A Kerekerdő Alapítvány 2005. évi tevékenysége

Központunkat 2002,. év végén hoztuk létre s azóta folyamatosan formáljuk, szépítjük. A bútorok és jelentősebb berendezési tárgyak vásárlása 2004-ben lezárult. A 2004/2005-ös tanévben elindított rendhagyó tanórákhoz és kulturális estekhez, kiállításokhoz tovább formáltuk a központunkat. Alkalmassá tettük kisebb ételkóstolók, ill. nagymennyiségű gyermekrajz kiállítására is. A kukalógia c. sorozat minden stációjához kiállítás is társult, melynek anyagát szisztematikusan gyűjtöttük (anyag-hulladékfajták szerinti tárgyak, demonstrációs szemét (stb.). A nagyanyáink nyomdokán c. hölgyklubhoz sikerült néhány népi mesterség jellegzetes eszközét beszerezni. Felújítottuk távcsőállományunkat, mely már erősen elhasználódott. Az év jelentős beruházása volt egy használt, de jó állapotú gépkocsi (Opel Club Caraván 1,6) megvásárlása, mely a jelentős szállítási munkát igénylő táborok és egyéb rendezvények miatt vált szükségessé.

Az Ökocellában jelenleg négy felső fokú végzettségű munkatárs dolgozik napi nyolc órában. Az év szeptemberétől egyik munkatársunk gyermeke születése miatt GYES-en tartózkodik. Munkánkat alkalmanként mintegy 30 fő önkéntes segítette. Szakmai kérdésekben öt fős szakértői körre támaszkodtunk. Az elmúlt évben két jelentősebb (8-10 alkalomból álló) és négy kisebb (1-3 napos) képzésen vettünk részt. Hat fő képviselte Alapítványunkat a Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XV. országos találkozóján Zalaegerszegen, ahol önálló szekciót is vezettünk.

Internetes kapcsolataink az elmúlt évben tovább fejlődtek. Hét országos levelező listán vagyunk jelen. E-mail forgalmunk (a kapott levelek) naponta a 15-70 között változik. Az elmúlt évben is kétszer jelent meg „Kabóca” c. hírlevelünk, melyet negyedévente szeretnénk megjelentetni. A hírlevelet és egyéb programjainkról szóló tájékoztatóinkat alkalmanként 1000 címre postáztuk ki. Lapunk, alkalmanként 1200 példányban kelt el. Minden programunkra készültek szórólapok és plakátok. Minden táborunkra programfüzetet állítottunk össze. E tanév elejére jelent meg másod ízben „Tarsóka” címmel környezeti neveléssel, oktatással, ismeretterjesztéssel kapcsolatos programjaink éves ajánlója ezúttal színes borítóval nyomdai minőségben. Az elmúlt évben jelentettük meg Vas és Zala megye biotermelőiről szóló kiadványunkat. Az év végén jelent meg jubileumi falinaptárunk a Madarak és fák napja 100 évfordulója alklalmából szervezett rajzpályázat legjobb rajzaiból. Központunk könyv és egyéb kiadvány kínálatát folyamatosan bővítjük. Több internetes oldalon is van a Kerekerdő Alapítványról információ, de saját honlapunkat az elmúlt évben kezdtük kialakítani, melynek első verziója az év végére készült el (www. kerekerdo.org). Tudatosan törekedtünk arra, hogy programjainkról rendszeresen tudósítson a sajtó, több alkalommal a megyei napilap címlapjára is rákerültünk. Több alkalommal készült, programjainkról TV-s összeállítás illetve rádióriport.

Az alapítvány elnöke több zöld szervezet jelöltjeként a Nemzeti Civil Alapprogram 2004 évi elektori választásán, a Nyugat-dunántúli Regionális Kollégium tagja lett. A kollégium az elmúlt évben is folyamatosan ülésezett.. 2004. év végén az új területfejlesztési törvény adta lehetőségekkel élve a Kerekerdő Alapítvány a szombathelyi, a soproni, az őrségi és a szentgotthárdi kistérségi területfejlesztési társulás, valamint a Vas megyei és a Nyugat-dunántúli regionális testületek civil egyeztető fórumába delegált képviselőt, két testületben szerzett pozíciót. A szombathelyi kistérségi társulás ülésein rendszeresen részt vettünk. A Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum, melynek résztvevője Alapítványunk is, együttműködési megállapodást kötött a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal, melynek értelmében annak környezetvédelmi bizottsági, szakértői, döntéselőkészítői feladatait látja el. Létrejött egy szakértői testület, melybe alapítványunk négy fő szakértővel vett részt. Az elmúlt évben a ROP pályázatokra beérkezett pályázatokat környezeti fenntarthatósági szempontból bíráltuk. A 2005. Évi Országos Találkozón az Erdő Szekció megszervezését és az OT erdőkel kapcsolatos állásfoglalásának előkészítését végeztük, ezzel felvállalva a hazai zöld szervezetek erdőpolitikai törekvéseinek koordinálását.

Az Ökocella mint környezeti tanácsadó iroda is működik. A Kerekerdő Alapítvány tagja a Környezeti Tanácsadó Irodák Országos Hálózatának, mely általános lakossági tanácsadást végez. A KÖTHÁLÓ SzMSz-ében rögzített feltételek szerint mi „A” kategóriás tanácsadó iroda vagyunk. Belvárosi irodánkban Heti 30 órás ügyfélszolgálattal, kiadványok tömegével, állandó telefonos, internetes elérhetőséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére. A központban 18 kiadó 67 féle környezetvédelemmel kapcsolatos kiadványa helyben is megvásárolható. Ezen kívül több tucat féle ingyenes brossúra, szórólap is hozzáférhető. A hálózat belső minőségbiztosítási rendszere, belső ellenőrei garanciát biztosítanak a megfelelő színvonalú működéshez. Szolgáltatásainkról számos szórólapot készítettünk, de nem kevés költséggel járó újság hírdetéssel is igyekeztünk tájékoztatni a lakosságot létezésünkről. A hozzánk forduló ügyfelekről nyílvántartást vezetünk. Az irodánkhoz fordulók száma hetente 1-40 fő közötti szórást mutatott..

Alapítványunk jellemzően saját szervezésű programokat bonyolít le, de esetenként vállaljuk iskolák által szervezett erdei iskolák megtervezését lebonyolítását, illetve az azokban való közreműködést. A Kerekerdő Alapítvány regisztrált erdei iskolai szolgáltató, két erdei iskolai szakértővel rendelkezik Az elmúlt évben két iskola összesen 7 iskolai osztályának (117 gyermeknek) szerveztünk és valósítottunk meg erdei iskolai programot, a Vas-hegyen a felsőcsatári Gyermeküdülőben.

Az elmúlt évben több utcai akciót demonstrációt szerveztünk. A Föld Napján Hulladékokkal kapcsolatos felmérés valósítottunkk meg Szombathely belvárosában. Június elején a fenntartható élelmiszerfogyasztással foglalkozó egész éves országos program Vas megyei felelőseiként szintén Szombathely Fő terén, ill. az Ökocellában egész napos figyelemfelhívó kampányt és biotermékek kóstolóját szerveztük meg. Erre az alkalomra egy brossúrát is megjelentettünk, melyben a vasi és zalai biotermelőket gyűjtöttük össze. Ősszel október közepén A Föld Barátai Európa ill. az MTVSZ országos kampányához csatlakozva részt vettünk a klímaváltozás ellani kampányban. A szombathelyi Klímakorzóra 84 járólapot készítettek vasi diákok, melyet a Fő téren állítottunk ki. A rajzos üzenetek eljutottak Luxemburgba és Montreálba is.

Környezeti nevelés

Természetről a természetben

Az elmúlt évben négy egész napos természetismereti túrát szerveztünk Vas megye természeti területeire. Számos meghirdetett túra a bizonytalan időjárás miatt elmaradt A túrákon összesen 76 fő zömében diák vett részt. Ezen kívül egy jutalomkirándulást szerveztünk vetélkedőink nyerteseinek mintegy 45 főnek.

A több mint egy évtizedes hagyománnyal bíró sorozatot az elmúlt évben sajnos csak frészben valósítottuk meg. Októberben Felsőcsatáron 27 fő, májusban Szalafőn 45 fő vett részt a három napos programon. A téli és a kora tavaszi hétvége a zord időjárás miatt elmaradt.

Az elmúlt nyáron hat egy hetes tábort szerveztünk. A Pajta táborba a legkisebb gyerekeket vártuk. A napközis tábor négy turnusában 285 gyermek vett részt. A Felsőcsatáron, immár 13 éve megrendezett Süni tábornak 50 gyermek volt részese. A Szőcei szénagyűjtő táborban idén augusztusban 29 fő vett részt. A táborok lebonyolítását mintegy 15 fős stáb végezte.

A Kámoni Arborétumban megrendezett rendhagyó természetismeret órákon az elmúlt évben öt iskolai csoport vett részt mintegy 100 fővel. A foglalkozások az adott évszak jellegzetességeit mutatták be 1,5-2 óra hosszúságú időtartamban. A foglalkozásokon általában alsó tagozatos általános iskolások vettek részt.

Hosszabb szünet után a 2004 év őszétől indult újra ez a program. Két megfelelő adottságú óvodával építettünk ki rendszeres kapcsolatot. Az elmúlt évben 6 alkalommal tartottunk óvodás csoportnak terepi foglalkozást.

Az Ökocella programjai

Alapítványunk 2004 őszén a környezeti nevelés területén átfogó -, régi és új elemeket egyaránt magába foglaló - programot indított útjára, amely a környezetvédelmi oktatás kiszélesítése, hatékonyabbá tétele, és a tudatos „környezetbarát gondolkodás” kialakítása céljából született.
A környezeti nevelés már az eddigi évek során is a Kerekerdő Alapítvány legkiemeltebb szereppel bíró tevékenysége volt. A „Természetről a természetben” nevet viselő programblokkba tartoznak a természetismereti túrák, kirándulások, az erdei iskolai hétvégék, a terepgyakorlatok és a nyári természetvédelmi táborok. A nem a szabadban megvalósuló környezeti nevelési programok Alapítványunk központjába, az Ökocellába várják az érdeklődő gyermekeket, óvónőket, pedagógusokat. Ez utóbbi tevékenységünk „Az Ökocella környezeti nevelési programja” címet kapta. Környezeti nevelési tevékenységünk ezen blokkja 2005-ben három előadássorozatot, illetve három levelezős játékot, vetélkedőt tartalmazott. A programok mintegy 1600 gyermeket vontak be a környezetismeret, és környezeti nevelés témakörébe.

Hat foglalkozásból álló, hulladékproblémával foglalkozó sorozat óvodás és alsó tagozatos iskolai csoportoknak, a legfiatalabb, legfogékonyabb és legjátékosabb korcsoport számára.
Miből készítették régen a papírt? Milyen természetes alapanyagú textíliák vannak? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a homok és az üveg? Hová tegyük ezeket az anyagokat, ha már nem használjuk, illetve hogyan hasznosíthatjuk újra? Mik tartoznak a veszélyes hulladékok közé? Hogyan és miből készíthető komposzt? Ezekre a kérdésekre, és a hulladékokhoz kapcsolódó problémákra keressük a választ a foglalkozásokon. Nyomon követjük az egyes hulladékfajták (papír, rongy, műanyag, fém, szerves hulladék, veszélyes hulladék) útját a keletkezéstől a szemétdombig. Sőt, még azon is túl. A szemléltetéshez, az egyes hulladékfajták sokféleségének bemutatásához kisebb kiállítást rendezünk, s „testközelbe”, érintésközelbe hozzuk az anyagokat a gyermekeknek. (Pl. A „rongyos” foglalkozás alkalmával a kártolt gyapjútól kezdve, a kenderkócon és a gerebenen át a fonókerékig ismertettük a természetes alapú szálasanyagok feldolgozását.) Minden foglalkozást kézműves tevékenység egészít ki, ahol a hallott ismeretek rögzülnek, a már megszerzett tapasztalatok rendszereződnek, s a háztartásban felhalmozódó hulladékok apró kis kezek munkája során újrahasznosulnak - játékként, dísztárgyként.
A sorozat, amelyet alapítványunk 2004 őszén indított útjára, az óvodás, és az általános iskolás korosztályt ismertette meg az egyes hulladékfajtákkal, a keletkezéstől a felhasználáson keresztül a szeméttelepre kerülésig, különös hangsúlyt fektetve az újrahasznosítás fontosságára.
Több óvodával, iskolai csoporttal állandó kapcsolatban vagyunk, akik a sorozat valamennyi hulladékfajtáját megismerték. Már néhány foglalkozást követően tapasztaltuk, hogy milyen pontosan tudnak a kisgyermekek különbséget tenni hulladék és hulladék között. Talán a megelőzés sem várat már sokáig magára.
A 2005-ös évben összesen 38 csoport vett részt 845 gyermekkel a Kukalógia c. foglalkozásokon. Hisszük, felnőtt korukra sem felejtik el az egyes hulladékok eredettörténetét és sorsát; emlékezni fognak arra, hogy mi az a szelektív hulladékgyűjtés, és hogy miként gyakorolható. Tudni fogják, mely hulladékok újrahasznosíthatóak, hogyan csökkenthetjük hulladéktermelésünket.

Előadássorozat a régi korok emberének mindennapjairól.
A háborúk és a politikai manőverek között a régi kor embere is főleg a dolgos, sokszor egyhangú hétköznapokat élte. A történelemkönyvek oldalairól általában kimarad (, ill. csak érintőlegesen olvasható), hol lakott az ember, milyen körülmények között élte mindennapi életét, hogyan fűtött, hogyan világított, mibe csomagolta elemózsiáját, hol tárolta a nyáron learatott gabonát, hogyan végezte természetes testi szükségleteit. Napjainkban csak kattintunk a különböző kapcsolókon, és észrevétlenül folyik a víz, világít a lámpa, melegszik a lakás. Bele sem gondolunk, hogy a vezetékek másik oldalán erőművek, energiaforrások állnak…
Előadássorozatunk az életmód bemutatásán túl, megismerteti -, újra felfedezteti - azokat az értékeket, egyszerű módszereket, amelyekkel környezetbarátabbá, emberbarátabbá tehetjük hétköznapi életünket. Nemcsak a hulladékkérdést, energiatakarékosságot lehet történelmi távlatokban vizsgálni, hanem azt is, hogyan ünnepelt, hogyan élt régen együtt, harmóniában az ember a természettel. A tanóra keretei között megvalósítható, s már számos alkalommal meg is valósított Vizes-bajos dolgaink” c. rendhagyó történelemóra (amely a tisztálkodás, az illemhelyhasználat, a szennyvízelvezetés témakörét boncolgatta az ókortól egészen napjainkig) ugyanúgy jeles naphoz (Víz Világnapja) kapcsolódik, ahogyan a téli ünnepkört (Adventtől Vízkeresztig), ill. a Földet és a Földről alkotott meghökkentő elképzeléseket, földrajzi felfedezéseket (Föld Napja) bemutató előadásunk is.
Előadásaink történeti távlatokból közelítették meg a környezetvédelmi problémákat, ill. azokat a kérdéseket, amelyek napjainkra környezetvédelmi problémákhoz vezettek. Igény szerint látogattuk iskolájukban, illetve fogadtuk központunkban az óvodásokat és a tanulókat.
Az egyes témák feldolgozásra kerültek óvodás, általános és egy esetben (Vizes-bajos dolgaink) középiskolás korosztály számára is. A foglalkozásokon 2005. januártól júniusig 11 csoport, vagyis 283 gyermek vett részt.

Zöld - fontos, hogy Földünk minél természetesebben, tisztábban, egészségesebben, érintetlenebbül maradjon.
Őr - fontos, hogy vigyázzunk, hogy életünket minél környezetbarátabb módon éljük.
Szem - fontos, hogy minél éberebbek legyünk, figyeljünk, mit tehetünk környezetünkért otthon, az óvodában, az iskolában.
Hat foglalkozásból álló, környezetbarát otthonnal, életvitellel foglalkozó sorozat, óvodás és iskolás csoportoknak, amely 2005. októberében indult útjára. Tervezett témák: Vizes dolgok, Fűtés, Világítás, Mindennapi apróságok, Közlekedés, Táplálkozás. Egy gyermek is nagyon sokat tehet a Földért, környezetünkért. A vízkészlet, az energia, a gépkocsi takarékos használata, a körültekintő étkezés könnyen végrehajtható feladat, csak sokszor idegenkedünk tőlük, vagy túl kényelmesek vagyunk. A sorozat ötleteket, egyszerűen megvalósítható praktikákat, fortélyokat vesz sorra, játékos foglalkozások keretében.
A foglalkozásokat vezették: Gyöngyössy Péterné Kemény Katalin és Kósi Anita.
Októbertől december közepéig 7 csoportot fogadott alapítványunk a Zöld-Őr-Szem c. foglalkozásokon, azaz 142 kisgyermeket.

Levelezős játékunkat 2004. januárjában indítottunk útjára. Akkor az egyes feladatok megoldásának segítségével az ízeltlábúakról szerezhettek ismereteket a velünk játszó gyerekek. A 2004/2005-ös tanévben kicsit bővítettük a kört, és mindenféle gerinctelen állatról szóló, játékos feladatlappal találkozhattak a résztvevők. A rejtvényeket megoldók az általános iskola különböző osztályaiból kerültek ki (4-8. osztályig). Voltak, akik ketten-hárman összefogva, csapatban oldották meg a feladatokat, míg mások egyedül rugaszkodtak neki. A rejtvények, feladatok nem feltétlenül az iskolai anyaghoz kötődtek. Sőt! Szerettük volna, ha a játékosok megoldásukkal számos új ismeret birtokába jutnának. Arra is törekedtünk, hogy a játékban minél több hazai faj szerepeljen, bár a gerinctelen témakör számos lehetőséget ad nagyobb kitekintésre is, például sok tengeri faj megismerésére.
Az állatvilág rejtelmeit megismertető levelezős játék lezárultával az élen végzettek egy 1 napos Balaton-felvidéki kirándulást, illetve értékes könyvjutalmakat nyertek.
Az idei tanévben (2005 őszétől) a gerinces állatok kerültek előtérbe; közülük is a halak, kétéltűek, hüllők osztályával ismerkedhettek meg érdekes feladványok keretében mindazok, akik kedvet éreztek velünk játszani. Ezúttal 29 gyermek vett részt a megyéből a játékban.

Alapítványunk 2004 októberében több fordulós levelezős játékot indított az általános iskolák negyedik és ötödik osztályos tanulói számára. A Portyák a múltba Szombathely város történetével ismerteti meg a portyázó nebulókat, városunk épített, kulturális, valamint „lélegző” örökségére (kertek, parkok, közterek, városkörnyéki zöld övezetek) hívja fel figyelmüket. A rejtvényeket, kérdéseket az első fordulóban tizenegy diák önállóan - a feladatlapon megadott könyvek, valamint városi séták, és nem utolsó sorban természetes kíváncsiságuk segítségével megoldva, huszonöt gyermek pedig 3-4 fős csoportban (osztálytársak) megválaszolva küldte vissza Alapítványunknak. A 2004/2005-ös tanévben tehát 36 gyermek portyázott a Kerekerdő Alapítvánnyal.
A játék zárásaként eredményhirdetésre vártuk a tanulókat. Levelezős játékunk nevével hímzett kis vándortarisznyák (benne megbújó útravalókkal, pogácsával és csokoládéval) vártak valamennyi portyázóra, valamint helytörténeti kiadványok színes gyűjteményei. A legjobb eredményt elért diákokat értékes könyvcsomagokkal jutalmaztuk, s meghívtuk őket egy kirándulásra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hegyekkel, erdei ösvényekkel tarkított vidékére.
Az izgalmas és meglepő talányokat rejtő fordulók, s legfőképpen a személyes találkozás és a kirándulás során a résztvevők újabb ismeretekkel, élményekkel és ismerősökkel lettek gazdagabbak.
A Kerekerdő Alapítvány 2005 őszén ismét útjára indította a Portyák a múltba levelezős játékát, s ezúttal az ötödik és hatodik osztályos diákokat hívta szombathelyi barangolásokra. Az újabb fordulók során is Szombathely és környékének elfeledett nevezetességeivel, híres szülötteivel, egykori és mai különös lakóival ismerkedtek meg a gyermekek. A fordulók megfejtéseit 93 vas megyei portyázó küldte vissza címünkre. Kutatásaikat, feladatmegoldásaikat értékes jutalmakkal díjaztuk.

A versenyben résztvevő iskolai csapatokat olyan közös játékra hívta Alapítványunk, amelynek segítségével saját, közvetlen környezetük megismerésében mélyedhetnek el. A résztvevők a társasjátékhoz hasonlóan az együttjátszás örömét ízlelhetik meg. Az Ökopásztor levelezős vetélkedő esetében nem a már korábban megszerzett ismeretek számonkéréséről van szó, s nem tanulmányi versenyről, hanem kisebb csapatokban elvégzett vizsgálódásokról, tapasztalat- és élményszerzésekről, és ezek másokkal való megosztásáról. Lehetőséget szerettünk volna adni a résztvevők kreativitásának, önkifejező tevékenységeinek a bemutatására is. Kilenc kis- és nagyvárosi, falusi iskola diákjai vettek részt az először meghirdetett Ökopásztor vetélkedőben. A csapatok 10-12 fősek voltak, így közel 100 gyermek játszott velünk. 2005. őszén ismét meghirdettük a népszerű vetélkedőt, amelybe ezúttal négy csapat nevezett be, vagyis körülbelül 40 gyermek.
A levelezős játék lezárultával az élen végzettek egy 1 napos Balaton-felvidéki kirándulást, illetve értékes könyvjutalmakat nyertek.

Nagyanyáink nyomdokán (kézműves és életmódtörténeti klub hölgyeknek)

A 2004/2005 tanév őszén több klub szakkör elindítására tettünk kisérletet. Végül a felnőtteknek meghírdetett „Nagyanyáink nyomdokán” c. kézműves és életmód klub indult be, melynek foglalkozásai péntekenként szeptember végétől december közepéig illetve január elejétől május végéig tartottak. Az első félévben főként a textilhez kötődő foglalkozások voltak, de az ünnepi készülődés és az ékszerkészítés sem maradt el. Az első félévben 18 foglalkozást tartottunk. A második félév első felében a természetes anyagokkal ismerkedtek a résztvevők, majd pedig a karácsonyra való készülődés jegyében teltek a foglalkozások. Ebben a félévben 13 foglalkozás volt. Összesen 31 alkalommal gyűltek össze januártól karácsonyig a hölgyek asszonyok, hogy rég elfeledett, de újra felfedezett módszereket, technikákat tanuljanak háztartásuk, mindennapi életük környezetbarátabb vezetéséhez.

Természet és kultúra

Ebbe a kategóriába soroltuk, azokat a komplex programokat, melyek a részt vevők számát és a belefektetett munkát tekintve is lényegesen nagyobb volumenűek más programoknál. Az elmúlt évben két jeles naphoz kötődő rendezvényünk sorolható ide. Májusban a Madarak és fák napja alkalmából „A természet hangjai” címmel rendeztünk kulturális fesztivált a Kámoni Arborétumban. Délelőtt természetismereti foglalkozásokra vártuk az iskolásokat, délután pedig verssel dallal, akusztikus hangszerrel lehetett tisztelegni a természet színe előtt. A programon az iskolás szereplőkön kívül neves muzsikusok és együttesek is részt vettek. Összesen fellépő volt és mintegy 200 résztvevő volt kiváncsi a programra. Ősszel október elején az Állatok világnapja alkalmából szerveztünk két napos programot a Múzeumfaluba. Szent Ferenc életéhez is kötődő ünnep alkalmából jónéhány állatot gyűjtöttünk össze a faluba, melyeket szakszerű vezetés mellett lehetett tanulmányozni. Ezen kívül színvonalas kiállítás nyílt az egyik házban az állatábrázolásokról. Kézműves foglalkozásokon állati eredetű anyagokból, illetve állatfigurát ábrázoló tárgyakat lehetett készíteni. Állati hangszerekkel lehetett ismerkedni, állatvédelemmel kapcsolatos filmeket lehetett nézni és Kercza Asztrik atya személyében igazi Ferences rendi szereplője is volt a programnak. A rendezvényen több mint 600 fő főként óvodás kisiskolás csoport vett részt.

Sorozatok

A Kerekerdő Alapítvány 2005 januárjában indult rendezvénysorozata a spektrum színeihez igazodik, vagyis a szivárvány jelenség hívta életre. Az egyes alkalmak - Ibolya Est, Vörös Est, Narancs Est, Sárga Est, Zöld Est, Kék Est - a természettudomány, a képző-, zene- és irodalomművészet segítségével színesítik estéinket, festik hangulatainkat. Az estek témái, meghívott és közreműködő vendégeink szorosan kapcsolódnak az esteknek címet adó színekhez. Egy-egy programon együtt, egymást erősítve van jelen a humán- és a természettudományos kultúra. Az ismeretterjesztés mellett a szórakoztató jelleget a műfaji sokszínűség adja. Minden alkalomra terveztünk egy kisebb tudományos előadást, a történelem, irodalom és a természettudomány témaköréből. Mivel a szombathelyi közönséget szeretnénk megismertetni a Magyarországon tevékenykedő környezet- és természetvédelmi szervezetekkel is, minden egyes alkalommal más-más hazai zöld egyesületet hívtunk bemutatkozni.
Első bemutatkozó estünk a Szivárványharcos megtisztelő címét viselő Greenpeace-t látta vendégül és ezzel valamennyi szín előtt tisztelgett (2005. január 27.). Második estünk, az Ibolya Est áprilisban, ibolyavirágzáskor került megrendezésre, immár egyetlen, konkrét szín köré szervezve (2005. április 28.). Az estek kb. 2-3 órás programot, beszélgetést kínáltak a résztvevőknek, a 25-30 fős közönségnek.

„A világ kicsiben” című kulturális esték programsorozat a szombathelyi Művelődési és Sportház rendezvényeinek sorában született. 2003 májusában indult útjára, első ízben Francia Estre invitálva a kedves közönséget.
A sorozat új helyszínen, új oldaláról: „A kerek világ kicsiben” címmel folytatódott.
„A kerek világ kicsiben” egy-egy nemzet és ország természeti értékeit, kulturális és gasztronómiai remekeit kívánja a Nagyérdemű elé varázsolni, megidézni ritmusait, színeit, illatait, ízeit. A filmrészletek vetítése mellett érdekes útiélmény-beszámolók, előadások, irodalmi és zenés részletek csendülnek fel, élő előadásban. Minden esthez kisebb kiállítás, „díszlet” is kapcsolódik.
Horvát Estünk igazi mediterrán hangulatot idézett. A környezetünkben élő hazai horvát nemzetiségű közönség nagy élvezettel hallgatta a horvát tamburazenekar játékát. Estünknek mintegy 50 fős, azaz abszolút teltházas látogatottsága volt (2005. február 23.). Késő őszi programunk egy távoli nemzet természetvilágát, kulturális örökségét, gasztronómiai kincseit igyekezett bemutatni. A Japán Estre kb. 40-en érkeztek alapítványunkhoz vendégségbe (2005. november 17.).

A 2005 őszén indult sorozat egy-egy magyar táj, térség, illetve egy-egy neves település környékének természeti, kulturális értékeit, gasztronómiai kincseit próbálja felidézni, bemutatni több műfaj integrálásával. Az egyes esteken hangsúlyos szerepet kap az egyes tájak történelme, irodalma, tánc és zeneművészete, hagyományos népi kultúrája. Megpróbáljuk érzékeltetni az adott vidék jellegzetességeit, bemutatni természeti és kultúrtörténeti kincseit, tájételeiből pedig kóstolót kínálni. Fontosnak tartjuk, hogy a versek, dalok, zeneművek élő előadásban szólaljanak meg, az ismeretterjesztő előadásokat pedig hiteles, hozzáértő előadók tartsák.
A sorozat első estjén (2005. október 26.), a Balaton-felvidéki Esten közreműködő vendégünk volt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa, továbbá egy okleveles borbíráló, és egy fotóművész, akinek balatoni pillanatképeiből nyitottunk kiállítást. A rendezvényen 40-45 fős közönség volt a vendégünk.

Kiállítások

Az elmúlt évben is több kiállítást szerveztünk az Ökocellában. A rendhagyó tanórákhoz kapcsolódóan mindig volt egy-egy kisebb kiállítás különböző anyagokból tárgyakból (üveg, műanyag, textil, fém, papír), ezen kívül kulturális etjeinkhez is kapcsolódtak kiállítások, így a Balaton-felvidéki est ill. a Japán est is gazdag diszlettel rendelkezett. 2004. Karácsonya előtt természetes anyagokból kézzel készült játékokból állítottunk össze egy nagyon gazdag kiállítást, ahol népi iparművészek ill. a népművészet mestere címmel is rendelkező alkotók műveit mutattuk be ez még az ünnepek után is látható volt. A Föld napján „Élő folyónk a Rába címmel nyílt fotókiállításunk nyolc fotós munkáiból, mintegy 70 képpel. A kiállítás őszig itt volt látható, majd útra kelt. Az év végéig még három intézményben állították ki. A Madarak és fák napja alkalmából rajzpályázatot hírdettünk. Pályaművek témája a természet sokszínűségének, szépségének, növény- és állatvilágának, az ember és a természet kapcsolatának ábrázolása lehetett. Felhívásunkra Vas megye 16 településének 31 iskolájából 407 alkotás érkezett be, melyek feléből színvonalas kiállítás nyílt a Madarak és fák napján a Kerekerdő Alapítvány központjában. Az Ökocella a padlótól a plafonig zsúfolásig megtelt alkotásokkal. A beérkezett pályaművekből a zsűri 32 alkotást választott ki,azzal a céllal, hogy belőlük, a jövőre esedékes jubileum alkalmából, egy reprezentatív fali naptárt, illetve képeslapokat adjon ki.

A falinaptár B/3 méretű (46.5 cm x 32 cm) színes kiadvány, mely 2006-2007-2008 években használható, így egy év után sem kell majd kidobni. Ezen kívül tartalmazza a zöld jeles napokat is. A naptárt 19 gyermek alkotás díszíti és tartalmaz egy oldalt, mely e jeles nap eredetét mutatja be.

Környezetvédelem

Környezeti tanácsadás

2005-ben a Kerekerdő Alapítvány stábja a környezeti tanácsadást az előző évhez hasonlóan csapatmunkában látta el. Azaz az ügyektől függően, mindenki közreműködött ebben a munkában is.
A minősítési rendszer szerint komoly hiányosságunk volt, hogy csak különböző gyűjtőportálokon elhelyezett rövid ismertetőink érhetőek el az interneten. Már 2004-ben megvásároltuk domain nevünket és kifizettük a Zöld Póknak a honlap müködtetésével kapcsolatos díjat és már 2004-ben elkezdődött a honlap fejlesztése is. A megbízott fejlesztő azonban nem sokkal a munka befejezése előtt, év közepén lemondta a munkát. Újraindult a dolog. Profi cégre nem volt pénzünk, ezért ez meglehetősen hosszú ideig tartott. De most már végre elérhető a www.kerekerdo.org. Hiányosságunk még a rendszeres hírdetés. Hírdetési újságokban komoly fizetett hírdetések elhelyezésére nincs pénzünk. Továbbra is saját újságunkban és egyéb kiadványainkon és a központunkban meghírdetett rendezvények révén kívánjuk népszerűsíteni tanácsadói munkánkat is.

A 2005-ös megkeresések összesítése kategóriák szerint, és ennek elemzése

Előre bocsátom, hogy a regisztrációnk csak a spontán megkereséseket tartalmazza. Nincsenek benne a különböző programokra, kiállításokra, klubokba érkezők és az utcai akciók, témavizsgálatok során velünk kapcsolatba kerülő személyek. Ilyen akció volt a Föld napi hulladékos felmérés és stand, a klímakorzó, az Állatok világnapja, a Biokampány. Általában ezeken a rendezvényeken volt kiadványterjesztés, aláírásgyűjtés, kérdőívezés és közben számos beszélgetés zajlott az érdeklődő járókelőkkel. Ezekkel együtt mintegy 3 ezer főt regisztrálhattunk volna.
A spontán megkeresések nagy része Szombathely és vonzáskörzetéből származik, valamint azokból a térségekből, ahol alapítványunk más projektjei révén jelen van (Őrség, Vas-hegy környéke). Érdekes, hogy interneten keresztül volt néhány budapesti megkeresésünk is.

2004. Évben 572 regisztrált ügyfelünk volt (ebbe a számba a különböző utcai akciók, rendezvények, felmérések egyéb szervezett programok résztvevői, nem tartoznak bele). Az irodánkhoz fordulók száma hetente 1-23 fő közötti szórást mutatott. Az alapítvány hagyományainak megfelelően a legnagyobb számban, 174 fő környezeti nevelési témában fordult hozzánk. Ezt követi a témák sorában a kiadvány küldés átadás, a természetvédelem, a különböző események rendezvények ügyében hozzánk fordulók, illetve valamilyen a pályázat, illetve mezőgazdasági témában hozzánk fordulók száma. De többen fordultak hozzánk életmóddal, állatvédelemmel, hulladékokkal, fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Legkevesebben a nyári hónapokban kerestek minket, legtöbben májusban és szeptemberben.

--Föld Napja: a szombathelyi szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos témavizsgálat és akció (kérdőíves felmérés, szórólapozás, stand)
--Biokampány: az MTVSz programjának keretében, utcai akció és termékbemutató, kóstolóval egybekötve. A standon számos KÖTHÁLÓ-s kiadvány is fellelhető volt, számos járókelővel beszélgettünk el táplálkozással, élelmiszerekkel kapcsolatos témákról.
--Klímakorzó: a Föld Barátai Európa és az MTVSZ programjához csatlakozva. A standon mindenféle egyéb így KÖTHÁLÓ-s kiadványok is voltak, számos érdeklődővel beszélgettünk el a klímaváltozás, az energiahordozók, és a légszennyezés támaköréről
--Iskolai gyerekmobilok: a Reflex Egyesület kezdeményezéséhez csatlakozva valamennyi vas megyei iskolába kiküldtük az e témában szerkesztett felhívást
--Agrárkörnyezetgazdálkodás: Az MTVSZ programjához kapcsolódva több gazdafórumot tartottunk a térségben

1.) A szombathelyi Saághy utca (Kámoni Arborétumot érintő) bővítésével és átépítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás: kezdeményzésünkre három országos egyesület jelentkezett be ügyfélként, illetve fellebbezett. Az ügy a másodfokú eljárásban a zöld oldal győzelmével végződött.
2.) A Felsőszölnök-Kétvölgy között építendő út kapcsán az érintett feleket és a hatóságokat is megkerestük egy önálló javaslattal. Ezért, vagy nem ezért, a nemzeti park, illetve a Zöld Hatóság egyelőre nem engedélyezte azt a változatot, ami ellen mi is tiltakoztunk és a Közútkezelő Kht a mi javaslatainkat is beépítette, abba a pályázatba, ami a két falu úttal való közvetlen összekötését szolgálja.
3.) Olds Room fényágyú: hatósági, ill önkormányzat fellépést kértünk egy szórakozóhely tetején működő fényágyú kapcsán. A hatóságok nem foglalkoztak az üggyel, az Önk Környezetvédelmi Bizottsága többször foglalkozott az üggyel. Sajnos eddig csak iratokat, jegyzőkönyveket gyártottak. Eredmény nincs.
4.) Felsőcsatár Halomsírrablás: a rablást mi fedeztük fel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt mi kerestük fel. Eljárás, rendőrségi feljelentés történt. Minimális nyomozás történt, eredmény nincs.

A spontán, regisztrált megkereséseken kívül, rendezvényeken, kampányokon, kb 3000 fővel kerültünk kapcsolatba. Az előbbiekben részleteztük.

2005. évben a Föld Napján kérdőíves felméréssel egybekötött utcai akciót szerveztünk a szombathelyi szelektív hulladékgyűjtés működésének és ismertségének elemzésére. Szombathelyen 1995 óta létezik hulladékudvar, illetve 2004 decembere óta vannak szelektív hulladékgyűjtő szigetek. Többen úgy éreztük, hogy a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft., mely mindkét rendszert kiépítette és üzemelteti, minimális figyelmet fordított arra, hogy a lakosság értesüljön a kiépített lehetőségekről, a komolyabb motivációról nem is beszélve. A Föld Napján mintegy 30 önkéntes segítségével a város öt forgalmas pontján végeztünk kérdőíves felmérést. A felmérésben a Hermann Ottó Szakképző Iskola egyik osztálya is részt vett. Egy kétoldalas kérdőív segítségével próbáltuk azt kideríteni, hogy Szombathely polgárai ismerik-e a városban működő szelektív hulladék elhelyezési lehetőségeket, illetve használják-e azokat. A kérdőív másik fele a vásárlási, hulladék elhelyezési szokásokra vonatkozóan gyűjtött információkat. A felmérés interjúszerűen zajlott, tehát a kérdező nem adta oda a kérdőívet kitöltésre, így a megkérdezettet nem befolyásolták a későbbi kérdések. Az interjúk készítése mellett a felmérők olyan szórólapokat osztogattak, melyek a hulladékfajtákról, a hulladékképződés megelőzéséről, illetve a szombathelyi hulladékgyűjtő szigetekről nyújtottak információkat.

Természetvédelem

Rába program

A Kerekerdő Alapítványt létrehozó és működtető stáb tagjai, szakértői közül többen, apró gyerekként jártak horgászni, fürödni a Rábára. Később fiatalként többen rendszeresen vizitúráztak ezen az izgalmas folyón, majd, évtizedek múlva, felnőttként természetvédelmi szakemberként, természetkutatóként tértek ide vissza. 1993 óta, immár tizenkét éve minden kora tavasszal, a tavaszi tőzike virágzásakor Körmenden rendezzük meg Koratavaszi erdei iskolai hétvégénket, gyakran vezetünk természetismereti túrákat a Rába-völgyébe. Szeretjük ezt a folyót! Az erdei iskoláknak köszönhetően számos olyan ismeret gyűlt össze, melyek bizonyítják, hogy a terület jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek hordozója, melyek érdemesek a megőrzésre és a folyó számos pontja alkalmas arra, hogy környezeti nevelési programok, erdei iskolák helyszíne bázisa legyen.
A Rába féltett kincsünk! Hazánk mindmáig egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója (csak délkeleti határfolyónk, a Dráva hasonlítható hozzá), hiszen magyarországi szakaszának több mint fele – Alsószölnöktől Sárvárig – szabályozatlanul, szinte eredeti vadságával kanyarog tova.
A Rába vízgyűjtőterülete magashegységi, középhegységi, dombsági és síksági tájak mozaikjából áll. Ennek különösen a peremei, az Alpok és a Dunántúli-középhegység vidék még ma is jelentós erdőborítottsággal bír, ami fékezi a csapadék gyors leszaladását. Remélhető, hogy a Rába természetes szakaszai a jövőben is megmaradhatnak ebbéli állapotukban.
Az állami vízügyi szervek által az ezredforduló utáni években indult el az a mintaprogram, melynek keretében a Rábáról egy olyan folyógazdálkodási terv készül, mely igyekszik a vízügyi szempontokon túlmenően a természetvédelmi, környezetvédelmi, és társadalmi szempontokat is figyelembe venni. A korábbi erősen műszaki vízügyi szemlélethez képest valóban előrelépés már az szándék is, mely a többféle szakmai szempont és társadalmi érdek összeegyeztetését tűzte ki célul. A térség civil szervezeteinek is módja volt véleményt nyilvánítani. A nyugat-dunántúli zöld szervezetek, a (Reflex Környezetvédő Egyesület, a Palocsa Egyesület és a Kerekerdő Alapítvány) kezdettől azon a véleményen voltak, hogy az elkészült terv legjobb szándéka ellenére is egy műszaki terv, melyben nagyon felületes módon került bele néhány biológiai elem is. A terv nagy hiányossága, hogy annak készítését nem előzte meg ökológiai állapotfelvétel. E vélemény hangoztatása mellett a Kerekerdő Alapítvány kereste annak lehetőségét, hogy megfelelő biológiai vizsgálatok lefolytatásával és szakanyagok létrehozásával járuljon hozzá terv zöldítéséhez.
Már 2003. első felében, mikor először tanulmányozhattuk az állami vízügyi szervek által készített Rába folyógazdálkodási tervet, felmerült annak gondolata, hogy a terv hiányosságainak felemlegetésén kívül, tegyünk is a hiányzó ökológiai adatok összegyűjtésére. A „Környezet és természetvédő társadalmi szervezetek XIII országos találkozóján” (röviden OT) Szombathelyen már született egy állásfoglalás, mely a Rába védelmében emelt szót. Ennek apropója az a terv volt mely az aszályos időjárás miatti csapadékhiány következtében a Balatonon tapasztalt alacsony vízállás megszüntetését a Rába vizének a Balatonba vezetésével akarta megoldani. Ez ellen az OT résztvevői tiltakoztak. Nem sokkal ezután már körvonalazódott egy olyan projekt terve, mely a Rába ökológiai állapotfelvételét, a Rábával kapcsolatos természetvédelmi célú intézkedések kidolgozását, valamint a a természetvédelmi értékek lakossággal való megismertetését tűzték ki célul. A 2004.évi debreceni OT-n már tárgyalások folytak több a témában érintett és a területen működő civil szervezet között. A Kerekerdő Alapítvány egy Interreg pályázat kidolgozásába kezdett, ehhez tárgyalt más szervezetekkel, cégekkel, hatóságokkal. Feltérképezte a témával foglalkozó szakértőket. Végül 2005-ben mégsem adtuk be az Interregre a pályázatot, viszont törekvéseinket a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatandónak ítélte. Ennek eredményeként a PEA 2 keret terhére az Alapítvány irányításával botanikai és zoológiai kutatások indulhattak a Rába hazai szakaszán.

--A Rába mint jelentős természeti értékünk. Ennek tudatosításában és a Rábára irányuló figyelem fokozásában a Kerekerdő Alapítvány 2002/2003-tól meghatározó szerepet játszott.
--Folyamatosan figyelemmel kísértük a vízügyi szervek Rábával kapcsolatos törekvéseit. A különböző tervezési folyamatokat. Több alkalommal véleményeztük a készülő folyógazdálkodási tervet.
--2005 – ben mintegy 70 nagyméretű üveges keretbe helyezett fotóból kiállítást rendeztünk „Élő folyónk a Rába” címmel, mely mintegy fél évig az Alapítvány központjában volt látható, majd útra kelt, hogy a Rába- menti települések iskoláiban, művelődési házaiban hívja fel a figyelmet a folyó értékeire.
--2005. nyarától kutatási program indult, mely mintaszakaszokra vonatkoztatva igyekezett egy ökológiai állapotfelvétel alapjait lerakni. A kutatási program eredményeként 15 szakértő munkájának gyümölcse az a két tanulmánykötet, mely, mintegy 600 oldal terjedelemben, az alábbi fejezetek szerint nyújt új ismereteket a Rába.völgyéről:

A Rába élőhelytérképezése
Tájhasználati koncepció: A Rába völgy természetes ártéri erdeinek helyreállítása
Ökológiai hálózat tervezése a Rába két mintaszakaszán
Gerinctelen zoológiai vizsgálatok
Gerinces zoológiai vizsgálatok (3 rész)

ERDŐ program

A Kerekerdő Alapítványt erdőmérnökök és pedagógusok baráti csoportja hozta létre. E tény is előre-vetíti, hogy az alapítvány életében, a környezeti nevelés, ismeretterjesztés mellett mindig is jelen vol-tak természetvédelemmel, az erdőkkel kapcsolatos tevékenységek. Természetvédelmi projektjeink kö-zül különösen az Őrség programban vált ez hangsúlyossá, ahol az „Erdőfigyelő program” ad keretet ennek a tevékenységnek. Fontos munkánk volt az, az erdőtörténeti munka, mely bekerült az Őrségi Nemzeti Parkot előkészítő kutatási dokumentációba is. Hasonló történeti ökológiai kutató munkák most is napirenden vannak Ezen kívül kiemelten foglalkozunk a Vendvidéken ma is működő paraszti szálaló erdők kérdésével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a térségben, mindenekelőtt Vas megyé-ben folyó erdészeti tevékenységet. Az erdőkkel kapcsolatban fontosak azok a környezeti nevelési tere-pi programok (erdei iskolák, nyári természetvédelmi táborok, hol az erdők, mint életközösségek,, mint bonyolult s érzékeny és összetett élő rendszerek tiszteletére is szeretnénk megtanítani a gyerekeket.

A Kerekerdő Alapítvány a kezdetektől fogva részt vesz a Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozóin. 2003-ban az a megtiszteltetés érte a Kerekerdő Alapítványt, hogy a Magyar Természetvédők Szövetségével mi rendezhettük meg Szombathelyen a XIII. OT-t, melyen minden előzőnél többen, közel ezren vettek részt. A négynapos zöld seregszemlén nagy hangsúlyt kapott az erdők ügye. „Erdőgazdálkodás és természetvédelem” címmel két napos előprogramot szerveztünk az Őrségben. A rendezvényen közel kétszázan vettek részt. Jelen voltak a civil szervezetek képviselőin kívül a térség erdőgazdálkodói, az erdészeti és természetvédelmi hatóságok képviselői is. A programot fél napos terepi program is kiegészítette. A 2003. évi OT volt az első, mely kifejezetten erdőkkel kapcsolatos állásfoglalást fogadott el. A XIV . Debrecenben megrendezett Országos Találkozón is a Kerekerdő Alapítvány kezdeményezte és bonyolította le az Erdő szekciót, mely a legnépesebb (kb 50 fő) szekció volt. A szekció előkészítésében már akkor együttműködtünk a WWF Magyarországgal, a Palocsa Egyesülettel a Castanea Egyesülettel és a bajai ITE-velMintegy 20 fős civil különítmény több órás tartalmas együttmunkálkodásának eredményeként 2004-ban is született egy állásfoglalás. Jelentős előrelépés volt a XV. zalaegerszegi OT 2005 tavaszán, ahol az Erdő szekció keretében egy magasszíntű fórumot valósítottunk meg miniszteriális színtű szereplőkkel. A fórumon a KVVM és az FVM erdő ügyekért felelős legmagasabb színtű köztisztviselője, két illetékes erdőgazdaság vezérigazgatója, valamint az erdész szakma érdekképviseleti szervezetének alelnöke is szerepet kapott. A szekción kívül a jelen lévő zöld civil képviselők több órás együttgondolkodás, keretében alkották meg idei állásfoglalásukat, mely jelentős előrelépés az előző évek állásfoglalásaihoz képest, mert felvázolja az együttműködés és a párbeszéd kereteit.
Lényegében ilyen előzmények után alakult ki az önálló ERDŐ program, „A Hálózat az erdőkért” mely lényegében a Környezet és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozója (OT) 2005. évi erdőkkel kapcsolatos állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtása érdekében jött létre. A 2005. évi OT Erdő szekciójának állásfoglalása kinyilvánította az Erdőszövetség, (Hálózat az erdőkért) létrehozását, mely az erdőkkel foglalkozó környezetvédő szervezetek hálózatos együttműködését jelentette. Ezen kívűl az erdők ügyében érintett más szektorok (gazdálkodók, szakigazgatási szervek) ill. érdekcsoportokkal való rendszeres kommunikáció és érdekegyeztetés érdekében az Országos Erdőtanács létrehozását szorgalmazta. A Hálózat az erdőkért c. projekt lényegében a 2005. évi és a 2006. évi OT közötti időszakra terveződött, a civil együttműködés és a más szektorokkal való párbeszéd elősegítése érdekében. Egy éves program megvalósítására jelentős pályázati támogatást nyertünk az NCA Civil Önszerveződés c kollégiumától. Sajnos az adminisztrációs csúszás miatt a támogatás csak az év végére érkezett meg.
A projekt megvalósítása során elsősorban a WWF Magyarországgal, a Palocsa Egyesülettel, a Védegylettel, a Bajai ITE-vel és a Reflex Egyesülettel és a Domberdő Egyesülettel dolgoztunk együtt. Ezen kívül alkalmanként az EMLA Környezet és Jog Managmant Egyesülethez is fordultunk jogi szakmai tanácsért. A Castanea Egyesülettel is rendszeres volt a kapcsolattartás. A projekt keretében kiépült a napi szinten való kapcsolattartás, számos személyes egyeztetésre megbeszélésre került sor, rendszeresen részt vettünk egymás rendezvényein, közös terepi programokat valósítottunk meg, közös állásfoglalásokat alkottunk, javaslatcsomagokat dolgoztunk ki. Tevékenységünkről hírleveleket adtunk ki ill más sajtó is hírt adott a projekt egyes eseményeiről. A projekt legnagyobb eseménye az Országos Erdőfórum volt, melyet már 2005 végén kezdtünk el szervezni és a 2006. évi veszprémi OT előprogramjaként valósult meg. Legnagyobb szakmai eredmény, hogy 2006 elejétől az FVM a jelek szerint partnernek tekinti a hazai zöld szervezeteket. Több döntéselőkészítő szakmai anyag, ill. törvénytervezet véleményezésébe vonta be a hazai zöld szervezeteket. Ebből is kiemelkedik az EMVA, ill. az erdőtörvény módosítás tervezet.

Az alábbiakban a projekthez kacsolódó legfontosabb 2005. Évi eseményeket mutatjuk be.

2005 márciustól folyamatos:
A 2005. évi OT állásfoglalásának megfelelően létrejött az ERDŐ levelező lista. A lista gondozója a WWF Magyarország. A lista karbantartása folyamatos, illetve a listán lévő személyek száma változik, 30 és 70 fő között ingadozik. A listán napi szinten történik a kapcsolattartás, fontos szerepe lett közös állásfoglalások, javaslatok kiérlelésében, információk cseréjében.

2005 június második felében a Balatonfelvidéki Nemzeti Park erdős területeire vezettünk terepi programot, melyen 40 fő vett részt, különböző civil környezetvédő szervezetektől és a Kerekerdő Alapítvány önkénteseiből. A program témája a természetes erdőfejlődés, erdődinamikai folyamatok voltak. Ennek keretében a Badacsony fennsíkjának évtizedek óta gazdálkodástól mentes erdeit valamint a Tihanyi félszigeten a molyhostölgyes bokorerdők szukcesszóját, a mandulás legelők beerdősülését tanulmányoztuk.

2006. szeptember-november
A Kerekerdő Alapítvány szétküldte a 2005. évi zalaegerszegi OT által jóváhagyott állásfoglalást „Erdeink jövőjéről”. A küldemény tartalmazott egy kísérőlevelet, az OT résztvevőinek listáját, illetve az előző évek OT állásfoglalásainak szövegét. Megkapták a Magyar Országgyűlés és a kormány tagjai, az FVM és a KVVM illetékes főosztályai, az állami erdőgazdaságok erdészetei az érintett hatóságok a tudományos és oktatási intézmények és a szaksajtó. Közel ezer levél került kipostázásra

2006. december- január
Az FVM Jogszabály Előkészítő Főosztálya a WWF Magyarország számára megküldte véleményezésre az erdőtörvény módosításának tervezetét. A WWF a véleményezésbe bevonta a hazai környezetvédő szervezeteket. Élénk forgalom alakult ki az ERDŐ listán. Szakanyagok cseréltek gazdát, viták folytak. A rendelkezésre álló idő alatt öt hazai szervezet fogalmazott meg véleményt. A WWF Magyarország, a Palocsa Egyesület a Bajai ITE, a Védegylet és a Kerekerdő Alapítvány. A vélemények összedolgozására nem volt idő, így minden szervezet önállóan küldte el anyagát.

Vas-hegy program

A 2005. Évben is tovább folytattuk a Vas-heggyel kapcsolatos munkát. Az előző évben kiadott tanulmánykötetet minden rendezvényünkön terjesztettük, illetve több csatornán eljuttattuk a térségbe is. Vas-hegy erdős része és a Pinka, bekerült a magyarországi Natura 2000 területek listájába. Ennek kapcsán felvettük a kapcsolatot az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal. A hegyen továbbra is megszerveztük erdei iskolai és tábori programjainkat, melyek célja a terület értékeinek minél szélesebb körű megismertetése és az ismeretek gyarapítása volt. Ezeknek köszönhetően egyes élőlénycsoportokról számos új adat került elő, sajnos a veszteséglista is bővült, mely elsősorban a szabálytalan vízhasználatnak köszönhető. Ezzel kapcsolatban aggályainkat jeleztük az érintett hatóságoknak. Folyamatosan figyelemmel kísértük a hegy állapotát. Lényegében természetőri feladatokat is elláttunk. Ennek kapcsán mi fedeztünk fel egy halomsírrablást, melyet mi jelentettünk a hatóságoknak. Tárgyalásokat folytattunk egy közös osztrák-magyar projekt lehetőségéről, Güssingi szakemberekkel. A vas-hegy ausztriai oldala naturpark (Weinidylle). Evidenciának látszik, hogy a magyar oldal is az legyen. Ez ügyben a Szombathelyi Kistérségi Irodával, illetve az Irottkő Naturpark szakembereivel konzultáltunk. Jelentős sikernek tartjuk, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem egyik szakmérnöki szakának figyelmét sikerült a térségre ráirányítani, mikor a szak vezetője gyakorlati tervezéshez keresett megfelelő terepet. A képzésre járó építészek több tervet is készítettek a térségben, melyek majd jól használhatók lesznek további értékmegőrző fejlesztésekhez (malom, törpeerőmű, kőfejtő, geodéziai pont- kilátó, gyermeküdülő, régi borospincék, stb)

Őrség program

2005-ben az Őrség programunk keretében a Szőcei tőzegmohás fokozottan védett terület fenntartásával és természetvédelmi kezelésével kapcsolatos munkákat végeztük el. A szokásos augusztus végi Szőcei Szénagyűjtő táborban, mintegy 30-an vettünk részt. A táborban most is voltak általános iskolások, középiskolások és egyetemi hallgatók. Az esős idő ellenére ismét sikerült jelentős munkát végezni. A fő völgy öt rétdarabjáról összegyűjtöttük a szénát, jelentős foltokban irtottuk a nagy aranyvesszőt, ujabb akácfákat gyűrűztünk meg és a felverődött gyengébb sarjakat kivágtuk. Megdőlt az eddigi hidegrekord. A klimafigyelő csapat augusztus első felében 2.9 celsius fok hőmérsékletet mért éjszaka. A tábor előtt jelentős mennyiségű munkát végeztünk a kutatóház és környéke használhatósága érdekében

A vezető tisztségviselőnek juttatott költségtérítés
Az 1997. Évi CLVI tv. 19. § F

Gyöngyössy Péter a kuratórium elnöke részére kifizetésre került nettó munkabér bruttó 90 000 Ft/hó munkabér, mely nettó értékben 946 200 Ft éves szinten

Költségvetési támogatások felhasználása az 1997. Évi CLVI tv 19§ E szerint

A Kerekerdő Alapítvány alapítója által létesített vagyon 20 000 Ft, mely 2005-ben sem változott.