, ha pár hete még alapjaiban nem értett vele egyet, és a végeredmény e tekintetben a korábbihoz képest nem változott. Érdekes sztorikat lehetett arról hallani, hogy valójában az FVM már a nyáron egyeztetni akart a tervezetről, de a KVVM nem volt hajlandó és az egyeztetési kötelezettséget arra használta fel hogy egyéb ügyekben célt érjen (erdők átvétele). Az OKT ülésen Haraszthy László. által elmondottakból az derült ki, hogy velük még elvi koncepcionális szinten sem egyeztettetek, miközben 1996-ban a három törvény (erdőtörvény, természetvédelmi törvény, vadászati törvény) eleve együtt készült és együtt is fogadta el a Parlament.

Másik oldalról azt is hallottuk, hogy az FVM nem volt hajlandó elfogadni a zöld tárca javaslatait, és nagyon gyorsan miniszteri, azaz politikai szintre emelte a törvénytervezet ügyét. Itt viszont a dolog azon dőlt el, hogy politikailag a Gráf vagy a Szabó miniszter-e az erősebb. Bár a tarthatatlan helyzet javítására állítólag a Miniszterelnöki Hivatal utasította a feleket, hogy egyezzenek meg és volt is egy gyors egyeztetés, de borítékolható volt, hogy mi lesz a végeredmény, ha a szakmai szintről a politikai erőtérbe kerül a dolog.

Így kívülről úgy látjuk, hogy a törvény készítői jól taktikáztak. A legfontosabb koncepcionális kérdéseket csak az erdészeti körökkel mindenekelőtt a magánerdő tulajdonosokat és gazdálkodókat tömörítő MEGOSz szal egyeztették és egyszerűen letolták a KVVM torkán.

Most, hogy a meglehetősen szégyenteljes hadművelet sikerült, az FVM illetékesei a környezetvédő szervezeteket hibáztatják, az egyeztetési folyamat berekesztése miatt, mondván az OKT ülésen leszavazták a tervezetet.

Mi elkészítettünk egy véleményt és javaslatcsomagot és a rendelkezésünkre álló fórumokon következetesen ezt képviseltük. Az FVM illetékes erdészeti vezetői, az egyeztetés menetére vonatkozó igéreteiből semmit nem tartottak meg. A benyújtott véleményünkre nem kaptunk választ. Lényegében semmi érdemi javaslatot sem vettek figyelembe. A Parlament elé kerülő tervezetet korábban köreinkből nem ismerte senki. Az is furcsa, hogy az FVM illetékesei, sem az erdész szakma legprogresszívebb irányzatának a Pro Silva mozgalom képviselőivel, de még a törvény előkészítésére létrehozott saját szakértői csapatával sem egyeztették le a végső változatot. Mindezek tükrében joggal gondolhatjuk azt, hogy már eleve eldöntött tény volt, hogy a MEGOSZ-szal egyeztetett tervezeten nem kívánnak változtatni, hitegetéssel kordában tartják a zöld szervezeteket, az egypárti kormányban a KVVM meg úgyis lenyeli a békát. A jelek szerint valakiknek nagyon fontos volt, hogy keresztül verjék a törvényt még az idén. Az eredmény? Késő esti órákban a Parlamentben 12 ember előtt hazugságokkal megtűzdelt államtitkári expozé.

Nagy dicsőség.

De a meccsnek még nincs vége!

Gyöngyössy Péter

Erdőről, erőből? -
Környezet- és természetvédő szervezetek véleménye az erdőtörvény tervezetéről

A Kormány T/6934 számon beterjesztette az Országgyűlés elé „Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” szóló törvény tervezetét.

Alulírott, környezet és természetvédő civil szervezetek az előkészítés hiányosságai és a tervezet tartamával kapcsolatos szakmai és társadalmi egyetértés hiánya miatt kérjük az Országgyűlést, hogy utasítsa a Kormányt az előterjesztés visszavonására és koncepcionális szintű átdolgozására.

Véleményünk szerint a tervezet olyan mértékben csökkenti a hatósági jogköröket és liberalizálja az erdőgazdálkodás szabályait, amelyek az erdővagyon védelmét és a természeti értékek megőrzését veszélyeztetik.

Különösen a védett erdők jövőjét látjuk veszélyeztetettnek azáltal, hogy a természetvédelmi hatóság jogköre csökkent, ami nemzetközi jogharmonizációs problémát is felvet.

Az adminisztratív kötelezettségek és a hatóságok beavatkozási lehetőségeinek csökkenését nem ellensúlyozzák határozottabb törvényi előírások. Mértékadó tudományos és szakmai körök szerint is az erdőgazdálkodás szabályait a tervezettnél jóval differenciáltabban kellene megállapítani, az erdők ökológiai értéke, természetessége és a társadalom életében betöltött funkcióinak fontossága szerint. Bár ennek keretei előremutató módon megjelennek a törvényben, határozottabb garanciákra lenne szükség az erdők természetességének javítása és a közcélok érvényesítése érdekében.

Az erdőtörvény Országgyűlés elé terjesztett változata egyáltalán nem foglalkozik az Európai Uniós tagsággal járó természetvédelmi kötelezettségekkel. Az EU védettséget élvező (Natura 2000) erdőrészletek esetében Magyarországnak biztosítania kell a védettséget élvező fajok és élőhelyek hosszú távú fennmaradását. Az erdőtörvény nem tartalmaz ezen természeti értékek megőrzésére vonatkozó megfelelő előírásokat és garanciákat, annak ellenére, hogy ebben az ügyben az Európai Bizottság, ez év októberében európai bírósági eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Az Európai Bizottság közleménye szerint az élőhelyvédelmi irányelvet átültető magyar jogalkotás nem megfelelő. Különösen az erdőket illetően mutatkoznak jelentős hiányosságok. A bizottság szerint az új erdőgazdálkodási terveket a Natura 2000 vonatkozású hatásvizsgálati eljárásnak kellene alávetni, illetve ezt törvényben előírni. Ezt azonban a törvénytervezet nem teszi.

A törvénytervezet egyoldalú abból a szempontból, hogy túlzott mértékben védi az erdőgazdálkodók jogait, és rövidtávú egyéni érdekeit, de a társadalom többi tagjának szinte semmilyen jogot nem biztosít. Így olyan alkotmányos jog érvényesülését sem, mint az egészséges környezethez való jog. Nem ad semmilyen törvényi garanciát azoknak a társadalmi csoportoknak, akik az erdőkkel kapcsolatos közérdekű funkciókat (természetvédelem, egészség, oktatás, szabadidő, turizmus) használják. Nem szavatolja, e társadalmi csoportok képviselőinek, hogy jogaik tartós érvényesítése érdekében beavatkozhassanak az erdőügyek alakításába. A törvény nem biztosítja a társadalmi részvétel lehetőségét a szakigazgatási eljárásokban sem.

A törvény készítői és előterjesztői nem ismerték fel, hogy az erdő, szemben a mezőgazdasági területekkel, egy olyan különleges jószág, melynek biológiai értelemben vett léte, illetve a gazdálkodástól függő állapota, közvetlenül, de közvetve is sok ember életét befolyásolja. Ugyanis a fák életkorából és az erdőgazdálkodási tevékenységek hosszú ciklusaiból következik, hogy egy-egy művelet (pl.: tarvágás) több embernemzedéknyi időszakra gyökeresen megváltoztathatja a lakókörnyezetet, a táj jellegét, karakterét, a biológiai sokféleséget, a mikroklímát, végső soron az ott élő emberek életminőségét. Ezért meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a társadalom érintett csoportjai érvényesíthessék jogaikat az erdőgazdálkodókkal szemben.

A tervezet készítése és un. társadalmi vitája során az előterjesztő, csak az erdészeti szakmai körök javaslatait vette figyelembe, kiszolgálva a rövidtávon elérhető nyereség maximalizálásában érdekelt gazdálkodói igényeket. Nem folytatott érdemi egyeztetést sem a környezet- és természetvédő szervezetekkel, sem a társadalom egyéb csoportjaival, de még azokkal az erdészeti szervezetekkel, erdőtulajdonosokkal, erdőgazdálkodókkal sem, akik az erdővel szemben támasztott valamennyi igényt fenntartható módon kielégítő erdőgazdálkodásra való áttérést szorgalmazzák.

A tervezettel két ülésén, több órás vita során az Országos Környezetvédelmi Tanács is foglalkozott, meghallgatva az erdőgazdálkodásért és a természetvédelemért is felelős tárca véleményét, ill. az erdészeti és természetvédő civil szervezetek szakértőit. A Tanács állásfoglalásában megállapította, hogy „az erdőgazdálkodás új alapelveiről megnyugtató szakmai konszenzus nem alakult ki, amelyre az új szabályozást felépíteni lehetne, ezért a Testület nem javasolja a kormánynak, hogy a törvénytervezetet a Parlament elé terjessze, csak alapvető és koncepcionális változtatások után.”. Az előterjesztő figyelmen kívül hagyta mind az Országos Környezetvédelmi Tanács, mind a zöld szervezetek, mind pedig a környezetvédelmi tárca ott elhangzott véleményét.

Tartalmában és módszereiben erősen kifogásolható az is, ahogyan az előterjesztő a természetvédelemért felelős tárcával az utolsó pillanatban lebonyolította az egyeztetést. A zöld tárca egyet nem értése a törvénytervezettel különösen indokolttá teszi annak felülvizsgálatát.

Mindezek tükrében, az erdők kiemelt közcélú szerepének és természetvédelmi értékeinek megóvása érdekében, a környezet- és természetvédő civil szervezetek a törvénytervezet koncepcionális átdolgozását és az előterjesztés visszavonását javasolják.

CEEweb a Biológiai Sokféleségért, Budapest	Tripolszky Sarolta, Natura 2000 programfelelős
Független Ökológiai Központ, Budapest	Kovács Bence ügyvezető igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest	Mezei Csaba, igazgató
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Veszprém	F. Nagy Zsuzsanna, elnök
Levegő Munkacsoport, Budapest	Lukács András, elnök
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest	Halmos Gergő, igazgató
Magyar Természetbarát Szövetség, Budapest	Duró Imre, igazgató
Magyar Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Magyarország, Budapest	Farkas István, ügyvezető elnök
Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest	Dr. Tóth Albert elnök; Dr. Gulyás Pálné üv. alelnök
Védegylet, Budapest	Karakai Tamás
WWF Magyarország, Budapest	dr. Magyar Gábor, igazgató
Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány, Túrkeve	Barna Tamás, kuratóriumi elnök
Budapest VII. ker. Erzsébetváros Természetbarát Sportszövetség, Budapest	Háncs Péter, elnökhelyettes
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged	Bojtos Ferenc, irodavezető
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület, Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg	Gyarmathy István titkár Bogár István, elnök
Dráva Szövetség. Gyékényes	Toldi Miklós, elnök
Életharmónia Alapítvány, Szeged	Kotogán Róbert
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza	Priksz Gábor, elnök
Felelősséggel a Természetért Egyesület, Szekszárd	Siklósi Máté elnök
GATE Zöld Klub Egyesület, Gödöllő	dr. Malatinszky Ákos
Göncöl Alapítvány, Vác	Kiszel Vilmos, elnök
Herman Ottó Természetvédő Kör, Túrkeve	Kontos Tivadar, elnök
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc	Tóth Viktor
Kerekerdő Alapítvány, Szombathely	Gyöngyössy Péter, elnök
Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, Budapest	Sipos László elnök
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Győr	Bálint Csaba, elnök
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Vác	Kelemen Zoltán, elnök
Messzelátó Egyesület, Budapest	Tömöri Balázs, elnök
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas	Sallai R. Benedek, ügyvezető
Ökológia Stúdió Alapítvány, Győr	Lajtmann József, elnök
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk	Kocsis Anikó ügyvezető
Pannon Természetvédő Szövetség, Győr	Bálint Csaba, elnök
Polgári Természetőr Egyesület, Kismaros	Háncs Péter alelnök
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr	Lajtmann József, elnök
Túravezető Oktatók Sportegyesülete, Budapest	Háncs Péter, elnök
Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, Kiskunhalas	Fehér Péter, elnök
Zagyva-mente Környezet- és Természetvédő Egyesület, Hatvan	Kőrösi-Báti Edit titkár
Zöld Akció Egyesület, Miskolc	Demeter Zoltán
Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc	F. Nagy Zsuzsanna, elnök
ZÖLD KÖR - a Föld Barátai Magyarország tagja, Hajdúböszörmény	Molnár Antal, elnök

"Gyántásország" -
Megjelent a Ciklámen Füzetek második kötete

A botanikusok, erdészek jól tudják, hogy az Őrség, melyet “Fenyűsországnak”, “Gyántásországnak” is neveznek, valaha teljesen erdővel borított járhatatlan határvidék volt. A honfoglalást követő évszázadokban itt húzódott a gyepü. Mégis, ha a XVIII. században készült katonai térképekre terkintünk alig találunk erdőket ezen a vidéken. Az apró falvakban, szereken élő csekély létszámú népesség óriási területeket művelt, ezen a földművelésre alig alig alkalmas vidéken. Bakhátas szántók, kaszáló gyümölcsösök, kiterjedt rétek, kisparaszti szálalóerdők apró mozaikjait őrizték meg a XIX. századi úrbéri térképek. Míg II. József katonai térképészei tölgyeseket, bükkösöket dokumentáltak, ma a fenyvesek uralják a tájat. A Szalafő közelében, található ma “Őserdő”-ként tisztelt erdő 150 éve még szántóföld volt. Itt és még számos más erdőben az egykori bakhátak nyomai is jól kivehetők. A Vendvidéken, mely évtizedekig a vasfüggöny közvetlen közelében, afféle világvégének számított, a II. világháború előtti viszonyok konzerválódtak. A rendszerváltás előtt csak itt voltak Magyarországon magánerdők. A történelem viharai, a társadalmi gazdasági viszonyokban történt változások folyamatosan formálták ezt a vidéket. A török hódoltság idején a helyi lakosság többször kényszerült arra, hogy meneküljön, bújdokoljon. De később a földesurak kizsákmányolása elől is egész falvak kerekedtek fel, hogy máshol keressenek boldogulást. A két világháború sem volt olyan erős hatással a népességre, mint a szocializmus építésének több mint négy évtizede, mely a tulajdonviszonyokat gyökeresen átalakította. Alig hihető, hogy számos falu lakossága harmadára csökkent, de több település el is tünt a föld színéről….
Mi lehet az a “fehér kosz”, hogyan működött a “sessionális erdőgazdálkodás”, mik azok a “kis kutak”, és a “fenyvesszántók” és egyáltalán milyen hatások eredményeként olyan ma az Őrség, amilyennek látjuk? Nos ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találhatók válaszok a “Gyántásország” című tanulmánykötetből, melyet a szombathelyi székhelyű Kerekerdő Alapítvány adott ki 2008. nyarán.

A Kerekerdő Alapítvány 2000-ben készítette el a „Történeti adatok az őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez” című tanulmányát. Akkor ez öt példányban készült el és az őrségi erdőkkel leginkább foglalkozó szervezetekhez jutott el. A tanulmány szöveges részének egy szűkebb változata bekerült az Őrségi Nemzeti Park létrehozását megalapozó tíz kötetes kutatási jelentésbe.
Az Alapítvány jelentős figyelmet fordít arra, hogy tevékenységéről rendszeresen hírt adjon. A környezet- és természetvédelmi jellegű kutató feltáró munkák közzé tételére indította útjára a szervezet, 2003-ban „Ciklámen füzetek” c. könyvsorozatát, melynek második köteteként, az „őrségi” erdőkkel kapcsolatos történeti ökológiai témájú tanulmányát jelentette meg „GYÁNTÁSORSZÁG”; Történeti adatok az őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez” címmel.
Jelen kötetünk a történeti ökológia eszközeivel elemzi az őrségi táj, mindenekelőtt az erdők sorsának alakulását. A tanulmány készítése során a témában fellelhető valamennyi szakirodalmat igyekeztünk felhasználni, a különböző kapcsolódó szakterületek (néprajz, biológia, földrajz, történelem) ismereteit az erdőgazdálkodás és a természetvédelem sajátos szempontjai szerint szintetizálni.
A tanulmány legfontosabb részét jelentő színezett térképek teljeskörű közzétételére itt nincs lehetőség, de ezekből, szerkesztett és lényegesen lekicsinyített formában összeállítást közlünk.
Kötetünket ajánljuk mindazoknak, akik szeretik az Őrséget és kíváncsiak arra, hogy a jelenlegi táj milyen átváltozásokon ment keresztül az elmúlt évszázadokban.

A kötet paraméterei:
A/4 formátum,
114 oldal
egyszínnyomású, 8 db színes oldallal, színes borítóval

Ára: 1000 Ft

Könyv és a hozzá tartozó M=1:20 000 méretarányú térkép CD változatban is elkészült.

Ára 5 000 Ft

    Gyöngyössy Péter
     a kötet szerzője

2008. október

Környezetvédelmi foglalkozás sorozatok, rendhagyó tanórák az Ökocellában - óvodás, illetve iskolás csoportoknak ajánljuk

Kukalógia - tudományoskodás a szemét körül

Hulladékproblémával foglalkozó sorozat óvodás és iskolás (alsó, illetve igény szerint felső tagozatos) csoportoknak.
Miből készítették hajdanán a papírt? Milyen természetes alapanyagú textíliák vannak? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a homok és az üveg? Hová tegyük ezeket az anyagokat, ha már nem használjuk? Mik tartoznak a veszélyes hulladékok közé? Hogyan készíthető komposzt? Ezekre és még sok más kérdésre is válasz kapható a foglalkozásokon, amelyeken nyomon követjük az egyes hulladékfajták útját a keletkezéstől a szemétdombig, sőt még azon túl is.
Minden foglalkozást kézműves tevékenység egészít ki.
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján.
Időtartam: 60 perc
Részvételi díj: 200 Ft/fő
Vezeti: Kósi Anita
A foglalkozások témája: papír, rongy, műanyag, üveg, fém, szerves hulladék, veszélyes hulladék
Időpontjuk: előzetes jelentkezés alapján.
Helyszíne lehet alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi u. 3., hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán, vagy szakkör keretein belül is megvalósítható.

Zöld-Őr-Szem. Energia őrjárat.

Öt foglalkozásból álló, energiafelhasználással kapcsolatos környezetvédelmi sorozat kisiskolás és óvodás csoportoknak.
Éberen figyeljük, óvjuk, őrizzük természeti értékeinket, környezetünket.
Mindennapi életünkhöz energiára van szükség. Amikor meleg vesz minket körül, amikor a sötét szobában felgyullad a lámpa, amikor elmerülünk egy kád forró vízben, amikor busszal zötyögünk az iskolába, vagy arra várunk, hogy anya vasalja ki kedvenc ingünket, mind-mind energiát használunk. Azonban nem mindegy mennyit és hogyan. az energia származhat megújuló energiaforrásból, de energia előállítás miatt el is fogyhatnak a Föld rejtett kincsei. Vigyázni kell rá, és mindenképpen beszélni kell róla.
Tervezett témák: Közlekedés, Energia a háztartásban (háztartási gépek, eszközök), Fűtés, Világítás, Vizes dolgok.
A sorozat játékos, gyerekek számára is megvalósítható ötleteket, praktikákat vesz sorra az energia megismerés, megőrzés területén, illetve feltárja egy-egy jelenség törvényszerűségeit.
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján.
Időtartam: 60 perc
Részvételi díj: 200 Ft/fő
Vezeti: Kósi Anita
Helyszíne lehet alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi u. 3., hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán, vagy szakkör keretein belül is megvalósítható.
Környezet iránt érzékeny szemlélettel és tudatossággal mindannyian hozzájárulhatunk a környezeti problémák közös megoldásához.

ManÓfaktúra

A természetes anyagokkal való munkálkodás közelebb visz minket élő környezetünk megismeréséhez. Régi elfeledett technikák felelevenítése fejleszti a kreativitást, kombinációs készséget, térérzékelést, elősegíti a kéz izmainak megerősödését.
Kézműves foglakozásokra óvódás, iskolás csoportok jelentkezését várjuk.
Választható témák: nemezelés, fonás-szövés, gyöngyfűzés, gyertyakészítés, bőrözés, játékok textíliából, játékok természetes anyagokból (csuhé, szalma, vessző) stb. Igény szerint tetszőleges témában, alkalomra való felkészüléshez is kapcsolhatók a foglalkozások (karácsony, húsvét, anyák napja).
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján.
A foglalkozásokat vezeti: Szele Zsuzsanna
Helyszín: alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi u. 3. hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán, vagy szakkör keretein belül is megvalósítható.
Részvételi díj: 300Ft/fő

Ökosuli

Rendhagyó természetismereti óra egy élő múzeumban
Az Ökosulit a Kerekerdő Alapítvány nyolc évvel ezelőtt indított útjára a Kámoni Arborétumban. A program jó lehetőség az iskolai tananyaghoz (Az erdő, A vízpart, Növények, Állatok Tájékozódás, Időjárás, stb.) kapcsolódó élményszerű tapasztalatok megszerzésére, gyakorlatias ismeretek elsajátítására, a fajfelismerések gyakoroltatására, a tevékenykedtetésre. Alkalmat ad arra is, hogy a természetben helyes magatartási szabályokat, az élővilág megtapasztalásának lehetőségeit, az egyszerűbb vizsgálati módszereket kipróbálhassák a gyerekek Bár az arborétum maga mesterségesen kialakított terület, létrehozása óta eltelt évtizedek alatt, mára számos természeti értékkel rendelkező helyszínné vált. Sok növényritkaság mellett, hazánk jellegzetes fái, cserjéi is megtalálhatók itt. A kialakított tavakban, árkokban gazdag vízi, vízparti növényzet és állatvilág jellemző. Az arborétum rengeteg madárnak szolgál táplálkozó, és lakóhelyként.
Minden évszak más-más élményt tartogat. Ősszel a színpompás lombsátor, a rengeteg levél és termés gyűjtése, télen a madarak etetése, közelről való megfigyelése, tavasszal pedig a kora tavaszi növények virágpompája, az éledő természet nyújt maradandó élményeket.
A rendhagyó természetismereti órákat elsősorban alsó tagozatos osztályoknak, napközis csoportoknak ajánljuk. Főként azoknak, akik vállalják, hogy legalább évszakonként részt vesznek a foglalkozásokon, így is nyomon követve a természetben bekövetkező változásokat.
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján délelőtt és délutáni időpontokban is.
Időtartalma: 1,5-2 óra
Részvételi díj: 200 Ft/fő
A foglalkozásokat vezeti: Gyöngyössy Péter

A Kerekerdő Alapítvány tervezett nyári táborai 2008-ban

Pajta tábor a Vasi Múzeumfaluban

Június 16-21; június 23-28; június 30-július 5; július 7-12. (négy turnus)
A Kerekerdő Alapítvány, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága  támogatásával,  tizenegyedik éve szervezi meg napközis táborát a Vasi Múzeumfaluban.
Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves kisiskolásoknak (és bátor óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen töltenének el egy, vagy több hetet ódon falusias környezetben.
Hat-hat napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a környező zöld területeken (madarászkodás, tücskörészés, stb), délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés, agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, fafaragás, fonási technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a  falu kertjével és háziállataival, régi eszközökkel, szokásokkal, dalokkal, táncokkal. Lehet íjászkodni és lovagolni is.
A programok 8-18 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők.
Részvételi díj: 15 000 Ft/fő/turnus
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 6-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában, hétköznap 10.00-16.00. 
Áprilisi befizetőknek 1000 Ft/fő kedvezmény, határidő után 2000 Ft felár!

Süni tábor

Természetvédelmi tábor Felsőcsatáron (bentlakásos tábor)
Június 23-29.
A Kerekerdő Alapítvány tizenhatodik alkalommal szervezi meg táborát 9-14 éves diákok számára. A tábor a Vas-hegy és a Pinka szurdok természeti értékeinek bemutatásán keresztül vezeti be a gyerekeket a növények a madarak az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világába. A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, kézműves foglalkozások színesítik a programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így például Szent Iván napja a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet szeretnének tudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy „első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan, szüleik nélkül egy többé kevésbé ismeretlen közösségben.
A tábor bázisa a Felsőcsatári Gyermeküdülő
Részvételi díj: 18 000 Ft
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 6-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00;
Áprilisi befizetőknek 1000 Ft/fő kedvezmény, határidő után 2000 Ft felár!

Szőcei szénagyűjtő tábor

Természetvédelmi tábor az Őrségben (félnomád tábor)
Augusztus 4-10.
A félnomád tábort tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő Alapítvány, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával a híres szőcei tőzegmohás közelében. A táborba 11 évesnél idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk. Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés, aranyvesszőírtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő kutatóház (régi parasztház komfort nélkül.). Elhelyezés sátrakban, alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk akik szeretnének minél több dolgot tudni a természetről, szívesen gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől, a kétkezi munkától  és szívesen dolgoznak velünk együtt a Szőce-patak völgyének természeti értékeiért. 
Részvételi díj: 16 000 Ft/fő
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 6-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00;
Áprilisi befizetőknek 1000 Ft/fő kedvezmény, határidő után 2000 Ft felár!

Kedvezmények valamennyi táborhoz

Áprilisi jelentkezés és befizetés esetén: 1000 Ft/fő; testvéreknek: 1000 Ft/fő; legalább 10 fős csoport együttes jelentkezése és közös befizetése esetén: 1000 Ft/fő; kedvezményjegy: 1000-2000 Ft (erdei iskolákban vetélkedőkön szerezhető); törzstagoknak: 2000 Ft/fő (aki legalább három éve jár az adott  a táborban.

Figyelem!

A tábori létszám minden táborunkban korlátozott!
A rendszeres túljelentkezés miatt kérjük mielőbb jelentkezzenek!
A kedvezmények csak korlátozottan halmozhatók.
Csak a közvetlen hozzátartozó általi jelentkezést fogadjuk el.
A június 5-e után, az  üres helyekre, a várólistákra szorult jelentkezők is bejuthatnak.
Június 5-e után a  befizetés csak 2000 Ft felárral lehetséges.

Jelentkezni telefonon és e-mailen is lehet, érvényessé azonban csak a határidőig való befizetéssel  válik.

Ökocella, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban), tel. hangpostával:  94/505-203, este és reggel: 94/500-166; e-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu, honlap: www.kerekerdo.org  Nyitva tartás: H-P: 10.00-16.00

Közösségi faültetés -
a természetesebb erdőért

Szombathely oladi városrészén, az Orgona utca végén:
2008. március 19-én szerdán  9.00 órától  – kb. 13.00 óráig és
2008. április 5-én szombaton  9.00 órától  – kb. 13.00 óráig

A Kerekerdő Alapítvány az érintett óvodások és diákok bevonásával közösségi faültetést szervez az Orgona utca folytatásában található egy évvel ezelőtt letermelt és akácosként részben felújított erdőterületen. A faültetés során az eredeti gyertyános tölgyes erdőtársulásnak megfelelő őshonos fafajokat tölgyeket, juharokat, hársat, madárcseresznyéket mogyorót, stb. fogunk ültetni. Mivel a gyökérsarjról felújult akác gyorsan nő, ezért nagy méretű  fácskákat kell ültetnünk.

Egy évvel ezelőtt Szombathelyen a lakott terület közelében, a polgármester házától 50 méterre letermeltek egy erdőt. Az Orgona utcai tarvágással a helyi és az országos sajtó is foglalkozott.

Az Orgona utcai tarvágás érzékenyen érintette a Kerekerdő Alapítvány több munkatársát, mert ez az erdő, természetismereti programjaink jól bevált helyszíne volt, néhány igazi nagy tölgyfával. A személyes érintettségen túl azért kezdtünk az üggyel foglalkozni, mert ez az eset  jól reprezentálja az erdőkkel kapcsolatban, a  magánérdek és a közérdek összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségeket.

Az ügy tanulságainak boncolgatásán kívül elhatároztuk, hogy a homogén akácost őshonos fafajok ültetésével igyekszünk természetesebbé tenni, mégpedig egy közösségi faültetés keretében. A velünk és a területtel kapcsolatban álló óvodások, általános és középiskolás diákok és a környéken lakók segítségével.

Ehhez várjuk az Ön segítségét is. Aki velünk tart hozzon szerszámokat (ásó, kapa lapát). Találkozás a helyszínen.

További információ: Kerekerdő Alapítvány  94/505-203,
                                  Gyöngyössy Péter 30/395-6624

Háttér
A terület a rendszerváltás előtti időkben állami erdő volt, a Szombathelyi Erdőgazdaság gazdálkodott benne. Rendeltetése „parkerdő”, közvetlenül határos a lakott területtel. Az országos kék túra útvonala és egy másik turistaút is keresztezi egymást a területen. A város belterülete itt közvetlenül az erdővel érintkezik, ez a város „kapuja” az erdő felé. A kárpótlás során több tucat magánember osztatlan közös tulajdonává vált. Megbízás alapján regisztrált erdőgazdálkodó felel a területért. A faállomány nagyrészt elöregedett, akácos volt, de a természetes szukcesszió révén már számos őshonos fafaj is megtelepedett benne, több 150 évesnél is öregebb tölgyóriás is állt a szélén. A körzeti erdőtervezés során, mivel a város érdekeit nem képviselte senki csak az erdőgazdálkodó akarata érvényesült, így a „vágásérett” erdőre, a hagyományos erdészeti szempontoknak megfelelően, tarvágás lehetőségét írták elő, akácosként való felújítási kötelezettséggel. A szükséges hatósági engedélyek birtokában, gazdálkodó lábon eladta az erdőt egy vállalkozónak, aki letermelte, majd az ilyenkor szokásos technológia szerint megszaggatta az erdő talaját, melyből múlt év őszéig akác fiatalos sarjadt.

Tehát minden törvényesen és szakszerűen történt, mégis úgy véljük, egy évvel ezelőtt az Orgona utca lakói, vagy az arra sétálók, kirándulók joggal háborodtak fel az erdő helyén maradt feldúlt vágásterület láttán. Úgy véljük a környéken lakók, a túrázók, a futók, az erdővel ismerkedő óvodások mégiscsak egyfajta közérdeket képviselnek. Ők pedig abban érdekeltek, hogy ott, ahol járnak, sétálnak, vagy futnak, ERDŐ legyen. Méghozzá folyamatosan és az emberi életminőséget leginkább szolgáló a természeteshez közel álló összetételben. A kérdés, hogy az Alkotmányban is rögzített egészséges környezethez való jogot, hogyan lehet érvényre juttatni a gazdasági haszonban érdekelt gazdálkodóval, illetve tulajdonosokkal szemben. Az erdész szakma egyik alap tézise, hogy az erdőnek hármas funkciója van. A gazdasági mellett sajnos általában háttérbe szorul a közjóléti és védelmi funkció.  Az erdőtörvény az erdészeti hatósági eljárásokban az un. társadalmi részvételre nem sok lehetőséget ad. Mégis az erdőtervezés során, az egyeztető tárgyalásokra az erdők közigazgatási határa szerint érintett önkormányzatoknak módjuk van a településen élők érdekeinek képviseletére. Ugyanis a település jegyzője is meghívást kap ezekre a tárgyalásokra. Így volt ez a szombathely határába eső erdőkkel is. Ez a téma viszont úgy látszik nem igazán fontos a városnak, mert ezen, a környék erdeinek sorsát, tíz évre meghatározó erdőtervi tárgyaláson senki sem volt jelen a szombathelyi Polgármesteri Hivatalból. Vagyis a gazdasági érdekkel szemben, hivatalosan  nem jelent meg más érdek, ill. szempont. Viszont az mégiscsak furcsa, hogy egy parkerdő rendeltetésű erdőt tarra lehet vágni. Mert bármilyen furcsa a vágásterület is „parkerdő”.

Magyarországon a fehér akác nem őshonos fafaj. Észak-Amerikából hozták be évszázadokkal ezelőtt. Az elmúlt viszonylag hosszú idő sem volt elég ahhoz, hogy a hazai élővilág teljesen befogadja ezt a jövevényt, mely igazi gyarmatosító. Magról és a felszín alatt kúszó gyökeréről gyorsan szaporodik, ezért könnyen kiszorítja a honos fajokat és gyorsan benövi az útjába kerülő parlagokat, ezért özönnövénynek tekintik. Ráadásul, mint a pillangós virágú növények általában, ő is erősen átalakítja a talajt. Egy akácosban jóval kevesebb féle hazai lágyszárú növény, gomba, madár, lepke és egyéb élőlény találja meg az életlehetőségét, mint az eredeti őshonos fafajokból álló természetszerű erdőkben..

A Kerekerdő Alapítvány az erdők ügyével évek óta foglalkozik. „ERDŐ programunk” fókuszában a természetes erdő áll. Különböző szinteken és módszerekkel arra törekszünk, hogy szűkebb környezetünkben és Magyarországon minél természetesebb illetve minél több természetközeli erdő legyen. Részt veszünk például jogszabály alkotási és döntés előkészítő folyamatokban. Országos szakmai fórumokat szervezünk, az erdőkkel kapcsolatos érdekek egyeztetésére, tudományos kutatást végzünk történeti ökológiai témákban, figyelemmel kísérjük Vas megyében  az erdőtervezés folyamatát.

Az Orgona utcai tarvágás kapcsán felvetettük, hogy a szívesen segítenénk a város érdekeinek érvényesítését az erdészeti eljárásokban. A polgármester együttműködési megállapodást javasolt, amit a Kerekerdő Alapítvány munkatársai előkészítettek. Ez azonban, rajtunk kívül álló okokból azóta sem került aláírásra ….

Találjuk ki az Őrségi Nemzeti Parkot! - A Kerekerdő Alapítvány fejlesztési programot készít az Őrségi Nemzeti Parkra

Ezév nyarán dr. Kárpáti László a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója megkereste a Kerekerdő Alapítványt, hogy szeretne készíttetni egy olyan tervet, mely részletesen elemzi az Őrségi Nemzeti Parkban  folyó állami természetvédelmi tevékenységet és javaslatokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.
A tanulmány címe:  Az Őrségi Nemzeti Park fejlesztési prpgramja
Alcíme: Helyzetelemzés és javaslattétel az Őrségi Nemzeti Parkban végzett állami természetvédelmi tevékenység javítására
A tematikában felsorolt témakörök a  nemzeti park igazgatóságok  feladatairól szóló jogszabályra épülnek, ezért a tanulmány kiemelten foglalkozik a természetvédelmi kezelés, a vagyonhasznosítás, az élőhelyrekonstrukciók kérdéskörével, de a kutatások helyzetével, a bemutatással, az ökoturisztikával, a hatósági tevékenységgel és arculati kérdésekkel is.
A tervezés folyamata több szálon fut. A munkában az Alapítvány munkatársain kívül tizenkét külső szakértő közreműködik.
Az Alapítvány  szeretné, ha a tervkészítés viszonylag nyitott folyamat lenne, azaz mindenki, akinek szándékában áll, elmondhassa, leírhassa a véleményét, javaslatait. A nyers szövegről annak leadása előtt véleményt mondhasson.
Különösen szívesen fogadjuk javaslatokat az alábbiakról:
--Hogyan értékeli az Őrségi Nemzeti Park állami intézményének eddigi működését?
--Ön mit tenne azért, hogy az Őrségi Nemzeti Park jól szolgálja az értékek megőrzését és az
ott élők életminőségének jobbá tételét.
--Mit várna Ön, az Őrségi Nemzeti Parkot is működtető
Igazgatóságtól?
--Hogyan tudná szolgálni az Igazgatóság az ott élők érdekeit?  

A Kerekerdő Alapítvány írásban és szóban is várja a  véleményeket, javaslatokat, akár valamennyi, de tetszés szerinti témában november  végéig.

KlíMAvédelmet! - Magyarország a Parlament előtt

Radikális éghajlatvédelmi stratégiát követelt a Parlament előtt a Magyar Természetvédők Szövetsége és 100 aktivistája, miközben klímaüzenetekből hatalmas, Magyarországot ábrázoló térkép foglalta el a tér nagy részét a KlíMAvédelmet! kampány záróakcióján.  Az akcióban a Kerekerdő Alapítvány is részt vett.

Mozgalmas klíma kampány zárult a Parlament előtt pénteken, hasonlóan mozgalmasan. Az egész délelőtt folyamatosan zuhogó eső mellett az ország minden tájáról érkező 100 aktivistánk varázsolt hatalmas Magyarország-térképet a Parlament elé. 2007-ben regionális zöldszervezetekkel (nagyrészt tagszervezeteink) és budapesti önkénteseinkkel együtt szerveztünk 27 városban összesen 75 KlíMAvédelmet! kampány akciónapot. Így gyűjtöttük össze az 1500 lakossági klíma-üzenetet, amelyből kirakhattuk a 25 x 15 méteres színpompás mozaikot.
A 40 x 40 cm-es falapokból alig másfél óra alatt felépítettük a térképet. A 27 város helyén egy-egy kitartó helyi aktivista állt, a település névtáblájával a kezében. Az összképet a hatalmas KlíMAvédelmet! kampány transzparens fogta keretbe. Déltájban megérkezett a kosaras autó, amelyről a sajtó és az érdeklődők 20 méter magasból örökíthették meg a látványt. A hivatalos program keretében délben az MTVSZ átadta a készülő Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiához (NÉS) készített véleményét és az ezt összefoglaló 10 pontos petíciót Szili Katalin házelnöknek, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek és az öt parlamenti párt képviselőinek.
Mi volt a kampány célja? A 63 zöldszervezet által támogatott petíció és a látványos, a lakosság közös klíma-üzeneteiből összeálló Magyarország-mozaik ugyanazt fejezte ki: a magyar állampolgárok sürgős, határozott lépéseket várnak a döntéshozóktól az éghajlat védelme érdekében, erős klímastratégiát követelnek. A petícióban levő alapelveket, üzeneteket a lakosság is megismerhette akciónapjainkon és eddig közel tízezren támogatták aláírásukkal, melyhez Ön is csatlakozhat.
Örömmel látjuk, hogy egyre többen ébrednek rá: radikális változtatásokra és radikális klímastratégiára van szükség. Az éghajlatváltozás nem technikai-technológiai probléma, az üvegházgázok kibocsátása csak a felszín. Egyedül a gyökeres okok, a társadalmi értékrendek és a pazarló termelési-fogyasztási struktúrák alapvető megváltoztatásával vehetjük fel a harcot az éghajlatváltozással szemben. Az MTVSZ ezt képviseli már régóta.
A szükséges szerkezetváltást egy egyértelmű irányt mutató stratégia elindíthatja, sőt, feladata is elindítani. Ezért segíti rendszeresen az MTVSZ a NÉS folyamatát javaslataival, a többi zöldszervezettel is egyeztetve.
A szerkezetváltás nehéznek tűnhet, de kivitelezhető: javaslataink szerint (hatékony közgazdasági eszközökkel) elérhető a teljes társadalmi energiafelhasználás tényleges csökkentése. A stratégia tűzze ki célul, hogy évi 1%-kal csökkenjen a teljes energiafelhasználás az országban (az OECD-ben ez most átlag 1,1%), így végre valóban mérsékelhetjük a környezet terhelését. Legfőbb ideje, hiszen ma 1,3 bolygónyi erőforrást használunk.
A 75 kampány akciónap során több tízezer emberrel találkoztunk szerte az országban. Tapasztaltam, hogy a legtöbben nyitottak az életmód-változtatásra, hogy visszafogjuk az energiapazarlást és éghajlat-tudatosabban éljünk. Azonban az emberek zöme azt is kifejezte: jóval nagyobb elkötelezettséget vár a döntéshozóktól, kevés az eddigi lépés. Teremtsék meg a jogszabályi és közgazdasági kereteket ahhoz, hogy Magyarországon az emberek ösztönözve legyenek a környezettudatos életmódra való áttérésre. Lásd lakossági és közösségi energiatakarékossági beruházások megfelelő támogatása, megújuló energiaforrások árképzése, engedélyezési folyamatok. Igazuk van. Ugyanígy kellene ösztönözni az ipar és a többi szektor energiafelhasználásának csökkentését, egységesen.
Mindenki vegye ki a részét, tegye meg a részét.

Botár Alexa

Sajtóközlemény - Önálló Őrségi Nemzeti Parkot!

A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésére kilenc nyugat-dunántúli civil szervezet levelet írt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek, az Őrségi Nemzeti Park, intézményi önállóságának  mielőbbi visszaállítása érdekében.

A Kerekerdő Alapítvány (Szombathely) kezdeményezésére kilenc civil szervezet (az Őrvidéki Civil Szövetség (Őriszentpéter), a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Szombathely), az Alpokalja Turista Egyesület (Szombathely), a Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr), a Pannon Természetvédő Szövetség (Győr), az Élőlánc Magyarországért Vas Megyei Szervezete Szombathely), a  Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (Szombathely) és a Zöld Zala Természetvédő Egyesület (Zalaegerszeg)) levelében sürgeti az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság mielőbbi  visszaállítását.

A civil szervezetek emlékeztetnek rá, hogy az Őrségi Nemzeti Park megszüntetésének előkészületeit széleskörű tiltakozás kísérte.  A példa nélkül álló döntés ellen szinte minden érintett politikai és tudományos testület, helyi és országos civil szervezet tiltakozott és követelte az Őrségi Nemzeti Park intézményi önállóságának megtartását. A tiltakozók akkor számos érvet sorakoztattak fel, annak érdekében, hogy az előző környezetvédelmi miniszter ne hozza meg ezt a hibás döntést.

A levél aláírói szerint decemberi előrejelzéseik sajnos beigazolódtak a megszüntetés (összevonás) óta eltelt időszak bebizonyította, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felszámolása  hiba volt, mely jelentősen rontotta az Őrségben folyó természetvédelmi munka presztizsét és hatékonyságát.

Emlékeztetnek rá, hogy, bár múlt év végi  levelükre számos minisztérium reagált, de Persányi Miklós, akkori környezetvédelmi miniszter, mégcsak válaszra sem méltatta  a petíció benyújtóit. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálódott az ügyben, a felvetett alkotmányossági aggályok miatt. Az Ombudsman álláspontja szerint az alkotmányos jogok csak, akkor nem sérülnek, ha az alapfeladatok ellátásában nem lesz változás, a nemzeti park által biztosított jogok nem változnak, és az eddigi szervezet létszáma, infrastruktúrája, és forrásai megmaradnak, valamennyi ügy és projekt tovább folytatódik.

A Kerekerdő Alapítvány s a hozzá csatlakozó szervezetek továbbra is megerősítik az összevonás ellen megfogalmazott érveiket.

Véleményük szerint a  két merőben eltérő jellegű nemzeti park egy igazgatóság alá szervezése sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mert a természetvédelem jogszabályokban rögzített szintje egyértelműen csökkent, az intézményi szervezeti háttér gyengülésével. Ugyanis az átszervezéssel járó személyi változásokkal jelentős szellemi tőkét vontak ki az Őrségből. A nemzeti park központjának Sarródra kerülésével a döntési pozíciók  az Őrségben meggyengültek. A pályázatra esélyes projekttervek háttérbe szorultak, korábbi projektek és fejlesztések megakadtak
A döntés ellentétes volt a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országgyűlés által elfogadott előírásaival is. A terv a nemzeti park igazgatóságok további megerősítését és jelentős létszámbővítést irányzott elő. Ehelyett a közigazgatás egészét érintő létszámcsökkentés mellett a két, korábban önálló intézmény összevonásával további elbocsátások, leváltások, áthelyezések történtek, melyek az Örségi Nemzeti Parkot sok esetben kedvezőtlenül érintették. 
Ugyanakkor az egykori Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetőinek és egyes részlegeinek megduplázódott a feladata és a felelőssége is, mely felveti annak lehetőségét, hogy ezáltal a Fertő-környéki munka is csorbát szenvedhet.
A levél aláírói szerint az elmúlt hónapokban az Őrségi Nemzeti Park helyzete, a korábbi tájvédelmi körzet közeli állapotba süllyedt
Véleményük szerint, a döntéssel nem sikerült költségvetési forrásokat sem megtakarítani. Az átszervezéssel mindössze néhány vezetői bérnek megfelelő megtakarítást lehetne elkönyvelni. Ugyanakkor a székhelyváltozás miatti adminisztrációs kötelezettségek költségei, a személyes kapcsolattartást szolgáló jóval nagyobb utazási költségek, vélhetően bőven felülmúlják ezt a kétes értékű „nyereséget”.

A petíciót aláíró szervezetek ugyanakkor kiemelik, hogy az önállóság szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a jövőben hatékony és egyre javuló minőségű legyen az őrségi természetvédelmi munka.

Úgy vélik, a magyar természetvédelmi intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló fejlesztésre és a rövidebb ideje működő területi szervek felzárkóztatására lenne szüksége.

A civil szervezetek szerint, ha újra önállóvá válik az  Őrségi Nemzeti Park, jelentős fejlesztésekre lenne szükség. A többi nemzeti parki intézményhez hasonló létszámú, felkészült szakembergárdára, a felzárkóztatáshoz szükséges fejlesztésekhez plusz forrásokra, egyértelmű prioritásokon nyugvó stratégiára, és felkészült, elhivatott vezetőkre, akik támaszkodnak a területet jól ismerő, külső szakemberek és civil szervezetek véleményére is.

A tiltakozó szervezetek továbbra is elengedhetetlennek tarják, hogy egy nemzeti parknak önálló szervezete, saját szellemisége, önálló költségvetése és saját felelős vezetője legyen.

Hidegrekord a szőcei lápon

A Kerekerdő Alapítvány természetközpontú környezeti nevelési programjainak céljai legintenzívebben a szőcei táborban érvényesülnek, mely leginkább a nomád jellegének és a közös munkának köszönhető.
A Kerekerdő Alapítvány által szervezett természetvédelmi táborban idén tizenhetedik alkalommal gyűlt össze a harmincfős kis csapat. A táborlakók, mint minden évben, idén is kétkezi munkájukkal járulnak hozzá a Szőce patak völgyében megbúvó különleges természeti ritkaságok megőrzéséhez. A csapatban az erdei iskolákon résztvevő felsős diákok és a már más táborokban megedződött középiskolás diákok vesznek részt, akik azon munkálkodnak egy hétig, hogy megmaradjon a jövő számára a Szőcei tőzegmohás.
A Szőce patak völgye az Őrség és a Vasi-hegyhát találkozásánál található. Maga a patak az első faluig kristálytiszta és számos ritka, gerinctelen élőlény élőhelye. A völgyben értékes láprétek és láperdők, tőzegmohás átmeneti lápok váltják egymást, számos nagyon ritka jégkorszaki reliktum fajnak adva otthont.
A sátorban, illetve a szabad ég alatt alvó táborozók évek óta saját bőrükön tapasztalják a völgy különleges mikroklímáját. A vízjárta réten éjszakánként rendszeresen 7 fok alá süllyed a hőmérséklet és a levegő olyan párás, hogy reggelre eláznak a kint felejtett papírlapok.
A szénagyűjtő tábor lakói megfigyeléseket és méréseket is végeznek a szénagyűjtés mellett. Így tudhattuk meg, hogy a tavalyi hidegrekordot, ami 2,9 Celsius fok volt sikerült idén „túlszárnyalni”, hiszen augusztus elsejéről másodikára virradóan megdőlt a hidegrekord. A reggeli hőmérő-ellenőrzéskor meglepődve látták a klímavizsgáló csapat tagjai, hogy a rét közepére kitett digitális műszer, hajnalban 1,6 Celsius fokot rögzített, miközben nappal 25 Celsius fok körül mozog a hőmérséklet.

Sok program sok gyerekkel

2007-ben ünnepli a Kerekerdő Alapítvány alakulásának 10. évfordulóját. Igaz nagy ünneplésre nem került sor, de az Alapítvány munkatársai a gyerekekkel közösen ismerkedtek a természet értékeivel és a környezetvédelemmel. A programokon az Alapítvány céljai között szerepel a környezeti nevelés, mely az évfordulóhoz méltan, ebben az évben is sok-sok óvodás és iskolás csoportot vont be a közös munkába.
A Kerekerdő Alapítvány az idei tanév második félévében is sűrű környezeti nevelési programot valósított meg. Az immár tizenötödik éve megvalósított programsorozatra az erdei iskolai hétvégékre idén bőven volt jelentkező. Átlagosan 40-40 fő vett részt a péntek estétől vasárnap estig tartó környezeti nevelési programokon. A téli bakonyi hétvégén is harmincan vettek részt, az enyhe télben a havas zuzmarás tél élmény most elmaradt, a mogyoró már virágzott s a körmendi koratavaszi hétvégén a korán jött tavasz és az enyhe tél miatt éppen hogy sikerült elcsípni a tőzikevirágzás végét. A májusi hétvégét ezúttal is az Őrségben, Szalafőn valósítottuk meg, ahol ezúttal egy egész „Paragváris” osztály csatlakozott így a Kultúrház vendégszobáin kívül a Csörgő Vendégházat is megtöltötte a közel 50 fős gyereksereg. Májustól beindult az erdei iskolás szezon. Összesen hat iskola 15 iskolai osztályának szerveztünk és valósítottunk meg erdei iskolai programot. Hét osztálynak,  legkedvesebb helyünkön Felsőcsatáron, a Vas-hegyen és a Pinka-szurdokban  szerveztünk tartalmas programot, míg a Gyöngyösfalui Általános Iskola 8 osztályának a Holdfényligetben  igyekeztünk erdei iskolai szolgáltatást nyújtani.
Mindeközben az Ökocellaában is nagy volt a forgalom. A kisiskolás és óvodás gyerekeknek  szervezett környezetvédelmi sorozatainkon a félév során 61 osztály, illetve óvodai csoport, összesen több mint 1300 gyermek vett részt. A hulladékokkal foglalkozó „Kukalógia” hat foglalkozásból a Kamratanoda, mely a háztartás környezetvédelmi vonatkozásaival (vásárlás, takarítás, mosás vasalás, tárolás táplálkozás) foglalkozik bemutatva a régmúlt és a ma szokásait és eszközeit öt játékos foglalkozást takar, hasonlóan az „Energiaőrjárat”  c sorozathoz, mely a fűtés, világítás, vízhasználat,  közlekedés, háztartási gépek  témáját mutatja be kissé zöld szemüvegen keresztül.
Az idén is sikeresen megvalósult a Portyák a múltba c. öt fordulós helytörténeti vetélkedő melyen 39 gyermek vett részt. Az idei vetélkedő minden fordulója új meglepetéseket kínált Vas megye történetéből.
Alig ért véget a tanév, és vele az utolsó erdei iskola, már kezdődtek is a nyári táborok. Az idei nyár több tábori jubileumot is hozott. A 10. éve megrendezett Pajta tábor 4 turnusára idén is mintegy 250 kisiskolás jelentkezett. A 15. Süni táborba idén 50-en jelentkeztek, köztük sokan több éve járnak ide. Az augusztusi Szőcei szénagyűjtő táborban több mint 30-an vesznek részt.

Tiltakozás az Őrség Rally megrendezése ellen

Alulírott szervezetek és személyek ezúton kinyilvánítjuk tiltakozásunkat, hogy az Őrség Rallyt 2007. június 21-23-án, az Őrségi Nemzeti Parkban, védett és fokozottan védett természeti területeket érintve megtartsák.

Tudomásunkra jutott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az Őrség Rally-t Máraiújfalu, Farkasfa, Magyarlak, Csörötnek, Kondorfa, Rábagyarmat, Ivánc, Hegyhátszentmárton térségében védett, sőt fokozottan védett területeken tervezik megrendezni, a legszebb erdőségek közepén.

Miközben a térség a Rába vízszennyezése és egy esetleges osztrák égetőmű szennyeződése elleni tiltakozástól hangos, aközben autóversenyt rendezünk a legféltettebb erdeinkben? Ha egy nemzeti park fokozottan védett területein rally-verseny tartható, akkor mit ér a törvényi védettség?
Bár sajnálatos módon a rallyt korábbi években is megrendezték, és engedélyezték, sőt a nemzeti park nevével és logojával  reklámozták, de bíztunk abban, hogy ez csak egyedi eset  és nem lesz a jövőben folytatása. Most azonban úgy érezzük, hogy összefogva a korábbi  tiltakozókat, egységesen ki kell állnunk az Őrség nyugalma,  a természeti értékek védelme  érdekében.

--Véleményünk szerint a verseny már önmagában is összeegyeztethetetlen a nemzeti park létével, nem is szólva az élővilág tényleges zavarásáról (a fészkelési és vegetációs idő kellős közepén!), a zajról, porról, taposásról.
--Megítélésünk szerint a nemzeti park funkciójával, jogszabályban rögzített feladatával ez a tevékenység ellentétes. A védett területek feladata és célja a természeti, táji környezet védelme, bemutatása, melyet e rendezvény nem szolgál, sőt éppen ellene hat.
--Az itt élő emberek a nemzeti parkkal együttműködve a természet, a táj szépségeinek, csendjének, nyugalmának bemutatásában érdekeltek. Ezt a célt tűzi ki minden őrségi térségfejlesztési és turisztikai stratégia is, melyek közül mindenütt a szelíd, „zöld”, vagy ökoturizmus szerepel célként, technikai sportokat egyik sem említ. Ez a rendezvény egyik fejlesztési elképzelésbe sem illik bele, sőt azokkal szembe helyezkedik, az itteni, már  kiépült, és dinamikusan fejlődő falusi- és kulturális turizmus érdekeivel is ellentétes.
--Az ide érkező vendégek alapvetően a nyugalom miatt jönnek az Őrségbe, e rendezvény éppen ezt a nyugalmat teszi kockára. Az itt élők nem, vagy alig profitálnak belőle, ugyanakkor káros hatásait kénytelenek elviselni.
--Nem tartjuk megengedhetőnek, sőt felháborítónak tartjuk azt a felfogást, hogy az érintetlen természetre hivatkozva tartsanak, éppen az érintetlenséget veszélyeztető technikai sport-, vagy egyéb rendezvényt itt, vagy bárhol másutt.

Sajnálattal, értetlenséggel és megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság határozott elutasító szakvéleménye ellenére a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezte a verseny megrendezését. A döntés ellen ezúton is tiltakozunk, és kérjük a hatóságot, hogy a szakmai indokoknak megfelelő és ne azzal ellentétes döntést hozzanak.

Ezúton is kérünk minden érintett hatóságot, hogy ne engedélyezze e versenyt a nemzeti park területén, sem az idei évben, sem a következőkben.

Az Őrség Rally elleni petícióhoz az alábbi, tiltakozó, a térségben érintett illetve regionális hatókörű szervezetek csatlakoztak:
Alpokalja Turista Egyesület, Szombathely,
Bringa Brigád, Győr
Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szombathely
Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht,   Sopron
Életgazda Alapítvány, Szalafő
Élőlánc Vas Megyei Csoportja, Szombathely
Euróház 2000 Egyesület, Pacsa
Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége, Szombathely
Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Gyenesdiás
Ivánc Község Önkormányzata, Ivánc
Kercaszomori Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület, Kercaszomor
Kercaszomor Község Önkormányzata, Kercaszomor
Kerekerdő Alapítvány, Szombathely
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas Megyei Helyi Csoportja, Bük
Nyugat-dunántúli Kerékpáros Régióért Egyesület
Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr
Őkorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk
Őri Alapítvány (Őriszentpéter)
Őrvidéki Civil Szövetség, Őriszentpéter
Pannon Természetvédő Szövetség, Győr
Programváltozatok a Vidékért Civil Szövetség, Zalaegerszeg
Pro Natura Szentgotthárd (PRONAS), Szentgotthárd
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr
Zöld Zala Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg
Zala Megyei Íjász Szövetség, Pacsa

Az Őrség Rally elleni petícióhoz az alábbi, országos hatókörű  szervezetek csatlakoztak:
Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom
Hulladék Munkaszövetség, Budapest
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Veszprém
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség, Budapest
Magyarország Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány, Győr
Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest
Pro Silva Hungaria, Mátrafüred
Tudatos Vásárlók Egyesülete, Budapest
Városi Biciglizés Barátai Egyesület, Budapest
Védegylet, Budapest
WWF Magyarország, Budapest

Az Őrség Rally elleni petícióhoz csatlakozó, egyéb szervezetek:
Bocs Alapítvány, Székesfehérvár
Bodrog Egyesület, Hajdúböszörmény
Budapest VII. kerület Erzsébetváros Természetbarát Sportszövetség, Budapest
Csermely Környezetvédelmi Egyesület, Szeged
Dáva Szövetség, Gyékényes
E-misszó Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza
Gaia Környezetvédelmi Egyesület, Székesfehérvár
Hatvani Környezetvédelmi Egyesület, Hatvan
Holocén Természetvédelmi Egyesület, Miskolc
Középkertért Egyesület, Hajdúböszörmény
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve
Pécsi Zöld Kör, Pécs
S.O.S Innovációs, Információs Egyesület, Kalocsa
Túravezető Oktatók Sportegyesülete, Budapest
Turista és Természetjáró Információs Egyesület (TUTI), Budapest
Zöld Akció Egyesület, Miskolc
Zöld Érdek Alapítvány, Budapest
Zöld Gömb Sport Klub, Budapest
Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc
Zöld Kör, Hajdúböszörmény
Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, Zámbék
Pécsi Zöld Kör, Pécs

2007. április 18.

A Kerekerdő Alapítvány tervezett nyári táborai 2007-ben

Pajta tábor a Vasi Múzeumfaluban

Június 18-23; június 25-30; július 2-7; július 9-14. (négy turnus)
A Kerekerdő Alapítvány, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága  támogatásával,  tizedik éve szervezi meg napközis táborát a Vasi Múzeumfaluban.
Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves kisiskolásoknak (és bátor óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen töltenének el egy, vagy több hetet ódon falusias környezetben.
Hat-hat napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a környező zöld területeken (madarászkodás, tücskörészés, stb), délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés, agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, fafaragás, fonási technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a  falu kertjével és háziállataival, régi eszközökkel, szokásokkal, dalokkal, táncokkal. Lehet íjászkodni és lovagolni is.
A programok 8-18 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők.
Részvételi díj: 14 000 Ft/fő/turnus
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 8-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában, hétköznap 10.00-16.00.
A jelentkezni telefonon és e-mailen is lehet, érvényessé azonban csak a befizetés után válik.

Süni tábor

Természetvédelmi tábor Felsőcsatáron (bentlakásos tábor)
Június 22-29.
A Kerekerdő Alapítvány tizenötödik alkalommal szervezi meg táborát 9-14 éves diákok számára. A tábor a Vas-hegy és a Pinka szurdok természeti értékeinek bemutatásán keresztül vezeti be a gyerekeket a növények a madarak az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világába. A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, kézműves foglalkozások színesítik a programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így például Szent Iván napja a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet szeretnének tudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy „első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan, szüleik nélkül egy többé kevésbé ismeretlen közösségben.
A tábor bázisa a Felsőcsatári Gyermeküdülő
Részvételi díj: 17 000 Ft
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 8-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00

Szőcei szénagyűjtő tábor

Természetvédelmi tábor az Őrségben (félnomád tábor)
Július 31- augusztus 7.
A félnomád tábort tizenhetedik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő Alapítvány, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával a híres szőcei tőzegmohás közelében. A táborba 11 évesnél idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk. Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés, aranyvesszőírtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő kutatóház (régi parasztház komfort nélkül.). Elhelyezés sátrakban, alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk akik szeretnének minél több dolgot tudni a természetről, szívesen gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől, a kétkezi munkától  és szívesen dolgoznak velünk együtt a Szőce-patak völgyének természeti értékeiért. 
Részvételi díj: 16 000 Ft/fő
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 8-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00

Kedvezmények valamennyi táborhoz

Testvéreknek: 1000 Ft/fő; kedvezményjegy: 1000-2000 Ft (erdei iskolákban vetélkedőkön szerezhető); törzstagoknak: 2000 Ft/fő (aki legalább három éve jár az adott  a táborba),

Ökocella, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban), tel. hangpostával:  94/505-203, este és reggel: 94/500-166; e-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu, honlap: www.kerekerdo.org  Nyitva tartás: H-P: 10.00-16.00

2007. február 28.

Országos Erdőfórum -
A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVII. Országos Találkozójának előprogramja -
2007. március 15-16 Kecskemét

A Kerekerdő Alapítvány, a 2007. évi, Kecskeméti  Országos Találkozó előprogramjaként,  együttműködve az OT szervezőivel két napos rendezvényt szervez, az ERDŐK  ügyében érintett ágazatok és szektorok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére.
A program célja:
A párbeszéd és a konszenzuskeresés, az erdők ügyével hivatásszerűen, vagy civilként foglalkozó társadalmi csoportok, szektorok és ágazatok között.
A program elemei:
március 15-én, csütörtökön késő délelőttől estig terepi program (közben rövid megemlékezés nemzeti ünnepünk alkalmából) este szakmai fórum: esettanulmányok, stb
március 16-án, pénteken délelőtt, szakmai fórum,
A tervezett program:
A csütörtök 11 órától délelőtt és délután a térségben tevékenykedő nemzeti parkkal együttműködve terepi programra kerül sor, amelynek során a kiskunsági erdőket ill az erdőgazdálkodás és természetvédelem  problémáit ismerhetik meg a résztvevők.  Kunpeszér környékén Máté András a KNP Ig munkatársa kalauzolja a résztvevőket. Közben szendvicses ebéd. Alapvetően gyaloglós programra készüljön mindenki.
Az este, ill. éjszaka  párhuzamosan több program is zajlana. Az  erdészeti és természetvédelmi konfliktusokról, civilek részvételi tapasztalatairól, különleges erdészeti módszerekről, szép erdőkről,  előadások, vetítések, esettanulmányok bemutatására, illetve kötetlen együttlétre is  lesz mód.
A csütörtök esti és a pénteki délelőtti program helyszíne a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett “Természet Háza” Kecskeméten.  Pénteken 9 órától 20 – 30  perces előadások sorjáznak majd. Az előadások között mód lesz kérdések feltevésére. Ennek a konferenciás jellegű résznek két fő témája lesz. Az első az Alföldjeinken folyó erdőgazdálkodás és természetvédelem. Olyan témákat szeretnénk előhozni, mint a természetesség, a tájtörténet, alföldfásítás újraértékelése, gazdálkodás ártereken, homokvidéken és szikeseken,  árvízvédelem és az erdők, stb.
A másik blokk  az állami erdészeti és természetvédelmi szervezeti struktúra átalakulása, támogatási rendszerek, miniszteriális színtű résztvevőkkel. E téma kapcsán az erdőtörvény tervezett módosítása, ill  a tervezett nemzeti parki törvény is előkerül.
Résztvevők:
A program nyitott, arra bárki jelentkezhet.
A környezet és természetvédő civil szervezetek köreiből az  OT részeként az előprogramra eddig közel 50 fő jelentkezett.
A program felhívására várhatóan még ezután jelentkeznek  hivatásos erdész és természetvédő szakemberek
Szolgáltatások: A programra jelentkezőknek 15- én, szendvicses ebédet, este vacsorát, este szállást, 16-án reggelit biztosítunk.
Kellő igény esetén, 14-15-i éjszakára szállást, pénteken autóbuszt szervezünk.
Helyszín:
            Regisztráció, fórum, étkezés: Kiskunsági Nemzeti Park. Természet Háza Kecskemét Liszt Ferenc u. 9.
            Szállás, reggeli: Háry Hotel, Kecskemét, Kodály Z. tér 9.  (***) (2-3 ágyas szobák
(fürdőszoba, TV, telefon, stb)
(nem OT jelentkezőknek!)
A rendezvény nyitott azon bárki részt vehet, aki előzetesen részvételi szándékát jelezte.
A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk, a tervezett létszám beteltéig. Azokat a jelentkezőket látjuk  szívesen, akik a program teljes ideje alatt jelen tudnak lenni. 
A részvételi díj: 6 000 Ft, mely a költségek egy részét fedezi. A részvételi díj független a jelentkező által ott töltött időtől és az igénybe vett szolgáltatásoktól
A program megvalósulását a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja.
Jelentkezés:  Telefonon és e-mailen a Kerekerdő Alapítványnál. (elérhetőségek alul)
A jelentkezéskor kérjük megadni a jelentkező nevét, címét, munkahelyét, vagy a képviselt szervezet nevét, egyéb elérhetőségeit, számlaigényét, kér-e közlekedési segítséget.
A jelentkezés elfogadásáról visszajelzést adunk.
A jelentkezés érvényessé a pozitív visszajelzés után, a részvételi díj befizetésével válik.
Az egy cégtől, intézménytől jelentkezők, lehetőleg csoportos formában jelentkezzenek!
A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk, a tervezett létszám beteltéig. Azokat a jelentkezőket látjuk  szívesen, akik a program teljes ideje alatt jelen tudnak lenni. 
Jelentkezési határidő: 2007. március 8. csütörtök
Részvételi díj befizetése: a jelentkezés elfogadása után, átutalással a Kerekerdő Alapítvány bankszámlájára: 10990005-00000008-44450001
A jelentkező nevének feltüntetése szükséges.
Az Országos Találkozó honlapja: www.zoldot.hu
A tervezett program:

* Március 15.,  9.30-11.00

Kiskunsági Nemzeti Park, Természet Háza: Regisztráció (nagyobb csomagok elhelyezésére van mód)

Március 15., 11.00- 18.00

Terepi program Kunpeszér környéki erdőkben.  Közben némi szolíd megemlékezés nemzeti ünnepünk alkalmából.  A terepi programot vezeti: Máté András (KNPIg) Paulovics Péter (CSEMETE Egy.) utazás külön busszal, ill. saját járművekkel.

Március 15. Este: 19.00- KNPI – Természet Háza

Minden, ami ERDŐ; esettanulmányok, előadások, beszélgetések, civil kezdeményezésekről:
            Varga Béla (Pro Silva Hungaria): Pro Silva; szemlélet és gyakorlat síkvidéki erdőkben
            Asztalos István (magángazdálkodó) Természetszerű erdőgazdálkodási törekvések az Észak Alföldön
            Fehér Péter  (Szélkiáltó Egyesület): Kiskunhalas környéki erdőtelepítések problémái
            Sallai Róbert Benedek (Nimfea Egy.): A civil érdekérvényesítés tapasztalatai az erdészeti szakigazgatásban
            Salétli György (Pangea Egy.)  Regős József (Bükk-vidéki Tv. Egy): Természeti és örökségvédelmi problémák erdővel borított területeken:
            Gyöngyössy Péter (Kerekerdő Alapítvány): Akácos átalakítás a szőcei tőzegmohás közelében
            Ferjentcsik Viola (???) Rügyecskék Al.) Erdős sztori Budapesten
            Dénes Margit (Kerekerdő Alapítvány) Tarvágás az Orgona utcában; egy szombathelyi eset és következményei
            Báder László: (Palocsa Egy):Egy százalék az erdőkre; egy civil kezdeményezés és a megvalósulása
            Gyöngyössy Péter (Kerekerdő Alapítvány): Sessionális erdőgazdálkodás a Vendvidéken
            Stb.
            (bárki benevezhet!!!)

Március 16. Péntek,  KNPI – Természet Háza: 9.00 – 13.00. Erdőfórum

1. Erdők az Alföldön
            Dr. Fekete Gábor, az MTA rendes tagja (akadémikus): Az alföldi erdők helyzete a vegetációkutató szemével
            Göbölös Antal, ny. igazgató: erdőgazdálkodás és természetvédelem a Kiskunságon, erdészeti szakigazgatási  tapasztalatok tükrében
            Madácsi Sándor  erdészetvezető (KEFAG ZRT) Erdőgazdálkodás államerdészeti keretek között a KNP területén
            Kiss János, igazgató (Hajdú Bihar Megyei MgSZH, Erdészeti Igazgatósága) Természetszerű Erdőgazdálkodási törekvések az Észak Alföldön…..….
            Gálhidy László, erdészeti programvezető, WWF Magyarország: Pusztai tölgyesek Nagykőrösön – egy civil projekt

2. Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem aktuális kérdései, jövőbeni változásai:
            Sódor Márton, főosztályvezető (KVVM Természetvédelmi Hivatala): A természetvédelem aktuális kérdései, szervezeti változások, EU-s források, Natura 2000, nemzeti parki törvény, stb
            Csóka Péter (?) főosztályvezető (FVM Természeti Erőforrások Főosztálya): Az erdészeti szakigazgatás várható változásai, EU-s források, erdőtörvény, stb

* Megjegyzés: Az zöld szervezetek Egyeztető Fóruma , az Országos Találkozó időpontjának, sokféle körülmény megfontolása után március 16-18-t jelölte ki.  Az előprogram időpontja, a szervezők számára így már  adottság volt. Tisztában vagyunk vele, hogy egy szakmai rendezvény számára ez az időpont nem kedvező. A probléma feloldására való törekvés egyik eredménye, hogy az eredetileg március 15-re eső fórumot felcseréltük a terepi programmal. Bízunk benne, hogy egy rövid ünnepséggel méltő módon adózhatunk a ’48-as hősök emléke előtt.
A programot a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja.

2007. február 20.

Maradhat a génmódosított kukorica tilalma!

Brüsszel-Budapest, 2007. február 20.: Történelmi jelentőségű döntés született Brüsszelben, ahol a környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén a tagállamok nem fogadták el a MON810 génmódosított kukorica termesztésére hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazó javaslatot.
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége értesülései szerint az EU tagállamok többsége a február 20-i  leszavazta az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a MON810 génmódosított kukorica termesztésére tavaly januárban az FVM által hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazta. A döntés következtében a magyar tilalom továbbra is érvényben marad.
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli a Környezetvédelmi Minisztérium komoly erőfeszítéseit, amellyel az utolsó napokban is nyomást gyakorolt más tagországok minisztereire, hogy elfogadják a Mon810 kukoricafajták termesztési tilalmáról hozott magyar döntést. Csupán néhány kivétellel a legtöbb tagország támogatta a magyar moratórium fennmaradását. Románia tartózkodott a szavazáson. Az Európai Bizottság újabb pofont kapott a tagállamoktól. Az osztrák tilalom decemberi megvédése után, a mai a magyar sikerrel már kénytelen tudomásul venni, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a tagországok elutasító hozzáállását a génmódosított terményekhez - mondta Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse. - Jogunk van eldönteni, hogy mi jó a mezőgazdaságunknak és a tudományos eredményeink is egyértelműen bizonyítják, hogy a Monsanto génmódosított kukoricájának termesztése káros a környezetre nézve – folytatta a kampányfelelős.
A rovarölő mérget termelő kukorica tilalmának fennmaradása jó hír a hazai fogyasztók és a gazdaság számára is. Az európai fogyasztók túlnyomó többsége ugyanis elutasítja a génmódosított élelmiszereket,
ezért csak akkor van esélyünk eladni a magyar mezőgazdasági termékeket az érzékeny európai piacon, ha nem termesztünk génmódosított kukoricát - fűzte hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A mai Környezetvédelmi Tanács ülésén megvitatják az egyoldalú Európai Uniós, azaz a többi fejlett és fejlődő országok várható vállalásaitól független üvegházgáz kibocsátás-csökkentési célszámokat is. A Greenpeace a 2020-ig elérendő 30%-os csökkentést javasol, mivel szerintünk minden ennél kisebb vállalás politikailag és tudományosan is ballépés, nem felel meg az EU saját, már egy évtizede megfogalmazott célkitűzésének, hogy az általános felmelegedést két Celsius fok alatt tartsuk az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében.
Reméljük, hogy Magyarország nem a közös vállalás elutasítójaként szerepel majd, hanem minimum az EU tagok többsége által is támogatott 20%-os egyoldalú EU-s csökkentés mellé teszi le a voksát.
Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: “Két hete az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének jelentése az eddigi legaggasztóbb tudományos eredményeket mutatta be az éghajlatváltozás emberi vonatkozásairól. Nagyon bízunk abban, hogy a mai találkozón nem érvényesülhet egészen a hosszú távú környezetvédelmi, fenntartható fejlődési szempontokat a rövidtávú gazdasági érdekek alá rendelő nyomásgyakorlás.”

2007. január

Tarvágás az Orgona utcában - Letermelték Szombathely zöldövezetében az egyik elit lakónegyed melletti erdőt

Szombathely oladi városrészén, a polgármester házától néhány méterre letermeltek egy erdőt. A Kerekerdő Alapítványt többen értesítették az esetről.
A helyszíni szemle után nyilvánvalóvá vált, hogy, arról a bizonyos erdőről van szó mely évek óta kedvelt helyszíne iskolások és óvodások számára szervezett természetismereti foglalkozásoknak. Az Alapítvány az oladi óvoda remek adottságait kihasználva közel tíz éve indította el erdei ovi programját. Az erdő közvetlenül érintkezik a lakott területtel. Azok az értelmiségiek, akik itt építkeztek nagyrészt az erdő közelsége miatt jöttek ide. De ez a város egyik „kapuja” is az erdő felé. Az országos kék túra útvonala és egy másik túristaút is keresztezi egymást a területen. Sokan járnak erre. Ott jártunkkor is találkoztunk futókkal, bringásokkal. Van, aki kutyát sétáltat, de a közeli házak lakói is szívesen járnak ki az erdőbe.
A két és fél hektáros terület, erdőgazdálkodói léptékben mérve nem számít nagynak, ám itt a város közvetlen közelében, most óriásinak tűnik a gépekkel feltúrt véghasználati terület. Igazi holdbéli táj így az egykori erdőtakarótól lecsupaszított domboldal. A mementónak meghagyott néhány fiatal fácska sem mérsékli a kellemetlen látványt. Az erdő nagyrészt öreg akácfákból állt, mely nagyrészt tűzifaként volt értékesíthető, de a turistaút mellett néhány nagyon szép faóriás is ált itt.
Egy közeli kiskerttulajdonos szinte megkönnyezi az általa ezer évesnek mondott tölgyeket, miközben mesél arról, hogy régen az uraság erre szokott kikocsizni az erdejébe és hogy azelőtt hogyan rendbe tartották a környéket. Most meg sokan ide borogatják a szemetjüket. Van itt minden strandpapucstól a rozsdás fűrészig. A hölgynek sem tetszik a letarolt terület, de annak örül, hogy több fény jut be a kertbe, ahol eddig, csak moha nőtt, de azért fél, hogyha nagy eső lesz, lemosódik az erdő talaja és beteríti a kerteket. A környéken már azt beszélik lakópark lesz a területből…
Az út melletti óriási tuskó egy több mint 150 éves tölgy maradványa, de akadt itt néhány szép hársfa, juhar és szelídgesztenye is. Az óvodás iskolás csoportoknak itt még, meg lehetett mutatni, hogy mekkorára tud megnőni egy tölgyfa, ha hagyják. Hát eddig hagyták.
A korábbi parkerdő rendeltetésű állami terület a kárpótlás során több tucat magánember tulajdonába került, akik az erőgazdálkodói teendőkkel megbíztak egy vállalkozót. Az Erdészeti Szolgálat a tíz évre szóló üzemtervben, az erdő kora alapján a tulajdonos kérésére véghasználat lehetőségét írta elő. Ez alapján a gazdálkodó éves tervet nyújtott be a terület letermelésére, amit az erdészeti hatóság meg is adott. A gazdálkodó az erdőt „lábon” eladta egy  kft-nek. A cég tehát érvényes szerződéssel a birtokában szakszerűen letermelte az erdőt. Mint mondták még annyi teendőjük van, hogy az erdő felújítása érdekében megszaggassák az erdő talaját. Így az akác mindent behálózó gyökeréből hamarosan egy sarjerdő nő majd. Ezek szerint az engedélyek rendben vannak, és az erdőnek már csak hűlt helye. No és az előkerült rengeteg szemét. Nincs mit tenni. Vagy mégis?
Talán a környéken lakók, a túrázók, a futók, az erdővel ismerkedő óvodások mégiscsak egyfajta közérdeket képviselnek. Ők pedig abban érdekeltek, hogy ott, ahol járnak, sétálnak, vagy futnak, ERDŐ legyen. Méghozzá folyamatosan. A kérdés, hogy ezt az Alkotmányban is rögzített alapjogot, mármint az egészséges környezethez való jogot, hogyan lehet érvényre juttatni a gazdasági haszonban érdekelt gazdálkodóval, illetve tulajdonosokkal szemben. Az erdész szakma egyik alap tézise, hogy az erdőnek hármas funkciója van. A gazdasági mellett sajnos általában háttérbe szorul a közjóléti és védelmi funkció.  Az erdőtörvény az erdészeti hatósági eljárásokban az un. társadalmi részvételre nem sok lehetőséget ad. Mégis az erdőtervezés során az egyeztető tárgyalásokra az erdők közigazgatási határa szerint érintett önkormányzatoknak módjuk van a településen élők érdekeinek képviseletére. Ugyanis a település jegyzője is meghívást kap ezekre a tárgyalásokra. Így volt ez a szombathely határába eső erdőkkel is. Ez a téma viszont úgy látszik nem igazán fontos a városnak, mert ezen, a környék erdeinek sorsát, tíz évre meghatározó erdőtervi tárgyaláson senki sem volt jelen a szombathelyi polgármesteri hivatalból. Vagyis a gazdasági érdekkel szemben nem jelent meg más érdek, ill. szempont. Viszont az mégiscsak furcsa, hogy egy parkerdő rendeltetésű erdőt tarra lehet vágni. Mert bármilyen furcsa még ez a vágásterület is „parkerdő”. Bár direkt módon  nem tiltják a jogszabályok a parkerdőkben folytatható tevékenységet, azért mégis furcsa. Hol van itt akkor az erdész szakma.
Miközben a domboldalon bőgtek a motorfűrészek és egymást érték a faszállító teherautók, a közelben lakó polgármestert elég sokan zargatták a környék lakói közül, hogy tegyen valamit. A város vezetőjének közbenjárására az Állami Erdészeti Szolgálat illetékesei is érzékenyen reagáltak. Áttekintették a város környéki erdők helyzetét, köztük azt a néhány hektárnyi területet is mely a város tulajdonában van. Ezen a terepbejáráson már a Kerekerdő Alapítvány erdőmérnökei is részt vehettek, mely jól jelzi, hogy a hatóság nyitott az együttműködésre. 
A Kerekerdő Alapítvány sok más zöld szervezettel együtt régóta küzd azért, hogy az erdőtörvény módosításával, a nemzetközi szerződésekkel összhangban, nyíljon tágabb lehetőség, a társadalmi részvétel érvényesítésére. Pár éve az Alapítvány Föld Napja alkalmából rendezett demonstrációján, a város vezetőinek átadtak egy petíciót, melyben egyebek mellett arra is figyelmeztettek, hogy a város környéki erdőkben az erdőtervezési eljárásokban a város érvényesítse érdekeit. Több zöld szervezet összefogásának eredményeként a tavalyi szja 1 százalékos felajánlások közé már bekerült az „erdők közjóléti célú fejlesztése” cím is. Az első évben 216 millió forintot ajánlottak fel az adózók. Az összegyűlt pénz egyik célja lehet, ilyen város közeli erdők fenntartása. A Kerekerdő Alapítvány szívesen vállalná, hogy a város közjóléti érdekeit képviselje az erdészeti hatósági eljárásokban. Szeretnék elérni azt is, hogy a hasonló városközeli erdőkben, olyan termelések történjenek csak, melyek biztosítják az „erdő jelleg” megmaradását. A most letarolt terület kapcsán az Alapítvány a környéken élők és az érintett városlakók bevonásával, egy erdőtakarítási akciót tervez és szeretné elérni, hogy a tájidegen akác helyett legalább kisebb foltokban, a területre jellemző gyertyános tölgyesre jellemző fafajok is elültetésre kerüljenek. Tervezik, hogy a tölgy csemeték telepítésére közösségi faültetést szerveznek.

2006. december - 2007. január

Megszűnik az Őrségi Nemzeti Park intézményi önállósága -
Nem volt sikeres a tiltakozók offenzívája

Mindenféle tiltakozás ellenére a Kormány döntött. Február 1-től az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszűnik. (Élt 4 évet!)  Jogutódja a sarródi székhelyű Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, melynek új neve Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. (347/2006 (XII. 23) Korm. rendelet) A kormány előterjesztés szerint a két nemzeti parki intézmény összevonására a költségvetési kiadások csökkentése érdekében került sor.
Egy  karácsony előtti minisztériumi fórumon Haraszthy szakállamtitkár még hosszasan sorolta az érveket arról, hogy miért kell az őrségi  intézményt a balatonival összevonni. Mennyi közös jellemző, és hasonló probléma köti össze a két területet. Majd a végén elismerte, hogy ez a szándéka nem sikerült és a régióhatárokat nem lépheti át az átszervezés, így a Fertő-parti igazgatósággal vonják össze a szervezetet.  Így a mai napig nem sikerült hihető érveket hallani arról, hogy valójában mi is volt az oka az átszervezésnek.
Lényegében tehát eredménytelen volt az önálló őrségi intézmény megszüntetése elleni tiltakozás. Bár hihetjük azt, hogy a tiltakozók régióhatárokra való hivatkozásának eredménye, hogy az utolsó pillanatban megváltozott a terv és a csopaki székhelyű Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság helyett a sarródi intézménnyel vonták össze az őrségi szervezetet. Talán az is a nyomás hatása, hogy az Őrség  neve legalább szerepel az új intézmény nevében (képzelem mit szólnak ehhez a Fertő ausztriai oldalán) és legalábbis szóban, arról szólnak az ígéretek, hogy az őrségi szervezet létszáma, infrastruktúrája és forrásai megmaradnak. Némi reményt ad az is hogy korábban már dolgozott egy szervezetben a jelenlegi két csapat. Korábbi kollégák kerültek ismét egy intézménybe.
Így most már csak némi szomorú nosztalgiával emlékezhetünk a karácsony előtti hetekre, amikor még reménykedtünk. Felhívásunkra alig pár nap alatt 77 szervezet csatlakozott, majd még pár nap alatt ez a szám felkúszott kilencvenre. Hát igen, Advent utolsó napjai is a tiltakozó levelek fénymásolásával, postázásával teltek a Kerekerdő Alapítvány központjában. Több ezer papírt elhasználtunk, több száz kilométert elautóztunk, egyfolytában izzottak a telefonvonalak, lelkesen töltögettük a borítékokat…
Aztán jöttek az első visszajelzések. Leghamarabb az IUCN brüsszeli irodája reagált. Ígérték, magyarázatot kérnek a magyar kormánytól. Aztán országgyűlési képviselők jelentkeztek, telefonon, e-mailen. Jelezték segítenek. Aztán ránk zúdult a sajtó. Jöttek tévések rádiósok. Naponta több interjú. A téma ma több mint kétezerötszáz találatot ér az internetes keresőkben.
Volt ennek bármi értelme tehetnénk fel a kérdést. Rengeteg  munka energia,  idő és pénz. No és elszánt akarat. Mindhiába.
A papír formájú levelet 20 nyugat-dunántúli szervezet vezetőjével „élőben” is aláírattuk. E közben bebarangoltuk a régiót Zalaegerszegtől Győrig. Ezenközben egy neves orvosprofesszor, mondta ki a lényeget. Három oka van, amiért érdemes ilyen tiltakozó akciókat csinálni:

1. Amiről önként lemondunk azt soha nem adják vissza.
2. Ha látják, hogy ellenállunk egy kicsit előbb utóbb engednek.
3. Saját önbecsülésünk miatt.

Megpróbáltuk.

Gyöngyössy Péter

2006. december

77 civil szervezet tiltakozása az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellen

A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésére 77 civil szervezet tiltakozó levelet küldött  az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tervezett megszüntetése ellen. A petíciót megkapta a Köztársasági Elnök, az Országgyűlés elnöke, a Kormány tagjai, valamennyi országgyűlési képviselő, és angol nyelven két nemzetközi szervezet is (IUCN, UNESCO).
Mint ismeretes a tárca a 10 nemzeti park igazgatóságból, a legfiatalabb intézmény, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését tervezi. Az elképzelés ellen számos civil szervezet és politikai testület tiltakozott. Így a A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Vas Megye Közgyűlése, a Szentgotthárdi Kistérség és az Őriszentpéteri Kistérség több mint negyven polgármestere, a Magyar Tudományos Akadémia több mint 20 akadémikusa, a  magyarországi nemzeti park igazgatóságok mellett működő tíz Nemzeti Parki Tanács elnökei,   országos környezet- és természetvédő szervezetek (Magyar Természetvédők Szövetsége, WWF Magyarország, Védegylet) sajtótájékoztatón, ill. sajtóközleményben, Németh Zsolt (helyi) országgyűlési képviselő parlamenti interpelláció keretében. Az üggyel több országos média is foglalkozott.
A petíciót 19 országos hatókörű és 27 a  Nyugat-dunántúli Réégióban működő  szervezet jegyzi, de számos más térségből is érkeztek csatlakozások.
A tiltakozók szerint  az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellentétes azokkal a nemzetközi ajánlásokkal (IUCN), melyeket eddig Magyarország követett.
Sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mert a természetvédelem jogszabályokban rögzített szintje csökkenni fog.
Ellentétes a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országgyűlés által elfogadott előírásaival.
A tervezett átszervezést nem előzték meg átfogó szakmai elemzések, egyeztetések. Mind a tudományos élet, mind pedig a civil szakmai szervezetek, mind a helyi társadalom vezetői tiltakozásukat fejezték ki.
A döntést nem támasztják alá, sem szakmai sem gazdasági racionális érvek sokkal több kár származik belőle, mint haszon.
Az intézkedésről nehezen hihető, hogy a nagy államháztartási reform része, mert a 10 nemzeti park igazgatóságból csak az őrségit tervezik megszüntetni..
Az Igazgatóság megszűnése következtében romolni fog a természetvédelmi szakmai munka hatékonysága és színvonala.
A részletes indoklást is tartalmazó petícióhoz a Kerekerdő Alapítvány munkatársai háttéranyagot  készítettek, melyekben, a KvVM-től származó adatok alapján elemeztük a nemzeti parkok néhány jellemzőjét, a megszüntetést indokló minisztériumi álláspont szempontjai szerint. Ez alapján látható, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai, a természetrajzi sajátosságokból, illetve életkoruk (megalapításuk óta eltelt idő) különbözősége és még számos ok miatt nagyon különbözőek de ebben a mezőnyben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság nem rendelkezik szélsőségesen rossz mutatókkal.
Ezek alapján úgy vélik a magyar természetvédelmi intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló fejlesztésre és a rövidebb ideje működő területi szervek felzárkóztatására lenne szüksége.
A tiltakozó szervezetek elengedhetetlennek tarják, hogy egy nemzeti parknak önálló szervezete, saját szellemisége, önálló költségvetése és felelős vezetője legyen.
...további részletek a BLOGban.

2006. november

Megalakult az országos erdészeti valamint a környezet és természetvédő szervezetek érdekegyeztető fóruma - Tárgyalóasztalhoz ültek az erdészek és a zöldek

A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésének eredményeként, mintegy féléves előkészítés után, november 23-án Budapesten került sor arra a rendezvényre, mely  országos erdészeti érdekvédelmi  szervezetek, valamint az erdők ügyével kiemelten foglalkozó, öt legjelentősebb országos hatókörű környezet- és természetvédő szervezet részvételével valósult meg. A mostani fórumnak, mely Budapesten, a Nádor Teremben zajlott le, a Magyar Természetvédők Szövetsége volt a házigazdája.
A meghívott kilenc szervezet mindegyike első számú vezetőjével és több szakértővel képviseltette magát.
A szervezést az MTVSZ tagszervezeteként végző Kerekerdő Alapítvány régi szándéka valósult meg, a két egymást rendszeresen bíráló fél egy asztalhoz ültetésével. Mind az erdészeti, mind pedig a zöld szervezetek tevékenységük során az erdőkkel kapcsolatos társadalmi igényeket jelenítenek meg. A szervezők szerint a „köz” érdeke azt kívánja meg, hogy a különböző érdekek egyeztetésre kerüljenek, az olykor széttartó erők egyesíttessenek..
A rendkívül konstruktív légkörben lezajlott rendezvényen a jelenlévők számos kérdésben megegyeztek. Jelentős időt szántak egymás, illetve a résztvevő szervezetek kölcsönös megismerésére. A résztvevő mintegy kéttucat szakember egyhangúlag döntött arról, hogy ezentúl rendszeresen találkoznak, egyeztetik véleményüket, törekednek közös álláspontok kialakítására, és ha kell közös erővel lépnek fel az erdők ügyében. Közfelkiálltással kimondták az Érdekegyeztető Fórum  megalakulását, mely így „egyszeri” rendezvényből, egy civil kezdeményezésként megvalósuló, rendszeres  érdekegyeztetési formává alakult.
A következő fórum házigazdai szerepét a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége vállalta.
A tárgyaló felek megállapodtak abban is, hogy  az erdők ügyében mind az erdészeti, mind pedig a környezet és természetvédelmi szakigazgatás oldalán meg kell teremteni a társadalmi részvétel intézményes kereteit. Döntöttek arról, hogy az Országos Erdő Tanács, valamint az Országos Természetvédelmi Tanács létrehozásához szükséges törvénymódosítási javaslatok kidolgozásához, valamint az erdészeti szervezeteknek az Országos Környezetvédelmi Tanácsba való részvételét lehetővé tevő intézkedésekre operatív munkacsoportot hoznak létre. 
Az előterjesztő erdészek számára is meglepő módon a résztvevő zöld szervezetek képviselői támogatták a magánerdő tulajdonosokat, és gazdálkodókat képviselő szervezetek azon törekvését, mely a természetvédelmi korlátozások miatti kártérítés, kompenzáció megfizetését szorgalmazta. Mint kiderült ez más megfogalmazásban már régóta szerepel a zöld szervezetek állásfoglalásaiban is. A probléma részletes megoldására szintén munkacsoport tesz majd javaslatot.
A faipart képviselő országos szervezet vezetője is örömmel érzékelte, hogy a zöldek nem akarják megfosztani sem az ipart, sem a felhasználó lakosságot a fától, mint természetes alapanyagtól és egyetértés van abban is, hogy a fatüzelésre átálló nagy hőerőművek állami dotációja kedvezőtlen helyzetbe hozza a hazai faipart. A fa alapú biomassza felhasználásának ilyen mesterséges előnyben részesítése, a nyilvánvaló gazdasági szempontokon túl környezetvédelmi oldalról is erősen bírálható.
Szóba kerültek a napirenden lévő kormányzati intézkedések is, melyek közül több kedvezőtlenül érinti, mind az erdők sorsát, mind pedig akár erdészként, akár természetvédőként hivatásukat gyakorló az erdőt szolgáló szakembereket. A jelenlévő civil szervezetek elhatározták, hogy közösen lépnek fel az Állami Erdészeti Szolgálat megszüntetése, illetve FVM hivatalokba való beolvasztása, valamint a nemzeti parki intézményrendszerben tervezett összevonások ellen.
Szóba került az erdőtörvény módosítása és a tervezett nemzeti parki törvény is. Megegyezés született arról, hogy a jövőben a két fél lépéseket tesz arra, hogy a tervezetekkel kapcsolatos erdészeti és zöld civil véleményeket egyeztetik és lehetőség szerint támogatják egymás törekvéseit.

2006. november

Megszűnhet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Megbízható forrásból származó információk szerint a környezetvédelmi szaktárca a létszámleépítések mellett, újabb átszervezésre készül. Úgy tűnik a hatósági jogkör áthelyezése után, csonkává vált nemzeti park igazgatóságok száma is csökkenni fog. A tervek szerint megszüntetik az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. Az illetékességi terület északi fele a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz, déli része a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik majd.
A hír hatására zöld szervezetek egy csoportja levéllel fordult a zöld tárca vezetőihez, melyben kifogásolják, hogy a tárca rendszeresen így most is elmulasztja az érintettek tájékoztatását, a szakmai szervezetek véleményének kikérését. A civil szervezetek nem látják indokoltnak az ÖNPI megszüntetését, annál is inkább mert a, mintegy ötven apró települést magába foglaló területen a természetvédelem a helyi társadalom jelentős részét közvetlenül érinti.
Mint ismeretes az Őrségi Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká fejlesztése civil kezdeményezésre indult, amit elsősorban a tudományos körök nyomására az illetékes tárca is felvállalt. A helyi lakosság félelmeit, ellenérzéseit azzal az indokkal sikerült lecsillapítani, hogy a térségbe települő önálló igazgatóság lehetővé teszi a helyi ügyek helyben való intézését és az új szellemi központ jelentős segítséget nyújthat majd a lakosság életéhez.
A jelek szerint, a négy éve jelentős költségvetési forrásból létrehozott új intézmény hamarosan megszűnik, mely újabb dicső állomása lesz az állami természetvédelem évek óta tartó mélyrepülésének.

2006. október

Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója

Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója a 2006/2007-es TARSÓKA.
A szervezet rendezvényei – profiljának megfelelően -, a környezettudatos életmód kialakításához és szűkebb – tágabb környezetünk természeti, kulturális értékeinek megismeréséhez nyújtanak lehetőséget kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Főként óvodás- és iskoláscsoportokat várnak rendhagyó természetismereti órákra a Kámoni Arborétumba „Ökosuli”, illetve érdekes foglalkozásokra, mint a „Kukalógia” – hulladékproblémákkal foglalkozó sorozat; a „Zöld-Őr-Szem” – energiafelhasználással kapcsolatos környezetvédelmi foglalkozás-sorozat; vagy a „Kamratanoda” – környezetbarát életmóddal kapcsolatos előadás- és foglalkozássorozat.
Évszakonként erdei iskolai hétvégék kerülnek megrendezésre – Ősszel a Vas-hegyen, Pinka-mentén; Télen a Magas – Bakonyban; Kora tavasszal a Rába-mentén; Késő tavasszal az Őrségben -, ahol kiscsoportos terepi foglalkozások (madarászat, botanika, gomba-, rovar-, hüllő-, kétéltű-, kőzetismeret) keretében, valamint játékos vetélkedők, rejtvények segítségével inkább a nagyobb iskolások ismerkedhetnek természeti környezetükkel.
Mindezek mellett, a tanévet végigkísérő „Portyák a múltba” című, Vas megye múltjáról és jelenéről szóló levelezős történelmi vetélkedő újabb sorozata indul a játékos kedvű gyermekek számára.
Nyáron, egy hónapon át a Vasi Múzeumfalu az Alapítvány napközis táborának, a „Pajtatábornak” ad helyet, a vasi növény- és állatvilág iránt mélyebben érdeklődők pedig egyhetes természetismereti táborok, mint a „Süni tábor” a Vas-hegyen, vagy a szőcei „Szénagyűjtő tábor” közül választhatnak.
Elsősorban a felnőtteknek szólnak az Alapítvány esti rendezvényei. A „Kerek világ kicsiben” és a „Maroknyi Magyarország” című esteken egy-egy nemzet, illetve hazánk tájainak természeti értékeiről, kulturális és gasztronómiai remekeiről hallhatnak és láthatnak zenei, táncos és más műfajokkal átszőtt előadásokat, bemutatókat az érdeklődők, és élhetik meg az adott térség hangulatát, színeit, ízeit, ritmusait.
Egy-egy szín jegyében kerülnek megrendezésre a „Szivárványos esték”, amelyek témája már szorosabban kapcsolódik a környezetügyhöz. A sorozat következő láncszeme a kékhez, a vízhez kötődik.
Szintén felnőtteknek szól a „Nagyanyáink nyomdokán” című kézműves és életmód történeti klubfoglalkozás, ahol a résztvevők hagyományos kézműves technikákat ismerhetnek meg és sajátíthatnak el.
Mind a gyerekek és a felnőttek - akár családok - számára vállalják hétvégi túrák vezetését az Alapítvány munkatársai, ezekhez előzetesen időpont-egyeztetés szükséges.
A különböző programokról, a jelentkezés módjáról, árakról bővebb tájékoztatást a TARSÓKÁ-ban (ingyenesen elvihető az Alapítvány irodájából Ökocellából), valamint az Alapítvány honlapján a „Rendezvényeink” címszó alatt található.

2006. szeptember

Közel negyedmilliárd forint felajánlás az erdőkre
az szja 1 %-ból

Az APEH honlapján nyilvánosságra hozták a 2005. évi szja. un. második 1 %-ból összegyűlt felajánlások összegét. Eszerint az "Erdők közjóléti célú védelme és bővítése" c. 1445-ös technikai számra 216 millió forint gyűlt össze.
Mint ismeretes Báder László a Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért elnöke kezdeményezte a Költségvetési Törvény tervezésének időszakában, hogy a folytonos erdőborítás támogatására létesüljön egy külön felajánlási cím. A kezdeményezést több nagy hazai zöld szervezet is felvállalta. Így a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország, a WWF Magyarország, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, a Hatvani Környezetvédő Egyesület és a Magyar Környezetgazdaságtani Központ. A kezdeményezést az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága támogatta, bár némileg módosult a jogcím elnevezése. A kezdeményezők valójában arra számítottak, hogy majd csak 2006 évi szja-ra vonatkozik az az új felajánlási lehetőség, ezért meglehetősen későn kezdődött valamiféle kampány. Zöld szervezetek, köztük a Kerekerdő Alapítvány igyekezett szerény lehetőségeihez mérten népszerűsíteni ezt az új felajánlási lehetőséget. Szomorú ugyanakkor hogy például az Erdészeti Lapok le se hozta ezt a lehetőséget.
Annál nagyobb öröm ez a közel negyedmilliárd forint, mert jól jelzi, hogy az állampolgárok fontosnak tartják az erdők ügyét és azt, hogy az erdők közcélú szolgáltatásainak biztosítására közpénzeket is kell fordítani. Jelenleg az erdőkre, lényegét tekintve, nem fordít közpénzt az ország. Az erdőgazdálkodók mindössze a saját befizetéseikből származó Erdőfenntartási Alapból részesülhetnek bizonyos támogatásban.
A mostani 216 millió forint elsősorban jelképes jelentőségű, hiszen ezt zöld civil szervezetek kezdeményezték és nagyrészt erdőgazdálkodók részesülhetnek majd belőle.
A kezdeményezők ígéretet kaptak az FVM illetékeseitől, hogy a pályázatok kiírásában és a pénz elosztásában is részt vehetnek.

2006. július

A tanév befejezése után megkezdődött a tábori szezon. A Kerekerdő Alapítvány ezen a nyáron is hat egyhetes tábort hírdetett. Idén is a legkisebb korosztálynak hirdetett Pajta tábor volt a legnépszerűbb, melyet kilencedik éve szervez meg a jól összeszokott stáb. A négy turnusra 300 gyermek jelentkezett. A felsőcsatári Süni táborban több mint negyven természetszerető gyermek vehetett részt. Augusztus elején a 16. Szőcei szénagyűjtő tábor várja a legharcedzettebb gyermekeket.

2006. június

Környezetvédő szervezetek egyeztetett, összedolgozott véleménye  az erdőtörvény módosítás tervezetéről

A Kerekerdő Alapítvány szakértői összeállították  az erdőtörvény módosítás tervezetéhez a környezet és természetvédő szervezetek által készített végleges, egyeztetett, összedolgozott véleményüket, melyet június 19-én eljuttattak az FVM Erdészeti Főosztályának
 „Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés tervezetét az FVM illetékes főosztálya január első napjaiban küldte meg a WWF Magyarországnak. A véleményezési lehetőségbe a szervezet bevonta a hazai zöld szervezeteket.  A tervezetet, akkor, a néhány napos határidőn belül öt szervezet (WWF, Palocsa, Védegylet, BITE, Kerekerdő) véleményezte külön, külön. Később az FVM Erdészeti Főosztályával kialakult konstruktív kapcsolat során 2006 áprilisában fogalmazódott meg, annak igénye, hogy a környezet- és természetvédő szervezetek készítsenek egy egyeztetett, összedolgozott véleményt. 
A most nyilvánosságra hozott dokumentumot 8 szervezet jegyzi, 12 szakértő munkája, melyet  ezen kívül még 15 hazai környezetvédő szervezet fogadott el.
A 37 oldalas dokumentumban az általános és paragrafus szintű kritikákat és javaslatokat, a szerkesztők 67 pontban foglalták össze, melyekben, korábbi állásfoglalásaiknak megfelelően, főként, az alábbi témakörökhöz kapcsolódó zöld érdekek érvényesítésére törekedtek: 

1.) Az őshonos fafajokból álló természetes és természeteshez közel álló erdők megőrzése és  fenntartása, természetességük fokozása, területarányuk növelése, a természet folyamataira építő gazdálkodási módszerek elterjesztése, a vadgazdálkodás kézben tartása (szigorú szabályozás,  hatékony szakigazgatási szervezet, támogatási rendszer, az állami erdők esetén ezt a célt legjobban biztosító kezelő szervezet ).

2.) A gazdálkodási kényszer megszüntetése. A törvény által képviselt eddigi gazdálkodás centrikus értékrend megváltoztatása. A törvény ismerje el, hogy az erdészeti beavatkozásokat kizárhatják a rentábilis gazdálkodást lehetetlenné tevő körülmények, és a jelentős környezeti károkozás lehetőségei. Másrészt minden egyéb körülménytől függetlenül, törvényi szinten és nem afféle kiskapuként, egyértelműen meg kell jelennie, annak a lehetőségnek, hogy a tulajdonos, és/vagy gazdálkodó, úgy dönthessen, hogy semmilyen haszonvétellel nem kíván élni, nem akar gazdálkodni az erdejével s ez  nem feltétlenül jelenti azt, hogy az  erdők kárára van. (Sőt!)

3.) Védett erdőterületeken a  természetvédelmi érdekek elsődlegességének
biztosítása. Védett, fokozottan védett fajok élőhelyének, ill. védendő erdőtársulások, valamint erdőterületen található egyéb élőhelyek védelme, nem védett erdőkben is. Az  állami erdők társadalmi elvárásoknak megfelelő kiemelt kezelése

4.) Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárásokat megjelenítő társadalmi csoportok közötti  érdekegyeztetés, az adatokhoz való hozzáférés, illetve a társadalmi részvétel intézményes mechanizmusainak kiépítése. Az erdő közügy ezért is az adatokhoz való hozzáférés, illetve a döntésekben a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása jogos társadalmi igény (Aarhusi Egyezmény  (kihirdetve: 2001. évi LXXXI. törvénnyel) ill. ennek megfelelő EU irányelvek). Azoknak a civil szervezeteknek, melyek alapító dokumentumuk szerint az erdők ügyével foglalkoznak, meg kell adni ezeket a jogokat. (Orsz. Erd. Adattár, Körzeti Erdőtervek, Országos Erdő (Erdészeti) Tanács, stb.)

5.) Határozott fellépés a  falopásokkal, illegális fakitermelésekkel szemben. Fontosnak tartjuk, hogy szigorú és egyértelmű szabályok biztosítsák az erdők védelmét a bűnözés e sajátságos, sok esetben már jelentős szervezettséget mutató formájával szemben, és gondoskodjanak az elkövetők megbüntetéséről.

2006. május-június

Pengeváltás az erdészet hovatartozásáról

Május 16.: Az erdészeti és fagazdasági érdekvédelmi szervezetek  pártokhoz intézett felháborító felhívására választ fogalmazott meg a  civil oldal (WWF, Palocsa, Védegylet, Kerekerdő), melyet közzé tett. Az erdészeti szervezetek meglehetősen indulatos közleménye,  erősen bírálta a környezetvédelmi minisztériumot, mindenekelőtt a természetvédelem szervezetét, szélsőségesnek bélyegezte a zöld szervezeteket, és követelte a Környezetvédelmi Minisztérium megszüntetését. A kiáltvány a környezetvédelmet a gazdasági, a természetvédelmet a mezőgazdasági tárcához javasolta helyezni. Az állásfoglalás valóságos virtuális közfelháborodást váltott ki különböző internetes levelezőlistákon. Erdészeti körökben is sokan elítélték a petíciót.   
Az Országos Erdészeti Egyesület Küldöttközgyűlése is foglalkozott az erdészet hovatartozásáról, és a zöld szervezetek megnyilvánulásaival és meglepő módon szinte egyhangúlag megerősítette a vezetők közös állásfoglalását.

Június 8-án  a  Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezésében tüntetésre került sor Budapesten a Kossuth téren. A közel száz fős tüntetés szónokai hangsúlyozták, hogy nem az erdészek ellen, hanem az erdőkért tüntetnek. A megmozdulás kiváltó oka az volt, hogy az Országgyűlés honlapján a kormányzati struktúráról szóló törvénytervezetben az erdészet a környezetvédelmi tárcához való áthelyezésének szándékát lehetett olvasni, melyet a környezetvédő szervezetek országos találkozóján az OT résztvevői állásfoglalásként fogadtak el. Ugyanakkor a Parlament elé kerülő és elfogadott  tervezetben ez a módosítás már nem szerepelt. Háttérinformációk szerint a módosítás sem az FVM, sem a KVVM vezetőjével nem volt egyeztetve, de az erdészeti és a környezetvédő szervezetek is csak az OGY honlapjáról szereztek tudomást az esetről. A tüntetést követően az erdészeti érdekképviselet szervezetek állásfoglalásban erősítették meg korábbi álláspontjukat, hogy az erdészet jó kezekben van az FVM-nél. A korábbinál lényegesen diplomatikusabb állásfoglalás ugyanakkor kétségbe vonja a zöld szervezetek legitimitását és leszögezi, hogy az ertdészek már akkor is védték a természetet, amikor a zöldek még nem is léteztek

2006. április – június

Környezetvédő szervezetek offenzívája az erdőkért

Április 20-án az FVM egyeztető megbeszélést hívott össze társadalmi szervezetekkel a készülő EMVA II. tengelyes tervezetről. A zöld oldalt a WWF, a Palocsa Egy. és a Kerekerdő Alapítvány képviselte. A zöld oldal komoly és részletes kritikával illette a tervezetet, ennek volt a következménye, hogy szakmai fórum megszervezését tartotta szükségesnek a szaktárca.

Április 21-22-én az etv módosítás tervezetre érkezett civil javaslatok összegyúrása zajlott.  A Kerekerdő Alapítvány központjában Szombathelyen megtartott műhelymunkában heten vettek részt, a WWF Magyarország, a Domberdő Egyesület, a Palocsa Egyesület és a Védegylet képviseletében. Szó volt még az EMVA tervezetről, illetve érintőlegesen az erdészeti szervezetek erdőpolitikai állásfoglalásáról is

Április 27-én a WWF kezdeményezésére az erdőtörvény módosítás tervezetéről volt tájékoztató az FVM az AESZ és a zöld civil oldal részvételével. Ennek egyik legfőbb tanulsága, hogy az eddigi szabályozást két irányban képzeli el a minisztérium. Az eddigi korlátok szabályok lazítása mellé egy érdekeltségi alapú támogatási rendszert kívánnak kiépíteni. Szó volt a társadalmi részvételről, ill az adatok nyilvánosságáról, a natura 2000 területekről, amit az FVM egyelőre nem létezőnek tekint. A témában illetékes minisztériumi szakemberek nyitottnak mutatkoztak a zöld oldal felvetéseire, javaslataira.

Április végén, ill május elején internetes kapcsolattartással az EMVA tervezet kapcsán felmerült civil zöld javaslatok egyeztetése javítgatása, összedolgozása zajlott. A folyamatban nyolc szakértő vett részt, az előbbiekben aktívnak mutatkozó szervezetek képviseletében. Végül sikerült egy valóban konstruktív javaslatcsomagot összeállítani, aminek legnagyobb hozadéka, hogy talán kezdik a zöld civil oldalt komolyan venni, elismerni. Az összedolgozott javaslatcsomagot május 4-én küldte meg a WWF Magyarország az FVM Erdészeti Főosztályára

Május 17-én az FVM szakmai fórumot hívott össze az erdészeti és a zöld civil szervezetek részvételével az EMVA tervezetéről. A zöld oldalt a WWF, a Palocsa és a Kerekerdő képviselte. Az egyeztetés lényegében a zöld oldal javaslatcsomagjáról szólt. Az eredeti anyag szerzői is jelen voltak. A visszajelzések szerint komoly, tartalmi vita folyt. A fórumon  úgy tűnt, hogy több zöld javaslatot sikerült bevinni a tervezetbe, sajnos később ezt a reményt az átdolgozott tervezet szövege nem igazolta vissza.

Május 22. A KVVM TVH megküldte véleményezésre az NFT KOP és ROP fejezetének erdőket is érintő természetvédelmi fejezeteinek tervezetét véleményezésre, melyről több zöld szervezetnek is az a véleménye, hogy számos környezet- és természetvédelmi kockázattal járó elemet tartalmaz, illetve a pályázók köréből kirekeszti mind a vállalkozói, mind pedig a nonprofit civil szektort..

2006. április 1.

Az erdők ügye bekerült a Magyar Természetvédők Szövetsége programjába

Április 1-én tartotta évi rendes küldöttgyűlését a Magyar Természetvédők Szövetsége. A napirendi pontok között szerepelt az éves beszámoló és a következő éves program elfogadása, új vezetőség választása, az arculatváltás kérdései, és  az alapszabály módosítása. A Kerekerdő Alapítvány jelen lévő küldötte javasolta, hogy az erdők ügye kerüljön be a Szövetség programjába, hogy ezzel egy nagy tagsággal rendelkező országos szervezet is ott álljon azon  törekvések mögött, melyet az elmúlt négy OT,  ERDŐ  szekcióinak állásfoglalásai jelenítenek meg. A felvetést több felszólaló is támogatta, sőt önálló ERDŐ munkacsoport felállítását szorgalmazták. A küldöttgyűlés döntése alapján a programba önálló fejezetként kerül bele az erdők témája. A küldöttgyűlés az ötfős elnökséget is újra választotta. A testületbe bekerült Gyöngyössy Péter a Kerekerdő Alapítvány elnöke is. Így képletesen Nyugat-Magyarország is képviseletet kapott az MTVSZ vezetőségében. A küldöttgyűlés döntött arról is, hogy a szervezet arculatában jelenjen meg a Föld Barátai c. nemzetközi szervezethez való kapcsolódás. Így az MTVSZ immár A Föld Barátai Magyarország alcímet is viseli, a  brüsszeli irodával is rendelkező szervezet logojával együtt. 

2006. március 24.

GM mentes Magyarországot akciónap Szombathelyen - Óriásparadicsommal a génmanipuláció-mentes Magyarországért

Génmódosítás-mentes övezetek létrehozását szorgalmazza a Kerekerdő Alapítvány és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A Génmanipuláció-mentes Magyarországért kampány szombathelyi akcióján hat méteres, „génpiszkált” óriásparadicsom fogadta a Fő téri járókelőket. A szervezők szerint a génmódosított kukoricafajtákra a kormány által tavaly meghozott átmeneti tilalom megtartása mellett a tervezett 'koegzisztencia' szabályok szigorítására van szükség.
2006. március 2. és 25. között tizenkét városban került megszervezésre a Génmanipuláció-mentes Magyarországért akciósorozat, amelynek során a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és tagszervezetei egy 6 méteres "génpiszkált" Óriásparadicsommal járták be Magyarországot, hogy felhívják a figyelmet a génmanipuláció veszélyeire. A kampány keretében aláírást gyűjtöttek újabb génmódosítás-mentes övezetek létrehozásáért, hogy ezáltal biztosítsák Magyarország génmanipuláció-mentességét. Napról-napra újabb tudományos eredmények mutatják ki a génmódosítás veszélyeit. A biotechnológiai cégek és az Egyesült Államok nyomására az Európai Bizottság - a tagállamok akaratának ellenére – mégis újabb génmódosított növények engedélyezésével próbálkozik. Erre válaszul jött létre a Génmódosítás-mentes Európát mozgalom  amelynek keretében gazdák, fogyasztók, vállalkozók, közösségek, önkormányzatok és régiók nyilvánították területüket génmanipuláció-mentes övezetté. Mára már 25 ország több mint 4500 önkormányzata, 173 régiója csatlakozott a hálózathoz.
Hazánkban eddig 34 település (köztük Bicske, Esztergom, Hódmezővásárhely, Marcali, stb.), valamint a Nyugat-Dunántúli és a Dél-Dunántúli régió nyilvánította területét génmódosítás-mentes övezetté. A kampány során szeretnénk, ha még több település, és újabb régiók szánnák el hasonló lépésre magukat, hogy ezáltal biztosíthassuk az ország génmanipuláció-mentességét. A közelmúltban Lengyelország tizenhatodik régiója is génmódosítás-mentes övezetté nyilvánította területét, ezzel Lengyelország teljes területe génmódosítás-mentes övezet lett. Magyarországnak is követnie kellene a lengyel példát.
Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben juttatta el a magyar kormányhoz a véleményét a génmódosított és nem génmódosított növények együtt termesztésére („koegzisztenciájára”) vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban, s a Bizottság számos ponton kritizálta a tervezetet. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ugyanakkor a Bizottságtól érkező kritika következtében nem szabad gyengíteni a tervezett koegzisztencia szabályokat, mivel a Bizottság által 2003-ban a témával kapcsolatban elfogadott ajánlások nem kötelezőek a tagállamok számára. Hazánknak - a génmódosított kukoricafajtákra tavaly hozott átmeneti tilalom megtartása mellett - szigorú koegzisztencia szabályokra van szüksége, s a kormány által tavaly novemberben elfogadott tervezetet nem gyengíteni, hanem szigorítani kellene.
A szombathelyi akciónapon a szeles hűvös időjárás nem kedvezett az aktivistáknak, de így is mintegy 650 aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Szombathely önkormányzata is nyilvánítsa ki, hogy csatlakozik a GM mentes Magyarországért mozgalomhoz

2006. március 9-12

Országos Találkozó Veszprémben

A környezet és természetvédő szervezetek XVI. Alkalommal szervezték meg országos találkozójukat. Ezúttal a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület vállalta hogy megszervezi az OT-t. Bár nem volt olcsó a részvétel, mégis meglehetősen sokan eljöttek.
Több, mint 650 résztvevő volt és mintegy 200 szervezet képviseltette magát. A Kerekerdő Alapítványt öt fő képviselte. Az idei OT-n érződött a választások közelsége. Több rendezvény is foglalkozott a pártokkal. Ezúttal is számos stand adta meg az alaphangulatot. Az idén két szekció is foglalkozott az erdők ügyével. Az egyik a biomassza erőművek kapcsán, míg a másik természetvédelmi oldalról. Mindkét szekció állásfoglalást is készített, melyet az OT plenáris elfogadott.

2006. március 9-10

Országos Erdőfórum Bakonybélben

A Környezet és Természetvédő Szervezetek XVI. Országos Találkozóját ebben az évben a Csalán Környezet és Természetvédelmi Egyesület szervezte Veszprémben. A Kerekerdő Alapítvány egy két napos előprogrammal csatlakozott  a zöldek szokásos évi nagyrendezvényéhez. Az Országos Erdőfórum célja a  párbeszéd és a konszenzuskeresés, az erdők ügyével hivatásszerűen, vagy civilként foglalkozó társadalmi csoportok, szektorok és ágazatok között. A rendezvény megszervezését indoklták többek között  az erdőket várhatóan érintő jogszabályi és strukturális változások, (erdőtörvény módosítása, nemzeti parkok átszervezése, ÁPV Rt. megszűnése, stb.). A program három a környezetvédő civil szervezetek által évek óta napirenden tartott témakör köré szerveződött:  tartamosság - természetszerűség - társadalmi kontroll. Március 9-én, csütörtökön délután és este: szakmai fórum volt Bakonybélben a Bakony Hotelben, másnap pedig délelőtt terepi program a Bakonyerdő Zrt területén. A rendezvény iránt nagy volt az érdeklődés. A konferencia terem befogadóképessége sajnos határt szabott a résztvevők számának, ezért mintegy tucatnyi jelentkezőt vissza is kellett utasítani. A résztvevők egy része az OT részeként az előprogramra jelentkező civil szervezetek delegáltjaiból, illetve a  program felhívására jelentkező hivatásos erdész és természetvédő szakemberekből állt. A vendégeket a bakonyi erdészek nevében Vaspöri Ferenc az Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi igazgatója köszöntötte. Az erdeink természetessége, erdőtermészetességi vizsgálatok, természetességi kategóriák, erdőrezervátumok témablokkban élvezetes előadások hangzottak el.  Előadók voltak: Dr. Bartha Dénes, egyetemi tanár Nyugat- magyarországi Egyetem, Növénytani Tanszékének vezetője, Dr. Csóka György, egyetemi magántanár, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának vezetője, Horváth Ferenc, az MTA  Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa.
A második blokkban az erdőgazdálkodás és a természetvédelem miniszteriális szintű vezetői az erdészeti és természetvédelmi  stratégiákról, jogi szabályozás, strukturális változások kérdésköréről tartottak előadást. Előadók voltak Klemencsics András főosztályvezető, FVM Erdészeti Hivatalának vezetője, Sódor Márton, főosztályvezető, KVVM Természetvédelmi Hivatalából és Gémesi József  ügyvezető igazgató helyettes az ÁPV Rt  Erdészeti és Agrárgazdasági Vagyonkezelő Igazgatóságától. A harmadik blokkban a helyi szakemberek kaptak szót, hogy bemutassák a Bakonyban folyó erdészeti és természetvédelmi tevékenységet. A Bakonyerdő Zrt vezérigazgatója és Balogh László a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatója tartott előadást. Ezután még egy un. civil blokk következett , ahol a téma a társadalmi igények,  társadalmi részvétel, társadalmi  kontroll, civil szervezetek szerepe volt. A felkért előadók saját szervezetük tevékenységén keresztül mutatták be a kérdésről kialakult véleményüket. Így Ormos Balázs, főtitkár, Országos Erdészeti Egyesülettől, Máthé László, programvezető, WWF Magyarországtól, Luzsi József, elnök Magyar Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségétől, és dr. Fülöp Sándor EMLA Környezet és Jog Managmant Egyesülettől. Már éjszakába nyúlt Varga Béla a Pro Silva Hungaria elnökének szenvedélyes előadása. Másnap a még hóborította Bakonybél környéki erdőkben az élvezetes terepi programon végre igazi beszélgetések is kialakultak a zöldek és a civilek között.
A rendezvényen 120 fő vett részt. Ebből 83 fő töltötte Bakonybélben  az éjszakát, ill. vett részt a terepi programon is. Ebből 44 fő volt civil szervezet képviselője, 39 fő valamilyen erdőgazdálkodó cégtől, 11 fő  valamelyik nemzeti parktól, 17 fő pedig különböző hatóságoktól (ÁESz, KöTeViFe) érkezett. A többiek a miniszteriális szintet, egyetemet, vagy a tudományos szférát képviselték.

2006. február

Folytatódik Szombathelyen az Öntő utca és a Saághy utca lakóinak háborúja

Az Öntő utca lakói politikusokhoz fordultak, majd félpályás útlezárással tiltakoztak az utcán átmenő nagy forgalom ellen és a környéken meg nem valósult útfejlesztések miatt. A tiltakozó akcióról megjelent híradások szerint a lakók a Kámoni Arborétum fáit hibáztatják. Szerintük a szomszédos Saághy utcán tervezett  út megvalósítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azon elutasító határozatán bukott meg, mely leírta, hogy a Kámoni Arborétum  ezen részén és a Saághy Kastély előtti területen megőrzésre érdemes idős nagy méretű fák vannak. A felhergelt lakók leginkább egy tulipánfára haragszanak. Úgy tűnik a demonstrációt szervezőknek sikerült elhitetni az érintett lakossággal, hogy a fák az okai rossz sorsuknak.
Érdekes hogy a több mint fél évvel ezelőtt született hatósági elutasító határozat ellen, csak most a választási kampány derekán jutott  a politikusok eszébe hogy  demonstrációt szervezzenek.
Furcsa olvasni , hogy a demonstrálók szellemi vezetője, aki egyben a városrész önkormányzati képviselője és a környezetvédelmi bizottság elnöke, az általa képviselt megoldást és a ráépülő egyéb projekteket kompromisszumos megoldásnak nevezi, miközben  az ellenvéleményt képviselő lakókat és civil szervezeteket semmilyen egyeztetésre, tárgyalásra, önk. biz. ülésre sem hívták meg, holott azt az érintettek többször kérték.
Arról persze minden érintett hallgat, hogy hibás várospolitikai, várostervezési döntések sorozata vezetett oda, hogy ma már nincs igazán jó megoldása a problémának. Mindenesetre az Arborétum fái már akkor is ott voltak, mikor a környék, ma sűrűn beépített utcái még a tervezőasztalon sem léteztek. A nagy átmenő forgalmat, leginkább a METRÓ hipermarket felépítése generálta.
Szégyen, hogy az egykor a Nyugat Királynőjének nevezett Szombathelyen, mely sokáig parkjairól is nevezetes volt, a  zöldövezetben lakók egy része ma, azért demonstrál, hogy vágjanak ki több mint 100 fát az Arborétum fáiból csak azért, hogy az ő házuktól kicsit távolabb menjenek az autók.
Riasztó, hogy milyen erős lehet egy olyan politikusi agitáció, melynek eredményeként ma a környék lakói minden gondjuk, bajuk okaként az Arborétum fáit, ill, az azokat védő hatóságokat hibáztatják.
Felfoghatatlan, hogy, arról javaslatról, melyet az Arborétumot védő civilek és hatóságok régen mondogatnak és tényleg kompromisszumos megoldás, miért, nem akarnak hallani a politikusok. Eszerint a forgalmat el lehetne osztani két egyirányú utcán és így az arborétum fái is megmenekülnének.

2005. december

Jubileumi falinaptár - 100 éve ünnepeljük Magyarországon a Madarak és fák napját

A Kerekerdő Alapítvány jubileumi falinaptárat jelentetett meg abból az alkalomból, hogy 2006-ban lesz száz éve, hogy Herman Ottó kezdeményezésére Magyarországon  a Madarak és fák napját megünnepeljük.
A XIX. század végén a világ különböző országaiban, napirenden volt az állatok, és az erdők védelme. Hazánkban minden ilyen irányú törekvés középpontjában Herman Ottó állt, aki tudományos munkásságával és közéleti szereplésével hosszú időn keresztül meghatározta az állatvédelemmel kapcsolatos hazai törekvéseket. Herman Ottó nagy érdeme, hogy felismerte a természet megismerésének és védelmének összefüggését. 1900-ban (!) fogalmazta meg, hogy
„A természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, akár a Vezúv kitörése. E hatalom birtokában nincs sem megvetni, sem letaposnivaló, s ez nagyon is érdekünk”.
A hazai pedagógia nyitottan és érdeklődéssel fogadta az amerikai iskolákban 1894-től bevezetett Madarak (Birds day) és Fák (Arbor day) napját. Az amerikai kezdeményezés hatására Herman Ottó, aki az Országos Állatvédő Egyesület 1900. évi februári közgyűlésén felvetette egy hasonló intézkedés bevezetését. A közgyűlés elfogadta Herman Ottó javaslatát és 21 tagból álló bizottságot választott meg a terv kivitelezésére. Sajnos, az egyöntetű lelkesedés ellenére még hat évig kellett várni a Madarak és fák napjának a bevezetésére. Közben azonban Kőszegen Herman Ottó barátja, Chernel István már az 1900-as bejelentés után az országban elsőként megrendezte a Madarak és fák napját. 1906 márciusában az Országos Állatvédő Egyesület elnöke, Máday Izidor előterjesztést tett Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki Herman Ottó írásbeli közbenjárására közreadta a rendeletet, mely meghonosította a magyarországi iskolákban a Madarak és fák napjának megünneplését. 
A jubileumra készülve, a Kerekerdő Alapítvány 2005-ben meghirdette „Madarak fák napja 2005. c. rajzpályázatát.  Pályaművek témája a természet sokszínűségének, szépségének, növény- és állatvilágának, az ember és a természet kapcsolatának ábrázolása lehetett.
Felhívásunkra Vas megye 16 településének 31 iskolájából 407 alkotás érkezett be, melyek feléből színvonalas kiállítás nyílt a Madarak és fák napján a Kerekerdő Alapítvány központjában. Az Ökocella a padlótól a plafonig zsúfolásig megtelt alkotásokkal. A beérkezett pályaművekből a zsűri választotta ki azokat melyek, a reprezentatív fali naptárt diszítik
A falinaptár B/3 méretű (46.5 cm x 32 cm) színes kiadvány, mely  2006-2007-2008 években lesz használható, így egy év után sem kell majd kidobni. Ezen kívül tartalmazza a zöld jeles napokat is. A naptárt 19 gyermek alkotás díszíti és tartalmaz egy oldalt, mely e jeles nap eredetét mutatja be.

2005. november

Eredményes volt a Rába mintaszakaszaira irányuló kutatási program

Az elmúlt időszakban a Rába folyógazdálkodási tervvel kapcsolatban a Kerekerdő Alapítvány és más környezetvédő civil szervezetek is többször kifejthették véleményüket. Alapítványunk, a tervvel kapcsolatos kritikai észrevételek, és hiányosságok hangoztatása mellett, kereste annak lehetőségét, hogyan lehetne a terv szegényes biológiai, ökológiai elemeit javítani, teljesebbé tenni.   Arra nem volt lehetőségünk, hogy a Rába teljes hazai szakaszán, a hiányzó ökológiai állapotfelvételeket pótoljuk, de a  Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatandónak ítélte törekvéseinket. Így az elmúlt év második felében a „Rába nemzetközi ökológiai hálózat előkészítése” c. PEA2 projekt keretében  a Rábán jelentős kutató munka folyt. A projekt keretében dolgozó szakértő stáb mintaszakaszokra vonatkoztatva igyekezett egy ökológiai állapotfelvétel alapjait lerakni. A kutatási program eredményeként 15 szakértő munkájának gyümölcse az a két tanulmánykötet, mely, mintegy 600 oldal terjedelemben, az alábbi fejezetek szerint nyújt új ismereteket a Rába.völgyéről:   

1. A Rába élőhelytérképezése
2. Tájhasználati koncepció; A Rába völgy természetes ártéri erdeinek helyreállítása
3. Ökológiai hálózat tervezése a Rába két mintaszakaszán
4. Gerinctelen zoológiai vizsgálatok
5. Gerinces zoológiai vizsgálatok (3 rész)

A munka indítéka az volt, hogy új ismeretekkel, tervezési javaslatokkal járuljunk hozzá a Rába folyógazdálkodási terv teljesebbé tételéhez.
A dokumentációra építve  a Kerekerdő Alapítvány, több környezet- és természetvédő civil szervezet véleményét is összegezve  a közeljövőben elkészíti a Rába tervvel kapcsolatos álláspontját.

2005. október

Sírrablók a Vas-hegyen

A Kerekerdő Alapítvány októberi erdei iskolájának lakói először azt gondolták, újabb régészeti feltárások kezdődtek a Vas-hegyen. A szabadlevegős program fontos része a halomsírok felkeresése. Mint ismeretes, a hegy platóján egy vaskori halomsíros temető bújik meg az erdőben, mely jó alkalom a régi korok, a temetkezési szokások, illetve a régészek munkájának bemutatására. Kelemen Tibor az alapítvány munkatársa kb október első napjaiban fedezte fel a szétbontott halomsírt. A szabályos, feltehetőleg gépi segítséggel végzett feltárás, mely mélyen behatolt a sírhalom belsejébe, szakszerű munkának tűnt, mely lehetőséget nyújtott arra, hogy az erdei iskolások bekukkantsanak síremlék belsejébe. A Vas-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeinek folyamatos figyelemmel kisérése, védelme az Alapítvány fontos vállalt feladata. Ezért az alapítvány elnöke az erdei iskola után  telefonon bejelentette a tapasztaltakat Ilon Gábornak a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága  régészeti osztályvezetőjének és Fiegler Andrásnak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Kirendeltsége vezetőjének. Hamar kiderült, hogy a régészeti védelem alatt álló területen engedély nélküli cselekmény történt. Sírrablók jártak a területen. Másnak a hatóság munkatársai már a helyszínen rögzítették a vandál munka végeredményét. A rendőrség folytatja majd a bűntény feltárását.

2005. augusztus

Hidegrekord a szőcei lápon

A „Szőcei szénagyűjtő tábor” klímafigyelő brigádjának tagjai augusztus hatodikán hajnalban három foknál is alacsonyabb hőmérsékletet regisztráltak a fokozottan védett tőzegmohás lápréten.

A Kerekerdő Alapítvány által szervezett természetvédelmi táborban idén, tizenötödik éve gyűltek össze, erdei iskolákban és más táborokban már megedződött diákok, hogy kétkezi munkájukkal hozzájáruljanak a Szőce-patak völgyében megbúvó különleges természeti ritkaságok megőrzéséhez. Az Alapítvány együttműködési megállapodást kötött az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, vállalva, hogy a lekaszált széna legyűjtésével, a tájidegen fajok irtásával és kisebb kutató munkákkal járulnak hozzá a fokozottan védett terület természetvédelmi kezeléséhez. Az esős időjárás ellenére, a mintegy 30 fő mindenre elszánt táborlakó idén is elvégezte vállalt feladatát. A diákok közül többen nyolcadszor jöttek el ebbe a táborba és a Nemzeti Park által lekaszált  szénát idén is legyűjtötték, remélve, hogy elszállításáról is gondoskodnak majd. A szénagyűjtő tábor lakói közül többen már mesterfokon kezelik a favellát és a gereblyét, de néhányan az Amerikából elszármazott tájidegen aranyvessző kaszálásában és sarlózásában is jeleskedtek, míg mások a talajt nitrogénvegyületekkel dúsító akác gyűrűzésével próbálták helyzetbe hozni a domboldal eredeti növénytársulásának, a cseres tölgyesnek a fajait. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek nagy szárazsága miatt több kiszáradt forrás most sem éledt újra, idén rengeteg volt a béka. Főleg az apró barnavarangy-gyerekek okoztak örömet a békaszámláló különítménynek. A madarászok sem maradtak munka nélkül. Az idei sikeres költés adott bőven munkát az odútisztogatóknak, ugyanakkor a patak élővilágát vizsgáló lánycsapat a tavalyihoz képest jóval kevesebb gerinctelen állatot talált.

A sátorban illetve a szabad ég alatt alvó táborozók évek óta saját bőrükön tapasztalják a völgy különleges mikroklímáját. A vízjárta réten éjszakánként rendszeresen hét fok alá süllyed a hőmérséklet és a levegő olyan párás, hogy reggelre eláznak a kint felejtett papírlapok. Eddig három fok volt a legkisebb hőmérséklet, amit a szokásos augusztusi táborban regisztráltak. Ezt a múlt szombaton sikerült megdönteni. Az esős nap utáni derült éjszaka és a rét fölött gomolygó pára megtette a hatását. A reggeli hőmérő ellenőrzéskor meglepődve látták a klímavizsgáló csapat tagjai, hogy a rét közepére kitett digitális műszer, hajnalban 2.9 Celsius fokot rögzített, miközben ugyanitt napközben több mint 30 fokos hőség volt.

2005. július

Indul a Rába-program

Nagyszabású  programot indít a Kerekerdő Alapítvány a Rába magyarországi szakaszának ökológiai szempontú megismerésére. Az állami vízügyi szervek által néhány éve indult el az a mintaprogram, melynek keretében  a Rábáról egy   olyan folyógazdálkodási terv készül, mely igyekszik a vízügyi szempontokon túlmenően a természetvédelmi, környezetvédelmi, és társadalmi szempontokat is figyelembe venni. A korábbi erősen műszaki vízügyi szemlélethez képest valóban előrelépés már az szándék is, mely a többféle szakmai szempont és társadalmi érdek összeegyeztetését tűzte ki célul. A térség civil szervezeteinek is módja volt véleményt nyilvánítani. A nyugat-dunántúli zöld szervezetek kezdettől azon a véleményen voltak, hogy az elkészült terv legjobb szándéka ellenére is egy műszaki terv, melyben nagyon felületes módon került bele néhány biológiai elem is. A terv nagy hiányossága, hogy annak készítését nem előzte meg ökológiai állapotfelvétel. E vélemény hangoztatása mellett a Kerekerdő Alapítvány kereste annak lehetőségét, hogy  megfelelő biológiai vizsgálatok lefolytatásával és szakanyagok létrehozásával járuljon hozzá terv zöldítéséhez. E törekvést a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatandónak ítélte. Ennek eredményeként a PEA 2 keret terhére az Alapítvány irányításával botanikai és zoológiai kutatások indulhatnak a Rába hazai szakaszán.   

2005. június

Győztek a fellebbezők! Egyelőre nem épülhet  meg a Kámoni Arborétum megcsonkításával tervezett út Szombathelyen

A Közlekedési Főfelügyelet másodfokú eljárásában elutasította az engedély megadását a szombathelyi Kámoni Arborétum déli határa mentén húzódó Saághy út átépítésével és bővítésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban. Az út építése  során az Arborétum területéből 700 négyzetmétert hasítana le az út. A jelenlegi zsákutcai nyugalom helyett jelentős átmenő forgalom sújtaná a környéket. A terv engedélyezését már nem először próbálta keresztülvinni az Önkormányzat. Korábban a helyi lakosok tiltakozását két környezetvédő civil szervezet a Védegylet és az EMLA  segítette. Tavaly az első eljárásban a  fellebbezők elérték, hogy a másodfokú hatóság megsemmisítette az elsőfokú engedélyt és új eljárást írt elő.  A mostani eljárás előtt az út megvalósítását akarók azt is elérték, hogy miniszteri rendelet feloldotta az „útban lévő” arborétumi terület védettségét. Az új eljárás során a Kerekerdő Alapítvány is többször nyilvánított véleményt. Három országos hatókörű környezetvédő szervezet, a budapesti székhelyű Magyar Természetvédők Szövetsége és  a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség, valamint a győri Reflex Környezetvédő Egyesület ügyfélként kapcsolódott be. Bár a Vas Megyei Közlekedési Felügyeletnek ez szokatlan és nehezen kezelhető helyzetnek tűnt, végül a kiadott engedélyre öt fellebbezés érkezett be. A zöld szervezetek fellebbezését különböző okokból elutasították a két helyi lakos fellebbezése mégis elegendőnek bizonyúlt. Még úgy is, hogy a KVVM  illetékes hivatala a határidőig nem válaszolt, így szakhatósági állásfoglalásukat megadottnak tekintették. Végül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mondta ki a döntő szót: az útépítéssel országos jelentőségű műemléki területen értékes fák esnének áldozatul, ami nem megengedhető. 

2005. május

Idén is több mint 400 gyermek jelentkezett a Kerekerdő Alapítvány nyári táboraiba

A  Kerekerdő Alapítvány idén is meghirdette hagyományos nyári táborait. A legkisebbeknek (7-10 éveseknek) a Vasi Múzeumfaluban a Pajta tábor, a nagyobbaknak a Felsőcsatáron (Vas-hegy, Pinka-mente) szervezett Süni tábor, a legharcedzettebbeknek pedig a Szőcei szénagyűjtő tábor kinált vonzó programokat. A Pajta tábor négy egyhetes turnusába már május végén beteltek a létszámok. Összesen mintegy négyszáz gyermek vesz részt a táborokban. A legnépszerűbb idén is a Pajta tábor volt, ahol turnusonként 70-80 gyermek ismerkedhetet a FALU állataival, kertjével, épületeivel szokásaival.

2005. május

Természet hangjai, másodszor a Kámoni Arborétumban

A Madarak és fák napja alkalmából immár másodszor szervezte meg a Kerekerdő Alapítvány a „Természet hangjai” c. kulturális fesztivált a Kámoni Arborétumban. A szervezők idén is ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy mindenféle komolyabb technika, erősítés nélkül, a maguk természetes hangján szólaljanak meg a produkciók. Tavaly több volt az irodalmi mű, és több volt a gyermek szereplő. A tapasztalatok alapján idén több volt a hangszeres, fellépő. Többen a Bartók Béla Zeneiskola növendékei és tanárai.

Május 8-án vasárnap délelőtt természetismereti foglalkozáson vehettek részt az érdeklődő gyerekek. Délután a hűvös szeles idő ellenére is sokan eljöttek. Mintegy 150-200 fő gyűlt össze a mammutfenyő tövében. A bevezetőben szó esett a Madarak és fák napja történetéről, Hermann Ottó munkásságáról és a zeneszámok között pedig irodalmi betétek, a témához és a helyhez illő idézetek sorjáztak. Idén hiányoztak a kórusok, de volt két kedves családi zenekar és két nívós népzenei együttes. Jól szóltak a lombsátor alatt a fúvósok, a kürtös trió és a trombitások is.

Üröm az örömben, hogy a területgazda Erdészeti Tudományos Intézet egy cseppet sem érezte magáénak a rendezvényt. Az intézményt senki nem képviselte. Sőt,  az  előzetes megbeszélések személyes meghívó átadás ellenére a pénztárnál még hosszasan kellett magyarázkodni, hogy milyen rendezvény is lesz ez… 

2005. május

Több mint 400 alkotás érkezett a Kerekerdő Alapítvány Madarak és fák napja alkalmából meghirdetett képzőművészeti pályázatára

A Madarak és fák napját Herman Ottó kezdeményezésére 1906 óta ünneplik rendszeresen hazánkban. A század első évtizedeiben rajzpályázattal emlékeztek meg arról, hogy „ a természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, akár a Vezúv kitörése.”  A legjobb alkotásokat naptár formájában tették közzé. A Kerekerdő Alapítvány ezt a hagyományt szerette volna feleleveníteni, amikor az idei évben két korosztály számára meghirdette rajzpályázatát az Írókéz Art támogatásával. Pályaművek témája a természet sokszínűségének, szépségének, növény- és állatvilágának, az ember és a természet kapcsolatának ábrázolása lehetett. Pályázhattak minden Vas megyei, 3-8. osztályos általános iskolai tanuló. A pályázatra összesen 407 alkotás érkezett a megye 16 településének 31 iskolájából. A beérkezett alkotások nagy száma miatt, azoknak csupán fele került kiállításra  az Alapítvány központjában. Azonban így is a padlótól a plafonig színes gyerekrajzok borították be az Ökocella nagytermét, s tették azt hangulatossá több héten keresztül. A rajzok a természet szinte minden alkotóját bemutatták, ábrázoltak növényeket, gyönyörű tájakat, környezetvédelmi problémákat, de legfőképpen állatokat. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen a rengeteg szép, sokszor egyedi technikával készített mű közül kellett kiválasztani a díjazottakat.  Így számos különdíj született és a második helyen mindkét korcsoportban két alkotást is díjaztak. Külön jutalomban részesült még annak a 32 pályaműnek az alkotója, akiknek a rajzát a 2006-ban, a Madarak és Fák napja századik évfordulójának alkalmából megjelenő naptár, illetve képeslap formájában szeretnék közzé tenni. A díjazottak értékes könyvjutalommal és az Írokéz Art által felajánlott rajzeszközökkel, kedvezményes vásárlást biztosító kártyával lehettek gazdagabbak.

2005. április

Kérdőíves felmérés, a Föld Napján, szombathelyi szelektív hulladékgyűjtésről

Szombathelyen 2004. Decemberében  állították üzembe az első hulladékgyűjtő szigeteket. A város negyven pontján került kihelyezésre a négy zöld konténerből álló együttes, melybe papírt pillepalackot, és üveget lehet elhelyezni. A mindeközben hulladékudvar  már mintegy tíz éve működik. A Kerekerdő Alapítvány munkatársai úgy tapasztalták, hogy mindeközben nagyon kevesen ismerik a szelektív hulladék elhelyezés lehetőségeit. Bár az Alapítvány a hulladékkérdésben elsősorban a környezettudatos fogyasztói szokások, a környezetbarát életmód népszerűsítésében, a különböző korosztályok számára szervezett, az életkori sajátosságoknak megfelelő  környezeti nevelési programok megvalósításában látja a jövő útját, mégis fontosnak tartják, hogyha már nagysokára rászánta magát a város vezetése, hogy bevezeti a szelektív hulladékgyűjtést a városban, akkor az a lehető leghatékonyabban működjön. Ezen okok miatt határozta el az Alapítvány, hogy az idei Föld Napján akciót indít a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében. Az akcióban részt vettek az alapítvány önkéntesein kívül a Herman Ottó Szakközépiskola 3. Osztályos diákjai is. A város hat legforgalmasabb pontján összsen mintegy 30 diák osztogatta a szombathelyi hulladékgyűjtő szigetekről, a komposztálást és a környezetbarát, hulladékszegény életmódot népszerűsítő szórólapokat. Ezzel párhuzamosan kérdőívek segítségével készített rövid beszélgetésekkel próbálták felmérni, hogy az „utca embere”, mit tud a szombathelyi szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekről, mit gondolnak a hulladékokról, milyen fogyasztói szokásokat követnek. Az Alapítvány tervei szerint a 100 interjú eredményét bemutatják az Önkormányzat illetékes szakmai bizottságának és a hulladék elszállítását végző szolgáltatónak is.  

2005. április

Fotókiállítás a Rábáról

Az idén is fotókiállítással kezdődtek a Kerekerdő Alapítvány Föld Napi rendezvényei. Tavaly a Vas-hegy és a Pinka, idén pedig a Rába természeti értékeiből nyílt kiállítás az Ökocellában. Az „Élő folyónk a Rába” c. kiállítást április 21-én dr. Szinetár Csaba ajánlotta a népes közönségnek.

Sokan csak akkor találkoznak vele, ha autóval vagy vonaton átsuhannak valamelyik hídon. Nem kevesen ígéretes horgászvízként tisztelik.  Mások izgalmas vízitúra útvonalként tartják számon. Sajnos vannak olyanok is, akik csak, a minden szemetet és szennyet  elnyelni képes folyót látják benne. Sokáig csak néhány megszállott tudós mondogatta, hogy a Rába jelentős természeti értékünk. Ma már egy jelentős szakasza  az Őrségi Nemzeti Park része, és teljes hazai szakasza Natura 2000 terület, azaz része az Európai Unió ökológiai hálózatának

A KerekerdőAlapítvány arra vállalkozott, hogy összeállít egy olyan kiállítási anyagot, mely a Rába kevésbé ismert arcait, természeti ritkaságait, jellemző növény és állatvilágát mutatja be természetfotók segítségével. A közel tucatnyi természetfotós, több, mint 60 képét bemutató  kiállítás, először a Kerekerdő Alapítvány központjában nyílt meg, de utána vándorútra indul iskolákba,  művelődési házakba, hogy minél több,  Rába-menti településen hívja fel a figyelmet  természet értékeinek védelmére.

2005. április

ERDŐ szekció az OT-n

A Kerekerdő Alapítvány az idei zalaegerszegi OT-n is megszervezte az ERDŐ szekciót. A 2005. Évi OT ERDŐ szekciója hasonlóan a 2003. Évi OT előprogramjához, olyan fórum volt, ahol ezúttal képviselteti magát a „másik oldal” is. A fórumon visszajelzést vártunk az erdész és természetvédő szakma hivatalos képviselőitől az előző OT-k  Erdő szekcióinak  állásfoglalásairól. A fórum vivőtémája  az „Erdőgazdálkodás-erdőkezelés védett területeken” volt . Az OT első estéjén mintegy 16 résztvevő gyűlt össze az  an Esti beszélgetések c. program keretében. Végül négy órán át tartott a vita, ahol  a Fidesz MPP Zöld tagozatának elnöke Meggyesy Balázs is jelen volt. Másnap a két órásra tervezett szekció végül is három órán át tartott, ahol öt rangos vendég képviselte az állami erdészeti és természetvédelmi szervezetet. Jelen volt Klemencsics András az FVM Erdészeti Főosztályának vezetője, Sódor Márton a KVVM Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője. Az APV RT képviseletében  dr Pethő József a Szombathelyi Erdészeti Rt vezérigazgatója,  …. Ottó a Zalaerdő Rt  vezérigazgatója kapott szót. Az Országos Erdészeti Egyesületet dr. Péti Miklós alelnök képviselte. A referátumok sorában Máthé László a WWF Magyarország képviseletében, Kempl Zsolt pedig a Bajai Ifjúsági Tetrmészetvédő Kör képviseletében kapott szót. Szombat este újabb, mintegy 5 órás meeting keretében készült el az ERDŐ szekció állásfoglalása, melyet vasárnap az OT plenáris ülése egyhangúlag elfogadott.  Az idei állásfoglalás a korábbiakhoz képest nyíltan állást foglalt abban a kérdésben, hogy a védett erdők kerüljenek a nemzeti parkok vagyonkezelésébe. Ezen kívül két fontos  eleme a mostani állásfoglalásnak  hogy a civil környezetvédők kinyílvánították, hogy igényt tartanak arra, hogy létrejöjjön valamilyen rendszeres intézményesült  forma a különböző felek (gazdálkodók, államigazgatás, szakmai érdekképviseletek, erdő tulajdonosok, stb),  az erdők ügyében dolgozni akaró szervezetekkel pedig egy hálózati együttműködést (az
ERDŐSZÖVETSÉG) kialakítását kezdeményezték.

 

2005. április

Lezajlott a Környezet és természetvédő társadalmi szervezetek XV. országos találkozója Zalaegerszegen

Két év után ismét az ország nyugati felén, ezúttal Zalaegerszeg volt a színhelye a hazai zöld szervezetek legnagyobb seregszemléjének. Az Ökorégió Alapítvány stábja jól szervezetten vezényelte le az idei OT-t. Ezuttal komolyabb szervezési problémák nélkül zajlott a találkozó. Ötletes és jól sikerült színfoltja volt a zalai OT-nak a biovásár. Azért többen sajnáltuk, hogy mintegy 200 résztvevővel kevesebb volt a szokásosnál és mintegy 100 szervezettel kevesebben jöttek el a találkozóra. Ennek egyik fő okának az időpont többszöri módosítását, viszonylag kései kitűzését tartjuk. Így több más országos nagyrendezvénnyel is ütközött az időpont. A másik ok, hogy meglehetősen drága volt a részvétel, (több mint kétszerese a 2003. Évi Szombathelyen rendezett OT-nak), mely elriaszthatta a kisebb szervezeteket. Cserébe színes és első osztályú minőségűek voltak a plakátok, hírlevelek, a kitűzők, és egyenpóló is dukált minden szervezőnek…. 

2005. április

Fellebbeztek a zöld szervezetek a Kámoni Arborétum ügyében

A Vas Megyei Közlekedési Felügyelet  I. fokon megadta az engedélyt a Kámoni Arborétum területéből 700 négyzetmétert lehasító út építésére. A Saághy út átépítése és bővítése után várhatóan nagy átmenő forgalom is sújtaná a megcsonkított Arborétumot. Az első fokú határozat ellen két közelben lakó magánszemély és három országos hatókörű környezetvédő szervezet is fellebbezett.. A Az I. fokú hatóság érezhetően nem tudott mit kezdeni az ügyfélként bejelentkezett három civil szervezettel, akik törvény adta jogukkal élve kérték ügyfélként való regisztrálásukat. A győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület, és a budapesti székhelyű Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédelmi Szövetség  bejelentkezésére sokáig nem reagált a hatóság. Az engedélyező határozatot nem küldték meg a jogszabályban előírt módon  a zöld szervezeteknek, ami kétségessé tette a fellebbezési lehetőségüket. Ezen kívül más téves információkat is tartalmazott az irat ezért a Kerekerdő Alapítvány jelzésének hatására módosították a határozatot. Mind három zöld szervezet fellebbezett, amelyek főként az illetékes természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi hatóságok szakhatósági hozzájárulását támadták.

2005. március

Környezet és természetvédő társadalmi szervezetek országos találkozója

Március 31-április 3.: Zalaegerszeg

Célegyenesbe fordult a 2005. Évi Ot szervezése. 2003-ban Szombathelyen került sor a nagyszabású rendezvényre, amit a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kerekerdő Alapítvány szervezett. Tavalyi debreceni OT után ismét a Nyugat-dunántúl a rendezvény helyszíne. A szervező, az Ökorégió Alapítvány.

A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója (röviden OT) a rendszerváltás óta létező legnagyobb szabású seregszemléje a hazai és a határokon túli magyar zöld szervezeteknek, melyen rendszeresen mintegy 3-400 civil szervezet képviselteti magát, a résztvevők létszáma pedig megközelíti az 1000 főt.  A találkozón a civil szervezetek képviselőket választanak, állásfoglalásokat  fogadnak el, és fórumot teremtenek az állami és a civil szféra közötti magas szintű párbeszédre. E találkozók jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai mozgalom nemzetközi szinten ismertté és elismertté vált, a különböző csoportok és szervezetek ismerik egymás tevékenységét, egyre több közös projektet dolgoznak ki és valósítanak meg, képesek országos környezetvédelmi, természetvédelmi kérdésekben közösen fellépni, szükség esetén erősíteni vagy konstruktív kritikával illetni a kormányzati szervek tevékenységét. A tizenkét éve megrendezett OT-k eredménye, hogy a hazai zöldeket ma a civil társadalom országos szinten legszervezettebb csoportjának tartják. Az OT, amit a zöldek parlamentjének is neveznek, egyben a rendezvényt befogadó város jelentős kulturális és közéleti eseménye, hiszen a rendezvényhez kiállítások, termékbemutatók, kiadványbörzék kapcsolódnak, színvonalas előadások hangzanak el, és számtalan szekcióban dolgozhatnak együtt a jelenlévők.  Az OT nem konferencia, hanem egy sokszínű forgatag, ahol alaposan feltöltődhetnek a téma iránt érdeklődők.

Az idei OT-n ahogyan immár három éve a Kerekerdő Alapítvány szervezi az ERDŐ szekciót, mely idén fórum jellegű lesz, amin jelen lesznek az állami erdészeti és természetvédelmi ágazat vezetői  A szekció ideje 2005. Április 2. 11.00-13.00.

További információ: www.ot2005.hu

2005. március

Rajzpályázat a Madarak és fák napja alkalmából 

     A Madarak és fák napját Herman Ottó kezdeményezésére 1906 óta ünneplik rendszeresen hazánkban. A század első évtizedeiben rajzpályázattal emlékeztek meg arról, hogy „ a természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, akár a Vezúv kitörése.”  A legjobb alkotásokat naptár formájában tették közzé. Ezt a hagyományt szeretnénk feleleveníteni.

     A Kerekerdő Alapítvány első alkalommal teszi közzé Madarak és fák napi felhívását, s kínál rajzpályázati lehetőséget a Vas megyében élő általános iskolás gyermekek számára.

Pályázati feltételek:Alkotásaival pályázhat  - minden 3-4-5. osztályos általános iskolai tanuló Vas megye  területéről (I. korcsoport); minden 6-7-8. osztályos általános iskolai tanuló Vas megye  területéről (II. korcsoport);

Pályaművek témája: a természet sokszínűségének, szépségének, növény- és  állatvilágának, az ember és a természet kapcsolatának   ábrázolása.  Az alkotások elkészítésének módja lehet:  grafika, festési technika, ezek együttes alkalmazása 

Az alkotások mérete:  A/4-es, illetve A/3-as felületnagyságú papírlapnak megfelelő.

A rajzokat kérjük paszpartuzva elküldeni, s a művek hátulján (vagy mellékelve) az alábbi fontos adatokat feltüntetni:  alkotó nevét, alkotó életkorát (hányadik osztályos), iskola nevét, címét, pályamű címét, segítő személy, tanár nevét

Beküldési határidő: 2005. április 25.

Cím: Kerekerdő Alapítvány, Ökocella, Szombathely Kőszegi u. 3.

A pályázati művekből rendezendő kiállítás ünnepélyes megnyitójának, valamint a pályázat díjkiosztójának időpontja: 2005. május 10. - Madarak és fák napján.

A legszebb pályamunkák alkotói értékes jutalomban részesülnek.

A legötletesebb, legjobb rajzokból a régi hagyományokhoz híven, naptár megjelentetését tervezzük.

A MADARAK ÉS FÁK NAPJA 2005 RAJZPÁLYÁZAT az Írókéz Art támogatásával kerül megrendezésre.

2005. március

Megcsonkítják a Kámoni Arborétumot? 

Megszületett az építési engedély arra a tervre, melyet Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyújtott be a Kámoni Arborétumot délről határoló Saághy út átépítése, és bővítése ügyében. A kiadott határozat szerint a Kámoni Arborétum természetvédelmi területből több mint 700 négyzetmétert fognak letarolni és lebetonozni. A Közlekedési Felügyelet által irányított engedélyezési eljárásba a Kerekerdő Alapítvány kérésének megfelelően, a jogszabályok adta lehetőséggel élve, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség, és a Reflex Környezetvédő Egyesület ügyfélként jelentkezett be. A hatóság, a jelek szerint nem igazán vette komolyan  ezeket a bejelentkezéseket. Ez azt is mutatja, hogy a határozat állításával ellentétben, az engedélyt nem küldték meg tértivevényes formában ezeknek a szervezeteknek. A Kerekerdő Alapítvány kérte, hogy ezt pótolják és ügyészségi eljárást helyezett kilátásba. A hatóság pótolta a mulasztást. Tehát 2005. 03. 17-től ketyeg a 15 napos fellebbezési határidő. A bejelentkezett szervezeteknek elfogadhatatlan, hogy egy út érdekében védett területet, jelentős zöld felületet, élő fákat áldoznak fel egy olyan út építése érdekében, melyre valójában nincs szükség, de az Arborétum érintése nélkül is megépíthető lenne, csak befolyásos egyének az arborétum rovására igyekeznek érvényesíteni érdekeiket.

2005. március

Megjelent a Kabóca negyedik száma

Március elején megjelent a Kerekerdő Alapítvány hírlevele a Kabóca. Az októbertől februárig terjedő időszak eseményeit bemutató lap most is 16 oldalon tartalmaz híreket beszámolókat, hasznos tudnivalókat. Beszámolunk az őszi utcai akcióinkról a Biokampányról, az Autómentes napról, októberi nagyrendezvényünkről, az Állatok világnapjáról. Bemutatjuk az ÖKOCELLA ősszel indított új  környezeti nevelési programjait (Kukalógia, Történelmi mindennapok, Kerek világ kicsiben, Portyák a múltbam Mikrokozmosz, Ökopásztor). Több cikk foglalkozik a fenntarthatóság és az élelmiszerfogyasztás témakörével. Az újság ingyenes, hozzáférhető az ÖKOCELLÁBAN

2005. március

Legyen GM mentes övezet a Nyugat-dunántúl

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005. február 24-ei, mosonmagyaróvári ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum által az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesülettel, a Greenpeace Magyarországgal valamint a Magyar Természetvédők Szövetségével előkészített és kezdeményezett "A genetikailag módosított növények elutasítása a nyugat-dunántúli régióban" címmel előterjesztett atározati javaslatot, melynek fő célja, hogy megakadályozzuk a géntechnológiával módosított növények üzemszerű termesztését a régióban.

Nyugat-Dunántúl a határozat elfogadásával Magyarországról elsőként csatlakozott azon európai régiókhoz, akik a nemzetközi és nemzeti szint mellett regionálisan is próbálják megakadályozni a génmódosított növények termesztésének lehetőségét az Európai Unióban.

 A Tanács ezért elkötelezte magát az alábbiak mellett:
– GM-mentes övezetté nyilvánítja a Nyugat-dunántúli Régiót;
– GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakítása során;
– Minden lehetséges eszközzel elősegíti a GM-növényeket nem használó mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését;
– Figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalomba hozatalára kiadott engedélytervezeteket, és amennyiben szükségesnek ítéli, jelzi a géntechnológiai hatóságnak*, hogy Nyugat-dunántúli Régiót vonja ki az engedély hatálya alól.

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács csatlakozott Aquitánia, Baszkföld, Felső-Ausztria, Limousin, Salzburg, Schleswig-Holstein, Thrákia-Rodope, Toscana és Wales "A genetikailag módosított, a konvencionális és az ökológiai gazdálkodás összeegyeztetéséről" közös nyilatkozatához.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kéréssel él a Régió önkormányzatai, agrár- és más gazdasági szervezetei és szereplői felé , hogy saját hatáskörükben tegyék meg a határozattal összhangban lévő lépéseket.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tájékoztatja döntéséről Magyarország többi régióját a TERET keretein belül, és kezdeményezi, hogy a GM-témában tegyenek a Nyugat-Dunántúlhoz hasonló lépéseket.
A határozat végrehajtását és a kitűzött célok megvalósulását a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum kíséri figyelemmel.
GMO-free Europe: http://www.foeeurope.org/GMOs/gmofree/index.htm

 

[Híreink] [Programjaink]