Az állampolgár kérdez, a környezeti tanácsadó válaszol 

Kérdés:

Problémám a következő: 
A szomszéd a fáiról és bokrairól levágott ágakat tavasszal és ősszel, a  kertjében égeti el. Kértem, hogy ne tegye, a füst egészségtelen, de, arra  hivatkozik, hogy nincs hová tegye, nincs aprítógépe, melynek  segítségével komposztálhatóvá tehetné a fahulladékot.  Mivel érvelhetnék, hogy jobban meggyőzzem az amúgy értelmes embert? Ha,  ez szabálysértés, az talán hatna.  Van-e hivatkozható jogszabály?  Van-e különbség abban, hogy városi vagy falusi kertben történik az égetés?  Mi az önkormányzat szerepe, dolga az ilyen esetben? 

Válaszukat várja üdvözlettel: 
Laczkó Zsuzsa 

Válasz:

Kedves Laczkó Zsuzsa!

Köszönjük megkeresését!
Örülnénk ha megírná, hogy hol lakik ez a szomszéd, mert ha a közelünkben akkor konkrétabban tudnánk segíteni.

A kerti hulladék elégetését a helyi önkormányzatok rendelettel szokták szabályozni. Mivel időszakos dologról van szó és az okozott probléma sem számít súlyos, sok embert érintő környezetszennyezésnek, ezért a fenyegetőzést, illetve jogi lépések megtételét nem tartjuk célszerűnek, különösen szomszédok esetén. A meggyőzést és a mindenkinek kedvező közmegegyezést, semmilyen hatósági intézkedés sem helyettesíti.

Nem tudom milyen méretű és nagyságrendű az ágnyesedék, de komposztálhatóvá nem csak aprítógéppel tehető. A vékony gallyaknak elég, ha pár centis darabokra felaprítják pl. baltával, nyesőollóval. Az én édesapám is így
csinálta, és működött a dolog. De olyat is láttam, hogy az éppen levágott ágakat, vesszőket rögtön a komposzhalomra tették, ásó élével kicsit megcsapkodták, ezzel, feldarabolták és rögtön be is keverték a halomba. A
vastagabb anyagot méretre vágva tüzifaként lehet használni, vagy eladni a környéken.

Ha érvekre, illetve konkrét szakmai tanácsokra lenne szűkség a meggyőzéshez, a komposztálással kapcsolatban, szívesen küldünk Önnek ezzel kapcsolatban kiadványokat, brossúrákat.

Ha az illető szomszédnak semmiképpen nem kell a nyesedék, se komposztnak se tüzelőnek, akkor is több megoldás lehetséges. Legjobb, ha a környéken sikerül "kiközvetíteni". Hátha van olyan, akinek a komposztjába jól jön a
nyesedék, vagy van olyan, aki fával fűt és tüzelőnek használható az anyag.

A hulladékudvarokban (ha van ilyen a környéken) ingyenesen elhelyezhető a zöld hulladék, ágnyesedék, stb. Általában ott is komposzt készül belőle.

Szombathelyen a köztéri fák nyesése kapcsán a kezelő cég a kora tavaszi hónapokban rengeteg ágnyesedéket szállít a hulladékudvarba. Ha ilyen, vagy hasonló lenne asz Ön közelében a szállítást is meg lehetne oldani.

Kertvárosi területeken működhet olyan egyesület, mely ezt a kérdést igyekszik kezelni, például a komposztálás népszerűsítésével, bizonyos eszközök közös vásárlásával (aprítógép, komposztláda stb). Ez Szombathelyen
működik. Ha az Ön lakóhelyén nincs ilyen, de a probléma másokat is érint, össze lehet fogni és meg lehet szervezni valami hasonlót. Ha a környéken (Vas megyében) lakik és van szándék ilyenfajta összefogásra, szívesen
kölcsönadjuk azt a kiállítási anyagot, melyet tavaly készítettünk a komposztálással kapcsolatban (svájci példákat bemutatva).

Üdvözlettel,

Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Tisztelt Tanácsadó Iroda!
A falunk szélén most eladtak egy telket, melyen 3 szép nagy hársfa áll. Minden jel szerint a telken építkezés kezdődik, és félő, hogy a fák ennek áldozatul esnek. Kérdésem: hogyan kell eljárni, milyen hatóságoknál, hogy védetté nyilvánítsák a fákat?
Válaszukat várva üdvözlettel:
Hajós Gabriella

Válasz:

Kedves Hajós Gabriella!
Köszönjük megkeresését!
Örülnénk ha megírná, hogy pontosabban hol vannak ezek a fák.
Tapasztalataim szerint két ember között a a legrövidebb út, az egyenes beszéd. Ezért mielőtt hivatalos szervek segítségét kérné, vagy jogi lépésekre szánná magát javaslom, hogy keressen az ügyhöz, mármint a fák megvédéséhez szövetségeseket (ismerősök, szomszédok, helyi egyesület, önk. képviselők, stb.), akik egyet értenek Önnel. Ezzel egyidőben, keresse meg a tulajdonost, hogy mi a szándéka a fákkal. Nem mindenki fagyilkos. Ha tényleg ki akarja írtani őket, akkor meg kell próbálni meggyőzni, hogy ne tegye. Ez nem könnyű, de ha ez nem sikerül, a jogi védelem sem ér semmit. Különösen egy falu esetén.

Jogi lehetőségek:

Helyi természetvédelmi oltalom alá helyezhet, területet, illetve objektumot, pl. fát, közigazgatási területén, a helyi önkormányzat rendelettel (természetvédelmi terület, természeti emlék). A rendelet hatályba lépésétől érvényes lesz rá a természetvédelmi törvény és az elsőfokú természetvédelmi hatósági feladatokat az illetékes jegyző látja el. Ehhez védetté nyilvánítási eljárást kell lefolytatni, aminek keretében a tulajdonosokat és egyéb érintetteket is meg kell nyilatkoztatnia. Az eljárást bárki kezdeményezheti és az illetékes jegyző köteles az eljárást megindítani. Mivel testületi döntés kell hozzá, ezért ez csak akkor megy, ha a testület többsége Önnel egyetért.
Az eljárás a három fa esetén nem kíván nagy előkészületeket, de azért ennek is megvan a dokumentációs kötelezettsége. Terület kimutatás, indoklás, kezelési terv, rendelettervezet, stb. A védetté nyilvánítás kötelezettségekkel is jár a védetté nyilvánító számára (őrzés, fenntartás, kitáblázás, stb.), illetve a természetvédelmi törvény komoly korlátozásokat okozhat az érintett tulajdonosoknak, azontúl, hogy egy sor dologhoz a természetvédelmi hatóság engedélye is kell, azaz bármilyen törekvés bonyolultabb procedúrát jelent. A korlátozások miatt kompenzáció is megilleti. A védetté nyilvánítási eljárás idejére, ideiglenesen védetté nyilváníthat a jegyző védelemre tervezett területet ill. objektumot.

Országos jelentőségű természetvédelmi terület, ill. természeti emlék kategória hasonlóan működik a helyi védelemhez, csak mások a szereplők. A környezetvédelmi miniszter rendelettel nyilváníthat országos védelem alá területet, objektumokat, fajokat.
A védetté nyilvánítási eljárást ebben az esetben is bárki kezdeményezheti. Az eljárást a területileg illetékes elsőfokú Zöld Hatóság (az illetéles környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) folytatja le. Ehhez is hasonló dokumentáció szükséges, ám itt az egyeztetési folyamatban esetenként tárcaközi egyeztetés is kell. Egy ilyen eljárás évekig is eltarthat.
Ez utóbbit semmiképpen nem javaslom.
A helyi védettséggel kapcsolatban a Magyar Természetvédők Szövetsége készített egy útmutatót, melyben iratminták is vannak.
Amennyiben az ügy odajut, hogy a helyi védettségre szükség lenne, és erre esély is van, ezt el tudom küldeni.

Üdvözlettel,
Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Délelőtti órákban találtam egy denevért egy panelház közelében, 
Állandóan a napos helyre igyekezett, de ott veszélynek volt 
kitéve(autók, gyerekek, és félreinformált felnőttek). 
Igy felraktam egy fára .gondoltam estefelé talán elrepül a kolóniájához. 
Most, hogy hazaértem, gondoltam megnézem. Nagy meglepetésemre még mindig 
ugy van ahogy felraktam és alszik. 
Kérdés, nem fog e megfagyni? Behozzam e éjszakára ? 
Egyébként vöröses-barnás

Üdvözlettel

Boronyák Attila

Válasz:

Kedves Boronyák Attila!
Köszönöm a megkeresését.
Ha amúgy a denevér biztonságban van, ott kell hagyni, ahol van. Ha ő úgy látja, hogy aludnia kell, bízzuk rá.
A denevérek téli álmot alusznak, ám olykor felébrednek, esetleg kicsit módosítják helyüket. A táplálék hiányos időszakot a legkisebb energiafelhasználás mellett kell átvészelniük. Tavasszal valószinűleg a hőmérséklet emelkedése, illetve a zsírtartalékok felélése az első olyan jel, ami a denevéreket ébredezésre bírja. Most viszont a hosszú tél miatt még nincs táplálék, valószínű ez a jószág is azért döntött úgy, hogy jobb ha nem nagyon mozog.
Általában rosszul szokott végződni, ha valaki hazavisz egy ilyen jószágot. Felébred és ennie kell. Az etetés pedig szakértelmet kíván. Ráadásul, mint természetvédelmi oltalom alatt álló fajra vonatkozik a természetvédelmi törvény, ezért se zavarjuk.

Üdvözlettel,
Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Szia!

Lassan elkészül pápateszéren az ökológiai központunk. Tervezzük - egy-két éven belül - hogy a nyári táborok mellett erdei iskolai szolgáltatásra is használjuk ki a lehetőségeket tanidőben, ehhez kapcsolódóan merültek fel az alábbi kérdések: - Hogy tudunk minősített erdei iskolai szolgáltatóvá (ez a hivatalos megnevezés) lenni. Mi az eljárás, milyen dokumentumokat kell kitölteni, hol kell kezdeményezni, mire kell figyeni. stb.

Segítségedet előre is köszönjük, üdv:
L. Csabi

Válasz:

Szia Csabi!

A minősítést a KöNKomP még mielőtt megszűnt volna a KOKOSZ kezébe adta. A honlapjukon van valami erről www.kokosz.hu Úgy tudom egy minősítési kör volt, azóta semmi hír róluk. Amit meg kell csinálni az egy izmos anyag. Terjedelmes útmutató tartozik hozzá. A minősítés már működő szolgáltatókat vizsgál, tehát, ha még nem
csináltatok ott ilyet, akkor bele se vágjatok.
A minősítés három tényezőt néz az alábbi fontossági sorrend szerint:

1.) pedagógiai program: programok és modulok
2.) A programot megvalósító stáb (szervezet, szakemberek, pedagógus, stb.)
3.) Infrastruktúra: szállás, étkezés, eszközök, tereptárgyak stb.

A minősítési folyamat három elemből áll.

1.) Önértékelés: az útmutató alapján, meglehetősen beszabályozott szempontrendszer alapján el kell készíteni egy csomó anyagot, majd értékelni kell magát a szolgáltatónak, pontozással.
2.) Erdei iskola szakértők átnézik az anyagot, majd a helyszínen megnézik, hogyan működik a dolog, mennyire igaz az önértékelés, javaslatot tesz a döntéshozó testületnek.
3.) Testületi döntés

Hát ennyi.
Üdv!

Gy. P.

Kérdés:

Kedves Barátunk!

Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a HuMuSz, Budapest 50-60 km-es vonzáskörzetében egy erdőt, vagy erdőrészletet szeretne vásárolni, melyből évi 100 mázsa tüzifa fenntartható módon kitermelhető lenne. A vásárlásra 1 350 000 Ft bruttó összeg áll rendelkezésre. Ha lenne ötlete, hogy milyen erdő és merrefelé lenne számunkra alkalmas, akkor kérem, hogy privát levélben vagy telefonon keressen meg!

A választ előre is köszönöm!
Üdvözlettel:

Nagy Tamás, alelnök
Hulladék Munkaszövetség

Válasz:

Kedves Nagy Tamás!

Első menetben néhány dolgot érdemes figyelembe venni:

1.) Egyesület nem vásárolhat termőföldet, így erdőt sem. Ez csak valamilyen áttétellel, ismerős magánszemélyek bevonásával működhet. A nem állami erdők jelentős része osztatlan közös magántulajdonban van, tehát ilyen esetben olykor több száz tulajdonossal kell tárgyalni.

2.) Magyarországon 1 ha erdő bruttó növedéke átlagosan 7.3 köbméter, melyből kb 80 százalékos hasznosítható kihozatallal lehet számolni, ami 5.8 köbméter. Egy köbméter keményfa tüzifa átlagosan 8 mázsa. Tehát 100 mázsához kb 13 köbméter kell. Tehát kb. 3 ha erdőből oldható meg ez a fakitermelési mennyiség. Ehhez azonban legalább középkorúnak kellene lenni. az erdőnek. Természetesen ezek általános adatok. Ez azt is jelenti, hogy van
olyan három hektáros erdő, ahol mondjuk 10 évig egy szál fát sem lehet kitermelni, stb.

3.) Érdemes figyelembe venni, hogy a tervezett fakitermelésnek vannak költségei is s az nem is kevés. Kis volumennél ez kedvezőtlen esetben egészen nagy is lehet a várható haszonhoz képest.. pl.: a szállításhoz út
kell és az korántsem biztos, hogy van. Ha túl messze van az erdő a felhasználás helyéhez, akkor az a kis volumen miatt eredményezheti azt, hogy a költség-haszon egyensúly felborul

4.) Az erdőkkel kapcsolatos haszonvételi lehetőségeket és szakmai előírásokat a körzeti erdőterv, illetve annak tulajdonosra is lebontható része tartalmazza. Tehát a tulajdonjog megszerzése korántsem jelenti azt, hogy utána azt csinál a tulajdonos, amit akar. Ezeket a kötelmeket az Állami Erdészeti Szolgálat helyi igazgatóságai határozzák meg. A kitermelt fa után járulékot kell befizetni az álamkasszába s, ha vágástér keletkezik, akkor pedig azt fel kell újítani, de ide tartozik az is, hogy az erdő őrzéséről gondoskodni kell, erdészt kell alkalmazni, stb.

5.) Ha fenntarthatóságról beszélünk akkor itt hosszasan lehetne sorolni szempontokat: pl.: őshonos fafajok, természeteshez közel álló faállományszerkezet, szintezettség, folyamatos erdőborítás, kíméletes fahasználati módszerek, stb.

Hát ennyi röviden.
Üdvözlettel,

Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Tisztelt Tanácsadó!
Szombathelyi családi házamban korszerűsíteni szeretném a fűtést. Olvastam a pellet tüzelésű kazánokról. Tudnának-e segíteni abban hogy - a környéken hol találok szakembert, aki ért az efféle kazánokhoz - kapható-e itt vagy a környéken pellet tüzelőanyag, ha igen, hol?

Üdvözlettel:
Kiss Botond

Válasz:

Tisztelt Kiss Botond!

A Szombathelyen működő és kazánokkal foglalkozó cégeket végigtelefonáltam (Gravitáció, D-ÉG pont, Dunaker K+T Bt, Kazép Lángtechnika, Prométheus, Vasi Rája, H.O.P, Harmatos). Ezek a cégek nem foglalkoznak pellet tüzelésű kazánokkal, többségük azt sem tudta mi az. Több zalai és néhány soproni cégnél is próbálkoztam sikertelenül

Vas megyében egy céget találtam, akik többféle kevésbé elterjedt fűtéstechnikával, többek között napkollektorokkal is foglalkoznak. Ők pellet tüzelésű kazánokkal is szolgálni tudnak. Ez a Zöld Nap nevű cég, mely Csepregen működik. Elérhetőségük: 94/565-205, 30/937-0949 Sudár Enikő a cégvezető.

Ezen kívül egy Zala megyei céget sikerült találnom Nagykanizsán. Ők egy olasz céggel állnak kapcsolatban, akik olyan pellet tüzelésű kandallókat forgalmaznak, melyekre 6-8 radiátor is ráköthető 20 KW teljesítménnyel. Ez a
H-KANDALLÓ kft.Elérhetősége 93/ 536-360. Ők közvetíteni tudnak terméket. Az olasz cég honlapja: www.termorossi.com

A visszajelzések alapján az valószínű, hogy Ausztriában nagyobb sikerrel lehet körülnézni és így a közvetítői árrés egy része is megspórolható.

A KÖTHÁLÓ többi irodájától, mindenekelőtt az Ökoszolgálattól még az alábbi
honlapokat kaptuk:

Pelletes honlapok, amiken böngészni lehet:
http://www.wagnersolarhu.hu/magyar/pelletkazan.html
http://www.pellet.inf.hu/
http://www.europellet.info
www.pellet.hu
http://www.globalstone.hu

Amit még érdemes megnézni, az a www.zoldtech.hu oldal, ott a fenn lévő
cégektől tud árajanlatot kérni.

Üdvözlettel:
Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Én csak egy természetjáró, természet szerető vagyok.
Hetente több alkalommal is járjuk a családommal a Mátra "erdeit". Már ahol még van.
Mélységesen felháborít az az erdőirtás amit itt tesznek. Sajnos a Mátrában nincs szerintem semmilyen szervezet aki megvédené az erdőket. Az irtást a Mátra Nyugat-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó felhatalmazásával teszik. A Bükk az érintetlen, de a Mátra az tarra vágva minden olyan részen ahol nem látszik az útról. Ezt a pusztítást csak azok látják igazán, akik az eldugottabb túristautakat is használják, vagy régi vágásokon közlekednek, mint mi is.
Kérem segítsenek megtalálni azt az embert, vagy azt a szervezetet ahol segíteni tudnak a Mátra még meglévő erdeinek megtartásában.
Köszönettel Csépány Lászlóné
Gyöngyös Damjanich út 2.
csepany.laszlone@ledem2000kft.hu

Válasz:

Kedves Csépány Lászlóné!
Köszönjük levelét.
Mi, a Kerekerdő Alapítvány egy szombathelyi szervezet vagyunk, ezért konkrét területekre vonatkozóan innen a nyugati végekről nem fogok tudni segíteni. Személy szerint nekem erdőmérnök a szakmám, ezért is engedjen meg néhány gondolatot az erdészek védelmében.

Mindaz, amit Ön a terepen tapasztal, illetve amit ön levelében sejtet, lehet a következménye:

--világszerte ill. országosan elfogadott erdészeti gyakorlatnak,
--helyileg sajátos, ma is élő, szakmai, és jogi szempontból, teljesen legitim erdőgazdálkodási tevékenységnek,
--évekkel, évtizedekkel ezelőtt végzett, ma már egyáltalán nem elfogadott erdészeti munkának mely, ma is, és még sokáig látható lesz,
--joggal kifogásolható, hibás szakmai döntéseken alapuló erdészeti tevékenységnek,
--illegális tevékenységnek, vagy vállalkozók által rosszul kivitelezett munkának, (amit lehet, hogy az illetékes hatóságok el is marasztaltak)
--Stb.

Természetesen attól, hogy valami jogszerű és bizonyos szakmai követelményeknek megfelel, nem kell hogy tetsszen mindenkinek. Ha sokan fejezik ki nemtetszésüket, meg kell változtatni a szabályokat, a szakmai elveket.

A Mátrában nem sok időt töltöttem. Összesen három alkalommal egy-egy hetet. Legutóbb tavaly egy családi nyaralás alkalmával. Nekem sem tetszett minden az erdőkkel kapcsolatban, de óvatosan kell bánni a konkrét bírálatokkal, mert a fák lassan nőnek, mi pedig, általában csak egy pillanatnyi állapotot érzékelünk, amit lehet, hogy már több évtizede követett el valaki. Lehet hogy már akkor is hibának számított, de lehet, hogy akkor az volt a társadalmi elvárás.
Konkrét területek kapcsán érdemes kideríteni, hogy ki a tulajdonos, ki a gazdálkodó, melyek voltak a hatósági előírások, betartották-e azokat, stb.
A legtöbb információval az Állami Erdészeti Szolgálat helyi igazgatóságai rendelkeznek. A mátrai erdők, ha jól tudom az Egri Igazgatósághoz tartoznak

Lehet a mai magyar erdőgazdálkodás általános gyakorlatát bírálni, és küzdeni annak minél természetszerűbbé tételéért, és lehet konkrét területek kapcsán bírálni az, azok sorsáért felelős tulajdonost, gazdálkodót, hatóságokat és nyomást gyakorolni annak érdekébem, hogy jobban tegyék a dolgukat. Az előbbi a társadalmi részvétel gyakorlása a szakmapolitikában, az utóbbi pedig ugyanez a helyi tervezés kivitelezés gyakorlatában.

Sajnos abban a térségben nem sok aktív szervezetet ismerek. Hatvanban létezik egy környezetvédő szervezet és Egerben pedig az Életfa Környezetvédő Szövetség.
Korábban az ottani erdőgazdaság egyik vezető szakembere volt Varga Béla Egerből, aki ma már a Pro Silva Hungaria nevű szervezet vezetője és a természetszerű módszerek legfőbb hírdetője. Az ő személye is jó példa arra, hogy akár egy emberöltő alatt is sokat változhatnak a dolgok. Ő aktív erdészeti szakemberként sok olyan termelést irányított, amit ma már nem neveznénk természetszerűnek. Nyugdíjba vonulása után tanulmányozta azokat a szálalásos módszereket, melynek mára élharcosa lett.

Egy jó barátom telefonszámát adnám meg aki a "Muzsikál az erdő" c. mátrai programnak is a szervezője és az egyik mátrai erdészet vezetője. Gazdálkodásában, lehetőség szerint törekszik a természetszerű módszerekre és sokat tesz azért, hogy az erdészek munkáját megismertesse a helyi lakossággal. Konkrét területeket illetően talán tud némi magyarázattal szolgálni.

Szabó Lajos 32/353-281; 30/9288-008

Üdvözlettel,
Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Tisztelt Cím!

Hol tudok környezetbarát/gyerekbarát ragasztót venni papírragasztásra? Segítene, ha márkanevet, gyártót ajánlanának. Mire érdemes figyelni a ragasztó vásárlásakor?

Üdvözlettel:

Kerék Anna

Válasz:

Tisztelt Hölgyem!

Ragasztóval kapcsolatos kérdésére az alábbiakat válaszoljuk:

Három szempontra érdemes figyelni:

1. A ragasztó előállítása (alapanyagok, technológia), és forgalmazása (szállítási távolság) során vélelmezhető környezeti ártalmak. Erre vonatkozóan a terméken vannak információk. A vásárlása lényegében támogatás az előállító, illetve a forgalmazásban résztvevő cégek számára.
2. A ragasztó használata közben felmerülő egészsági ártalmak (illékony anyagok belégzése, bőrfelületre gyakorolt hatás). Ez egyénenként nagyon különböző is lehet. A terméken erre utaló információk lehetnek
3. A ragasztó tényleges használata után okozható környezetterhelés (pl.: amikor hulladékká válik a ragasztott anyag, illetve a ragasztó tubusa, üvege, stb. Itt szempont lehet csomagolóanyag újrafelhasználhatósága is.

Boltokban kapható:

A folyékony ragasztóknál a legnagyobb gondot a szerves oldószerek, a formaldehid, ill., egyéb illékony anyagok, esetleg a börön keresztül allergiás reakciókat kiváltó anyagok okozzák. Ezért az ezeket nem tartalmazó, úgynevezett vizes alapú
ragasztókat kell keresni a boltokban (pl. tapéta ragasztó). Barkácsolási célra jól használható a csontenyv is (hobbi-, és barkácsboltokban beszerezhető).
Mi otthon az irószerboltokban kapható un. kenhető (stift) ragasztókat használjuk.

Teljesen környezetbarát ragasztók készíthetők házilag:

1. A KÖTHÁLÓ a közelmúltban összeállított egy brossúrát, melyben van egy házilag készíthető környezetbarát sagasztó recept, amit otthon el tud készíteni: (1 csomag színtelen zselatin, 3 evőkanál forróvíz, egy evőkanál ecet, egy teáskanál glicerin: felforraljuk a vizet, belekeverjük a zselatint, addig keverjük, amig átlátszó sima és csomómentes nem lesz, utána belekeverjük az ecetet majd a glicerint, és így is simára keverjük. Ragasztható vele textil, bőr, papír. Hűtőben egy hónapig eltartható, minden újabb használat előtt pár percre fórróvízbe kell állítani az edényét, hogy visszanyerje kenhető állagát..
2. Saját gyerekkoromból emlékszem rá, hogy sima kovásszal (liszt + víz) egészen jól lehet ragasztani, ha nem nagyon fontos a sima felület.
3. Annak idején az iskolában az un. gyakorlati foglalkozás c. tantárgy keretében még használtuk a csirizes ragasztót, amit a tanítónéni készített és ott helyben adagolt nagykanállal: egy csésze víz, negyed csésze liszt, összekeverve hidegen, öt csésze vízet felforralunk és hozzá adjuk a lisztes hideg masszát, és folyamatos keverés mellett addig forraljuk, amíg be nem sűrüsödik (2-3 perc), utáni megvárjuk, míg kihül. (papír falevél ragasztására jó) 5-6 napig hűtőben eláll.
4. Boríték, és bélyegragasztó (nedvesítéssel ragasztásra alkalmassá tehető): három evőkanál ecet, két csomag zselatin, fél evőkanál citromlé: Az ecetet felforraljuk, csomomentesre keverjük benne a zselatint, hozzákeverjük a citromlevet, rákenjük a borítékokra és hagyjuk megszáradni. ragasztás előtt a ragasztós felületet meg kell nedvesíteni. Lezárt üvegben több hónapig tárolható. Újra használat előtt az edénnyel együtt forróvízbe kell tenni, hogy újra kenhető legyen.
5. Fehérragasztó: Másfél csésze víz, fél csésze kukoricaliszt, két evőkanál kukoricaszirup, egy evőkanál ecet:: a víz felét sziruppal és az ecettel összekeverjük, folyamatos keverés mellett felforraljuk. Ha felforrt, azonnal levesszük a tűzről. A maradék vizet összekeverük a liszttel, majd a két masszát alaposan összekeverjük, kihűtjük, hűtőben két napig pihentetjük, így éri el a kivánt állagot. Fehér színű ragasztó, elsősorban papírragasztására alkalmas, de ragasztható vele más is pl.: textil.

Ajánljuk figyelmébe a fenti receptek forrását:

44 barkácsrecept természetes anyagokból; szerzők: Geday Ildikó, Geday Gábor; Pupa Könyvkiadó Bt. Bp: 2001.

Üdvözlettel,
Gyöngyössy Péter

Kérdés:

Az interneten találtam rá honlapjukra. Gyakran olvasgatom, és különösen a házi praktikák, ötletes és olcsó, vegyszermentes tisztítási ötleteik tetszenek.
Szeretném, ha tudnának nekem segíteni abban, amire sajnos nem kaptam a honlapról ötletet, hogyan hozhatom rendbe az egyik lépcsőfokot a házban.
Lakkozott tölgyfalépcsőre egy cserép virágot tettem, ami sajnos átengedett némi nedvességet, és alatta fekete - talán penészes - lett a fa. Mivel tudnám ezt eltüntetni, vagy legalábbis elhalványítani? Bízom benne, hogy tudnak segíteni.
Várom válaszukat, ötleteiket!

Válasz:

Megkeresését köszönjük.
Javaslom, hogy alaposan vizsgálja meg a kérdéses fa felületet. Érdemes tisztázni, hogy az eredeti lakkfelület tönkrement, felmaródott-e, vagy sem. Ha nem, lehet próbálkozni a különböző környezetbarát tisztító, folteltávolító anyagokkal (citrom só, bórax, stb.)

Látatlanban valószínűsíthető, hogy a lakkfelület tönkrement, maga a faanyag károsodott és elszíneződött. Így nem úszható meg a csiszolás és újralakkozás. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy csiszolja le a kérdéses felületet, amíg eltűnik a sötét folt, de ne csak az elszíneződött foltról, hanem egy 5-10 cm-es környékéről is.. A megtelepedett gombák kiirtása érdekében helyezzen rá szegfűszegolajat. Ezt egy napig hagyja rajta. Majd törölje szárazra. Szárítsa néhány napig. Csiszolja újra. Törölje át dióolajjal, v. olivaolajjal. Újra szárítás, csiszolás, fényesre törlés, lakkozás.

Bútorokon víz által okozott foltok eltávolítására javasolják olyan tisztító paszta elkészítését, mely fahamu és valamilyen zsíros olajos anyag (olaj, vagy vaj, vagy majonéz) összekeverésével állítható elő. A dörzsöléshez javasoljuk használt nejlonharisnya alkalmazását.
Remélem tudtunk segíteni!

Kérdés:

Érdeklődni szeretnék, hogy a Kerekerdő Alapítvány, eddigi tapasztalatai alapján tudna-e segítséget nyújtani erdészettel, erdőgazdálkodással kapcsolatban civil környezetvédő szervezetnek, és Önkormányzatnak.
A Forestpress egy korábbi tudósításában olvastam arról, hogy a közelmúltban az erdőgazdálkodás és a társadalmi részvétel lehetőségeivel kapcsolatban tartottak egy konferenciát Sopronban, de sajnos az ott elhangzottakról nem sikerült többet megtudnom. Lakóhelyünk határán, a Budai Tájvédelmi Körzet területén erdei tanösvény építésére indult lakossági kezdeményezés, ami ezidáig jó úton haladt. A szükséges hatósági engedélyeket is megkaptuk. Szeptember végén azonban világossá vált, hogy a terület kezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi Erdészete fakitermelést kezdett meg, végvágásra jelöltek ki nagy területeket. Az erdészettel egyeztettünk, a hatályos törvények, erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kijelölésre kerültek "meghagyható" erdősávok a leendő tanösvény mentén. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy évtizedekre jelentősen meg fog változni az erdőkép.
Az erdészet részéről együttműködést tapasztaltunk, de vannak hosszútávra nézve bizonytalan pontok.
Ezért szeretném kérni a segítségüket, van e a jövőre nézve valamilyen javaslatuk, amit a helyi döntésekben, az erdészettel kapcsolatos kommunikációban, együttműködésben, tervezésben figyelembe lehetne venni, az erdők közjóléti funkciójának erősítése érdekében.
Segítségüket előre is megköszönve, várom szíves válaszukat!

Válasz:

Innen Szombathelyről nehéz konkrét segítséget adni, az Ön által felvetett témában. A módszer, amit választottak, az egyetlen igazán járható út. Ez, a témában érintett felekkel való egyeztetés. Kár, hogy a tanösvény tervezésének legelső lépéseinél nem azzal kezdték, hogy egyeztetnek a Pilisi Parkerdő Zrt-vel. Ha az egyeztetés korábban kezdődik biztosan jobb eredménnyel zárul.
Egyébként Magyarországon a Pilisi Parkerdő Zrt jár az élen a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásában és az érintett lakossággal, civil szervezetekkel való együttműködésben.
Az erdőgazdálkodás nagy időtávlatokban történik. A ma látható erdők képét több évszázados emberi tevékenység formálta. Egy-egy erdőgazdálkodási tevékenység akár 30 éves folyamat része is lehet. Egy fakitermelést, amit ma végeznek több, mint egy évvel ezelőtt terveztek meg s könnyen lehet, hogy 10 évvel ezelőtt készült az az üzemterv, amiben az erdészeti hatóság lehetőséget adott rá.
A jelenlegi erdőtörvény, a 10 évente esedékes körzeti erdőterv készítésének folyamatában ad lehetőséget a különböző érdekek és szempontok összeegyeztetésére. Így civil szervezeteknek is adva van a lehetősége arra, hogy beleszóljanak az erdők sorsába. Fontos tudni, azonban, hogy az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot sem kötelezi semmi arra, hogy figyelembe vegye a civilek véleményét, de én úgy tapasztalom, hogy bizonyos határok között erre az erdészek között megvan a hajlandóság.
Tehát érdemes figyelni az erdészeti hatóság (MGSZH Erdészeti Igazgatósága) honlapját, hogy melyik évben, melyik körzetnek készítik a körzeti erdőtervét. Ez egy egyéves folyamat, mely általában szeptember táján kezdődik. A tervezési folyamatban hivatalosan is van lehetőség a véleménnyilvánításra. Az erdőtervezés lezárulása után is van mód az érdekérvényesítésre, de sokkal nehezebb, mint az erdőtervezés folyamatában.Sajnos a civil szervezeteket és a lakosságot nem értesítik közvetlenül, hanem az illetékes helyi önkormányzat, kapja a hivatalos értesítéseket, amit neki kell hírdetményezni. Ez egy nagyon rossz módszer, ezért érdemes nyár végén érdeklődni a következő évi erdőtervezés helyeiről.

Kérdés:

Lakásunkban több helyen penészfoltok jelentek meg. Mit lehet tenni ennek megszüntetésére?

Válasz:

A telefonon felénk jelzett penészesedési probléma megoldására az alábbi környezetbarát tanácsokat gyűjtöttük össze:
A penészfoltok keletkezésének okaival is érdemes foglalkozni. A penészgombák megtelepedésének legfontosabb feltétele a nedvesség. Ezért ott jelennek meg, ahol tartósan nedves a felület. A szükséges tápanyag általában rendelkezésre áll a levegőben lévő porból, vagy magában a fal felület anyagában. A nedvesség megjelenhet a fal belsejében, felülről való beázás, vagy alulról az alap rossz vagy hiányos szigetelése révén.
A másik gyakoribb ok a párakicsapódás a hideg felületeken. Ez ott jön létre ahol a külső hideg miatt a falfelület tartósan belül is hideg marad. Ílyenek a szellőzetlen zugok (bútorok mögött, faliszőnyegek, könyvespolcok mögött, stb. Ezen kívül penészfolt leginkább ott jelenik meg, ahol a beton, ill. a tégla találkozik az épületben, s mivel ezek eltérő módon vezetik a hőt, s a hideg beton felületeken (betonkoszrúk, alap, betongerendák) pára csapódik le, amely a penészgombák megtelepedésének ad lehetőséget.

A falban mozgó nedvesség ellen csak a szigetelés ad végleges megoldást. A külső hideggel érintkező betonfelületek burkolására is vannak e célra kifejlesztett anyagok.

A páralecsapódás ellen gyakori (rövid ideig, de huzatszerűen) szellőztetéssel a szellőzetlen zugok megmozgatásával, a penészesedésre hajlamos felületek rendszeres (naponta) szárazra törlésével lehet védekezni.
Jó megoldás a páraelszívó anyagok és eszközök használata. A dolog kulcsa a megfelelő hely megtalálása (helyiságek sarkai, élei, levegőtlen zugok). Erre több anyag is alkalmas, de értelemszerűen cserélni, vagy időnként szárítani kell őket. Ilyen anyag a só, a krétapor, kréta, a cukor. Boltokban is lehet kapni különböző "párastoppokat". Léteznek páraelszívó gépek is.

Ha már megtörtént a baj, akkor is többféle módszer van a penészírtásra. A boltban kapható "penészírtókon kívül az alábbi környezetbarát anyagokat javasoljuk:
- a penészgombák ellen alkalmazható a tömény ecet permetszerű használata, ezt nem kell lemosni
- hasonlóan megoldást jelenthet a sóból készített oldat penészfoltokra való permetezése
- szintén környezetbarát módon távolíthatjuk el a penészt a falról, ha 10 dkg háztartási szalicilhez hozzáadunk 1 dl patikai alkoholt, s az ezzel ecseteljuk le a foltokat
- szegfűszegolaj
Az itt felsorolt háziszerek használatával csak időszakosan szüntethető meg a probléma.

- meg lehet próbálni párátlanító készülék bérlésével a szobából, falakból kivonni a nedvességet
- létezik egy ThermoVital nevű temék, bevonat penész ellen, melyről a www.thermoshield.hu oldalon olvashat

[Híreink] [Programjaink] [Környezeti nevelés] [Természet és kultúra] [Természetvédelem] [Környezetvédelem] [Fenntartható élelmiszerfogyasztás] [Civil együttműködés, érdekképviselet]