A 2004. évi debreceni OT állásfoglalásai

Az állam teljes egészében fizesse meg – visszamenőleg is – az általa megrendelt vasúti személyszállítási szolgáltatások azon költségeit, amelyeket nem fedeznek a menetjegyből származó bevételek! Már 2004-ben tegye meg ebbe az irányba az első jelentős lépést – az Európai Unió törvényi előírásainak megfelelően!
A kamionokkal történő szállítás költségeit – beleértve az útrongálás és a környezetszennyezés miatti költségeket is – teljes egészében hárítsák azok üzemeltetőire!
Hozzanak szigorú jogszabályokat annak érdekében, hogy számottevoen csökkenjen a gépjármuvek tankjában külföldrol behozott üzemanyagok mennyisége!
Szigorúan ellenorizzék a törvények betartását a közúti fuvarozásnál is!
Fokozatosan szüntessék meg a magáncélú személygépkocsi-használat költségként való elszámolásának lehetoségét!
A 2004. évi állami költségvetési törvényben csökkentsék 50%-kal az autópálya-építésekre eloirányzott összegeket, és az így felszabaduló forrásokat a vasúti közlekedésre és a meglévo közúthálózat karbantartására fordítsák!
Ne tegyék lehetové az áfa visszaigénylését az autópálya-építésekre nyújtott állami támogatásoknál!
Vonják vissza a gyorsforgalmi utak fejlesztésérol szóló törvényjavaslatot!
Egységesítsék a külföldi kiküldetések napidíjának szabályozását!
Kiemelten támogassák a tömegközlekedést!
Ösztönözzék a nem-motorikus közlekedési módokat! Teremtsék meg gyalogosok és a kerékpárosok, ill. a fogyatékosok biztonságos és egészséges közlekedésének feltételeit!
Ne támogassák a forgalmat vonzó, természetkárosító beruházásokat!
Szigorúan tartassák be a környezet- és egészségvédelmi eloírásokat!
Az érintett társadalmi szervezetek és szakszervezetek bevonásával adjanak átfogó és széles köru tájékoztatást a közlekedés környezeti és egészségi hatásairól, valamint valódi költségeirol!
A közlekedéssel kapcsolatos döntéseket (beleértve a vasúti mellékvonalakra vonatkozókat is) csak részletes társadalmi, nemzetgazdasági és környezetvédelmi vizsgálatok alapján, az érintett önkormányzatok és lakosság részvételével hozzák meg!
Támogasság a helyi érdeku és regionális vasutakat.
Hozzanak létre közlekedési szövetségeket, a BKSZ mellett a vidéki városokban és régiókban is.
A közúti balesetek számának növekedése miatt állítsák vissza a 80 km-es sebességkorlátozást.

Szekcióvezető: Somodi Mária Magyar Közlekedési Klub titkár
Levezető elnök: Dr. Mészáros Péter egyetemi adjunktus

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XIV. Országos Találkozója sürgeti, hogy mielobb kerüljenek felszámolásra a súlyosan környezetszennyezo és egészségkárosító tevékenységeknek nyújtott közvetlen és közvetett támogatások. Haladéktalanul fel kell mérni és lehetoség szerint számszerusíteni kell ezeket a támogatásokat. A kapott eredményeket nyilvánosságra kell hozni, és a témáról társadalmi vitát kell indítani. Szükségesnek tartjuk, hogy az állam megfelelo forrásokat biztosítson annak érdekében, hogy a vita szakmailag jól megalapozott tanulmányokon alapuljon, és hogy a különböző álláspontok megfelelo nyilvánosságot kapjanak. Mind a felmérésbe, mind a társadalmi vita lebonyolításába érdemben be kell vonni a civil szervezeteket.
Az említett jellegu támogatások leépítését az Európai Unió számos dokumentumában szorgalmazza. Így például az Európai Bizottság COM(2004) 38 final számú Közleménye, amely 2004. január 28-án jelent meg, egyebek mellett a következoket tartalmazza: „Amint a 6. Környezetvédelmi Akcióprogram eloírja, a környezetileg káros támogatások azonosítása az elso lépés ahhoz, hogy helyretegyük az árakat és csökkentsük a támogatások kedvezotlen hatásait a környezetre. A Gazdasági Együttmuködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kidolgoz 2004 végéig kidolgoz egy rendszert ezeknek a támogatásoknak az azonosítására és mérésére. 2005-ben az Európai Bizottság együtt fog muködni a tagállamokkal és a regionális kormányzatokkal annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, használják ezt a módszertant a legjelentosebb olyan támogatások azonosításában, amelyek kedvezotlenül hatnak a környezetre.”
A támogatások kimutatását megköveteli az államháztartási törvény is, amely szerint a szükség van „a közpénzekkel való hatékony és ellenorizheto gazdálkodás garanciáinak megteremtésére; érvényesítve a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetoség és a nyilvánosság alapelvét.” Ez a törvény eloírja azt is, hogy „a z Országgyulés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következo mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: (…) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.”
Ezeknek a kimutatásoknak az elkészítése és a társadalmi vita lebonyolítása nem jár jelentos költséggel, így megvalósításuk elsosorban politikai akarat kérdése.
Debrecen, 2004. március 28.

A peszticid szekció tartását a Környezettudományi Központ Alapítvány kezdeményezte, amelyhez csatlakozott a Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány.
A szekció ülésén 14-en vettek részt.
A szekció létrehozásának indítéka az volt, hogy Magyarországon alacsony a peszticidekkel kapcsolatos környezeti tudatosság. Holott a szermaradványok, különösen a lassan lebomló, ún. POPs-ok maradványai jelentosen károsítják az éloszervezetek immunrendszerét, hormonháztartását, rákkelto hatásúak és fejlodési rendellenességet idézhetnek elo. Az embereknél a tíz év alatti gyermekek és a termékenységi korban lévo nok a legveszélyeztetettebbek.
Magyarország élen járt a legveszélyesebb szerek betiltásában, sot annak olyan szerek, amelyek használatát Magyarországon nem is engedélyezték. A korai betiltás ellenére még mindig megtalálhatók a talajainkban, így bekerülhetnek és be is kerülnek a táplálkozási láncba. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint háromszáz tonna lejárt határideju elfekvo növényvédoszer készlet van, amelynek kb. egyötöde POPs.
A rendszerváltás után a pénzhiány miatt jelentosen lecsökkent a vegyszerek, köztük a növényvédo szerek használata is. Azok az árutermelo gazdaságok azonban, amelyeknek van pénzük, továbbra is sok peszticidet használnak, annyit, mint a rendszerváltás elott. A másik igen súlyos probléma, hogy a fejlett országok sorában nincs egyetlen olyan ország sem, mint Magyarország, ahol olyan magas lenne az illegális, tehát nem engedélyezett növényvédo szereket használata.
Nem megnyugtató a növényvédo szerek engedélyezési és felhasználásuk ellenorzési rendszere sem. A növényvédelemrol szóló 2000. évi XXXV. Törvény a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot hatalmazza fel e szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére. A minisztérium az engedélyezés során beszerzi ugyan a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ és Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állásfoglalását, az engedélyezés és az ellenorzés során azonban az egészségügyi és környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak. A civil szféra képviseloi, leszámítva a biogazdaságokban használható szereket, egyáltalán nem kapnak szerepet.
A helyzet javítása érdekében az Országos Találkozó az állásfoglalást az alábbi öt pontban foglalja össze:
1. A jövoben az érintett társadalmi szervezetek kapjanak tájékoztatást a készülo peszticidekre vonatkozó, illetve azokat érinto jogszabálytervezetekrol.
2. A takarékossági intézkedések során a Kormány az engedélyezés és ellenorzés személyi és technikai feltételeit továbbra is legalább a jelenlegi szinten biztosítsa.
3. A Kormány kezdeményezze az Országgyulésnél a növényvédelemrol szóló törvény olyan módosítását, amely szerint a növényvédo szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését, valamint a növényvédo szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról szóló engedélyezési és ellenorzési feladatokat az FVM, a KvVM és EÜM képviseloibol álló tárcaközi bizottság lássa el, amelyben kapjanak helyet a civil szféra képviseloi is.
4. Az FVM is írjon ki a környezet és természetvédo, valamint állatvédo szervezetek számára olyan támogatási pályázatokat, amelyekkel lehetové teszik a tárca szakmai feladatainak segítését (átvállalható állami feladatok) és a környezeti tudatosság emelését (kiadványok formájában és a médián keresztül.)
5. A civil szervezetek vállalják a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat látókörén kívül került illegális növényvédoszer készletek feltérképezését és kezdeményezik ezen lerakatok felszámolását az érintett hatóságoknál, és az ártalmatlanításra szakosodott vállalkozásoknál. A civil szervezetek szorgalmazzák, hogy a növényvédoszer maradványok ártalmatlanítására az illetékes minisztériumok hozzanak létre egy pénzügyi alapot.
A két tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalást dr. Laczó Ferenc szekcióvezeto (Környezettudományi Központ Alapítvány) állította össze. A megszövegezésben részvett: Nemes Noémi (Greenpeace), Márkus Márta (Messzelátó TVE), dr. Petho Ágnes (Fauna Egyesület) és Kovács Tibor (Reflex).

Címzettek: Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter, Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, Belügyminiszter,
Tisztelt Címzettek!
Az érvényes jogszabályok szerint az önkormányzatoknak jelentos állatvédelmi feladataik vannak. Ezek közé tartozik, pl. a kóbor állatokról való gondoskodás és egyéb olyan állattartással kapcsolatos problémák, amelyekben a település jegyzoje illetékes.
A városokban a legszembetunobb probléma a kóbor állatokkal kapcsolatban a gyepmesteri telepek üzemeltetése. Ezeknek a telepeknek a muködtetése gyakran ütközik az állatvédelemi szemlélettel. Tudjuk, hogy az önkormányzati feladatok mellett hatósági feladatokat is el kell látniuk, mégis úgy gondoljuk, elengedhetetlen a korszeru állatvédelmi szempontok megjelenése ezekben az intézményekben.
Javasoljuk az illetékes minisztériumoknak és a területileg illetékes önkormányzatoknak, hogy tegyék lehetové az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek számára, hogy minél nagyobb arányban bekapcsolódjanak a gyepmesteri telepek munkájába, sot lehetoség szerint megfelelo térítés mellett átvegyék a muködtetés egy részét. Ez megtakarítás lehet az önkormányzatok számára is és nem csak a kötelezo ellátási idon belül gondoskodna a bekerült állatok sorsáról, valamint nagyobb arányban juttatná gazdához az állatokat.
Fontosnak tartjuk, hogy a kedvtelésbol tartott állatok szempontjából, amelyek között ma már elofordulhatnak olyan egzotikus, nem egyszer védett, tartási feltételeiket tekintve is sok esetben ismeretlen állatok, az illetékes hatóságok és jegyzok nagyobb feleloséggel járjanak el. Vonatkozik ez az állatkereskedések muködtetésére és az állattartási területeken a gazdasági haszonállatok tartására is.
A gazdasági haszonállatoknál javasoljuk az állatvédelmi szempontoknak megfeleloen, természetközeli körülmények közötti tartási módok támogatását, akár anyagi eszközökkel is.
Ilyen a biotermékek támogatása.
Kérjük a háziállatok egyedeinek nyilvántartását és kereskedelmének ellenorzését, kiemelten az oshonos háziállatok vonatkozásában.
Javasoljuk az éloállat export csökkentését, a hazai feldolgozó ipar preferálását.
Kelt: Debrecen, 2004. március 27.

a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar-szlovák tárgyalásokról

(az OT plenáris ülése által ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott szöveg)

Az Országos Találkozó
1. Megerősíti a 2002 februárjában elfogadott állásfoglalását, amely
a) egyaránt elveti a szigetközi Duna-szakasz vízellátására vonatkozóan 1998 februárjában, a Horn-kormány alatt átadott műszaki javaslatokat, és azokat a javaslatokat, amelyeket 1999 decemberében az Orbán-kormány adott át a szlovák félnek,
ugyanis e javaslatok megegyeznek abban, hogy
- a vízszintet 6-10 méter magas gátak létesítésével emelnék fel,
- lényegesen kisebb vízhozamot irányoznának elő a Duna és a mellékágak számára még annál is, amennyi jelenleg érkezik a folyóba;
b) elveti az "áramról való lemondás fejében vizet" koncepciót,
mivel az ellentétes
- a nemzetközi joggal és magával a hágai ítélet szövegével, továbbá
- a józan ésszel is, hiszen mivel a két fél jogszerűen csak olyan megoldásban állapodhat meg, ami ökológiai szempontokból elégséges vízhozamot és vízjárást biztosít a Duna főágának, valamint mellékágainak, azért több víz csere útján való biztosítása felesleges;
c) sürgeti a természetvédelmi és vízminőségvédelmi követelményeket hosszú távon bizonyítottan kielégítő megoldás megtalálásához szükséges – mindeddig elmaradt – vizsgálatok elvégzését,
majd ezek bázisán
- új műszaki alternatívák kidolgozását (az eddigiek helyett), az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával, továbbá
- olyan modellvizsgálatok lefolytatását, amelyekkel a felmerült alternatívák várható hatásai megbízatóan előrejelezhetők.
2. Ugyancsak megerősíti a 2003 márciusában elfogadott állásfoglalásait, amelyek értelmében
a) a magyar-szlovák dunai jogvita az EU Víz Keretirányelve (VKI) által rögzített természetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb szempontrendszer alkalmazásával rendezendő;
b) a megegyezés elérésére vagy a hágai eljárás lezárására irányuló erőfeszítéseket azzal a céllal kell folytatni, hogy váljon mielőbb történelemmé a Duna elterelése, és a folyam ismét határfolyóhoz illő méltósággal hömpölyögjön a szigetközi szakaszon;
c) összeegyeztethetetlen a VKI-kötelezettségekkel, valamint az alkotmányosság előírásaival, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca kétoldalú – vagy esetleg csak a Szigetköz térségére kiterjedő –, és csupán a „natúrpark” szintet elérő természetvédelmi oltalom biztosítása céljával folytat hazai illetve magyar-szlovák keretekben zajló előkészületeket, a Bécs és Gönyü közötti teljes Duna-szakaszra tervezett osztrák-szlovák-magyar háromoldalú közös nemzeti park létrehozásának előkészítése helyett,
annak ellenére, hogy
- ennek megvalósítását 1991. április 30. óta országgyűlési határozat írja elő azzal a rendeltetéssel, hogy megfelelő védelmet garantáljon a térség folyóinak, mellékágrendszerüknek, a felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak,
- az országgyűlési határozatban előírt természeti rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásával – a korábbi vízháztartás helyreállítása mellett – a tervezett közös Dunai Nemzeti Park magyar területre eső része a „nemzeti park” fogalmát szabályozó nemzetközi előírásoknak megfelelő szintűre lett volna és lenne ma is fejleszthető,
- ez a területrész a vonatkozó tudományos és természetvédelmi kritériumok alapján – a települési és más speciális övezetbe tartozó térségek kivételével – teljes egészében „Natura 2000 terület”-ként volna megjelölendő a május elsejéig az Európai Bizottsághoz benyújtandó listán.
3. Elítéli, hogy 2001-et követően a közlekedési kormányzat felvetette az Európai Unió "növekedési kezdeményezés"-nek nevezett beruházási csomagjába az úgynevezett "Palkovicovo-Mohács projekt"-et – azaz a Bősi Vízlépcsőhöz eltérített Duna visszatorkollásától a déli országhatárig tartó teljes magyar érdekű Duna-szakasz hajózási paramétereinek „fejlesztését” –, továbbá ugyancsak elítéli, hogy az előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül tett vállalását a 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozat elfogadtatásával utólag legitimáltatta (az Országgyűlésnek a határozat tényleges funkciójáról való tájékoztatása nélkül), jóllehet
a) a kitűzött projektcél 4 újabb vízlépcső megépítését kívánná meg – Nagymarosnál (vagy 9 km-rel feljebb, Pilismarótnál), Adonynál, Fajsznál, illetve Mohács térségében – a vízmélység biztosításához;
b) a szükséges 75-80 %-nyi hazai finanszírozási teherhez nem áll rendelkezésre olyan állami erőforrás illetve hitelfelvételi képesség, ami a gazdaság súlyos megrázkódtatása vagy egyéb fejlesztési célok veszélyeztetése nélkül biztosíthatná, hogy e program – melyet úgynevezett „gyorsan indítható”, már előkészített projektként jelentettek le – a vállalt 2014-es határidőig megvalósulhasson;
c) az elmúlt évtizedek természettudományi vizsgálatai és gazdasági számításai ismételten bebizonyították, hogy a dunakanyarbeli és a többi vízlépcső megépítésére hajózási okból nincs szükség – és nincsen medervédelmi vagy ökológiai okokból sem –, mert mindezek az igények olcsóbban és hatékonyabban oldhatók meg más módon.
4. Elítéli, hogy a gazdasági tárca nemrég elkészült energiakoncepciójának integráns része a vízenergia-termelés sokszorosára bővítése (a sajtónak kifejtett remények szerint – ha „politikai” okok nem gátolják – gyors ütemben), aminek megvalósítása szükségessé tenné Nagymaros, majd a többi vízerőmű megépítését, annak ellenére, hogy
a) a mérsékelt illetve annál melegebb égövön a síkvidéki vagy nagyméretű erőművekben előállított elektromos áram nem tekinthető megújuló („tiszta”) energiának,
- ugyanis egy ilyen vízerőmű gyakran több – akár 3-szor vagy 30-szor több – üvegházgázt bocsát ki a tározójában felhalmozódó szerves anyag lebomlása folytán, mint amennyit egy megegyező teljesítményű szenes, azaz legrosszabb klíma-hatásfokú erőmű termel (ahogy ezt a "Folyami gátak és fejlődés. A döntéshozatal irányelveinek új rendszere" című, a Világbank és az IUCN közös kezdeményezésére készült jelentés 3. fejezete 2000-ben kimutatta);
b) e tényre való tekintettel államok is, továbbá nemzetközi környezetvédő szervezetek, illetve tudományos testületek is kezdeményezték, hogy a nagy vízerőművek építését vegyék ki a Kiotói Egyezmény mechanizmusaiból;
c) a síkvidéki vízerőművek vízminőségvédelmi és természetvédelmi káraival, továbbá a kieső ún. „ökoszisztéma-szolgáltatások” miatti gazdasági veszteségekkel kapcsolatos számítások módszertana ismert a kormányzat számára, továbbá ismertek a Bős-Nagymarosra vonatkozó számítási eredmények is.
5. Felhívja Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy
a) érvénytelenítesse az érintett tárcáknak – illetve a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó feladatok koordinálására létrehozott Tárcaközi Bizottságnak – azokat a nemzetközi és hazai intézkedéseit illetve előkészületeit, amelyek a fentiek értelmében ellentétesek a tudomány eredményeivel, az alkotmánnyal, az EU irányelveivel, a nemzetközi jog és a hágai ítélet rendelkezéseivel, továbbá a kormányfő saját vállalásaival;
b) terveztesse át a természetvédelmi szempontoknak megfelelően a táti elkerülő utat, amelyet a jelenlegi elképzelések szerint az ártéren kívánnak megépíteni;
c) kormányrendelet útján biztosítsa, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) törvényes jogai hatékonyan érvényesülhessenek;
d) a törvényi előírásoknak megfelelően (aláírás előtt) terjessze véleményezésre az OKT elé
- a készülő magyar-szlovák határvízi egyezmény tervezetét,
- a Szigetköz (és a Csallóköz) térségét érintő természetvédelmi megállapodás tervezetét,
- a Natura 2000 hálózatok összehangolása tárgyában előkészület alatt lévő megállapodás-tervezetet; valamint
- azt az álláspontot, amelyet a magyar delegáció az április 13-ával kezdődően újrainduló magyar-szlovák tárgyalásokon a hágai ítélet végrehajtása kérdésében képviselni kíván.

Az elozetes vizsgálatok szerint felszíni vizeink szennyezodésének 60%-a kisvízfolyás eredetu (Forrás: BMGE Vízi Közmu és Környezetmérnöki Tanszék, 2002). Jelentos összes hosszuk és nagy kiterje-désu vízgyujto területük miatt országos szinten is jelentos ökológiai potenciállal rendelkeznek.
Tapasztalataink szerint a vízgazdálkodási társulatok és az önkormány-zatok vízfolyás fenntartó tevékenysége (patakkotrás, rézsukarban-tartás) jelenleg még nem az EU Víz Keretirányelvének eloírásainak megfeleloen történik, ezért kérjük a vízjogi engedélyek általános, országos szintu felülvizsgálatát. Indokolt a belterületet érinto vízügyi munkák engedélyezésekor a Nemzeti Parki Igazgatóságok szakható-ságként történo bevonása, akik természetvédelmi szempontból érté-kelnék az elvégzendo beavatkozásokat.
Kérjük a kisvízfolyásokat érinto káros beavatkozások felfüggesztését, a vízhozam csökkenéssel és a rehabilitációhoz szükséges területek beépítésével, járó munkálatok és a mezogazdasági muvelésbe vonás mellozését.
Felkérjük az érintett tárcákat (KvVM, FVM, BM), az önkormány-zatokkal és társadalmi szervezetekkel a VKI szellemében való együtt-muködésre a kisvízfolyások védelmében, mint például a patakfigyelo hálózatok közös fejlesztése és muködtetetése, a vízpart- és meder-rehabilitáció közös tervezése és megvalósítása, a szennyezo források felmérése és megszuntetése.
Debrecen, 2004. március 27.

Az Országos Találkozó résztvevoi erdeink megorzése és jövoben kívánatos kezelése érdekében, fenntartva és megerosítve a 2003. évi állásfoglalásukat, felkérik az Országgyulést, a Kormányt, az illetékes hivatalokat és intézményeket az alábbi intézkedések megtételére:
• Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy az állami erdoterületek maradjanak tartós állami tulajdonban, ezeket ki kell vonni a profitorientált gazdálkodás alól. A védelmi és a közjóléti funkciók érvényesítése érdekében megfelelo kezelo szervezet kialakítását tartjuk szükségesnek.
• El kell terjeszteni a szakirányú oktatásban és gazdálkodásban a folyamatos erdoborítást biztosító módszereket.
• Követeljük a hatályos jogi szabályozás módosítását annak érdekében, hogy a nem védett erdokben lehetové váljon a védett természeti értékek megorzése, valamint károsításuk büntethetosége.
• Nem védett területen az erdotulajdonosnak legyen joga afelol dönteni, hogy akar-e erdeiben gazdálkodási célú tevékenységet folytatni.
• Védett területen lévo erdokben szunjön meg a gazdálkodási kényszer! A védett területek területegységre (erdorészletre ill. helyrajzi számra) vonatkoztatható természetvédelmi kezelési terveit mielobb el kell készíteni, mivel ezeknek hatályba kell lépni ahhoz, hogy a védett erdok elsodleges rendeltetésüknek, a védelemnek meg tudjanak felelni.
• Meg kell teremteni a természetvédelmi korlátozás miatti kompenzáció megoldásának és megvalósításának intézményrendszerét, feltételeit és anyagi hátterét.
• Az erdok kezelését ágazati érdekek feletti szempontok szerint kell szabályozni és megvalósítani. Ennek érdekében az erdokkel kapcsolatos hatósági szakigazgatási tevékenység egységesen az erdok közjóléti és védelmi funkcióját jobban reprezentáló környezetvédelemért felelos tárcához tartozzon.
• Az erdotelepítési támogatásoknál figyelembe kell venni a leendo állományok közjóléti, tájképi és természetvédelmi értékét is, és a támogatások ne csak a telepítések ráfordítási költségeihez igazodjanak.
• Meg kell szüntetni a nem oshonos, ill. tájidegen fafajú ültetvények telepítése és a természetkárosító erdotelepítési és felújítási technológiák (pl. tuskózás, teljes talaj-elokészítés) állami finanszírozását, és az így felszabaduló pénzeszközökbol természetvédelmi és közjóléti célokat is ellátó erdok létrehozását kell támogatni.
• Jogi eszközökkel is védeni és támogatni kell a természetes beerdosülési folyamatokat, ahol egyéb természetvédelmi érdekek ezáltal nem sérülnek.
• Követeljük erdeink létét veszélyezteto túlszaporított nagyvadlétszám csökkentését és a természetes vadeltartó képességet alapul vevo vadászati tervek kialakítását, a táji vadgazdálkodás megvalósítását.
• Az erdoállományokra vonatkozó adatok számítsanak közérdeku információnak. A helyi lakosság, és a civil szervezetek, önkormányzatok számára tegyék lehetové, hogy beleszólhassanak táji környezetük, így az erdok sorsának alakulásába.

• A környezeti nevelés az állam, az önkormányzatok és minden pedagógus törvényben rögzített feladata (1995. évi LIII. tv.).
2003-ban talán ennek a törvénynek a hatására is a közoktatási törvény megváltozott, s eloírja, hogy minden iskolának ki kell dolgoznia egészséges életmódra nevelési és környezeti nevelési programját – megvalósítva minden környezeti nevelo álmát.
• Javaslatunk, hogy az Egészségügyi Minisztérium mintájára (2005-tol biztosítja a félállású tanárt és a megfelelo anyagi hátteret az egészséges életmódra neveléshez) legyen az iskoláknak félállásban környezeti nevelo tanára (pl. környezettan tanárszakos), aki a környezeti nevelés felelose, így koordináltan megvalósulhat az elmélet mellett az életkorhoz igazodó magas szintu szemléletformálás.
• Ezzel egyidoben javasoljuk, hogy az OM tegyen meg mindent azért, hogy a természettudományos tantárgyak óraszámának arányát növelhessük (órakeret-növelés, anyagi háttér biztosítása stb.), hiszen a környezeti nevelés eredményes megvalósítása speciális (érzékenyíto, projekt, terepi, tapasztalati) módszereket feltételez, melyek sokkal idoigényesebbek a hagyományos módszereknél.
• Azok az intézmények, amelyek helyi pedagógiai programjaikat a környezeti nevelésre és a fenntarthatóságra nevelésre építik, többletfeladatokat vállalnak el. A törvényi kötelezettségek teljesíthetosége érdekében kérjük, biztosítsák ezen feladatok elkülönített, csak környezeti nevelésre fordítható normatív támogatását.
• A fenntarthatóságra való nevelés helyi pedagógiai programja mellé minimál programként az oktatási intézmények hozzanak létre, alakítsanak ki olyan tantermet, laboratóriumot vagy egyéb helyiséget, amely a fenntarthatóság elveinek bemutatására szolgál.
• Kérjük az oktatási intézményeket és a civil szervezeteket, hogy a környezeti nevelés megvalósítása során részesítsék elonyben a lakóhelyen megszervezett terepi programokat, a helyi tudás és a szüloföldhöz való kötodés érdekében.
• Kérjük a minisztériumokat (KvVM, OM, GYISM, GKM, stb.), hogy a kiírt pályázatoknál, azok elbírálásnál a fentieket részesítsék elonyben.
• Szükséges az alapveto környezeti nevelési, oktatáspolitikai dokumentumok fogalmi tisztázása. Ehhez az OM teremtse meg központilag a lehetoséget (Káté, értelmezo szótár, konferenciák, továbbképzés).
• Azokat a civil szervezeteket, akik állami feladatot átvállalva, kiemelten foglalkoznak a környezeti neveléssel, lakossági szemléletformálással, részesítsék normatív támogatásban. A KvVM „oktatásra” szánt keretébol ne maradjanak ki a civilek, hiszen sok szervezet állami feladatokat lát el a környezeti nevelés, oktatás, képzés területén is.
• Dicséretes, hogy hosszú évtizedek harca után öt minisztérium (OM, KvVM, GKM, GYISM, MEH) elfogadta, és megfelelo anyagi háttér megteremtésével, mint más tanulásszervezési módot támogatja az erdei iskolai programokat, mert így szeretnék elérni, hogy minden gyermek tanulmányai során legalább egyszer eljusson oda.
Javasoljuk, hogy legalább ilyen erovel biztosítsák az anyagi lehetoségeket, az erdei iskolát, óvodát megalapozó környezeti nevelésre , hisz „anélkül az sem jöhetne létre”.
• Kérjük az OM-ot, hogy részesítse elonyben a külso világ tevékeny megismerésére fordítható fejkvótával azokat az óvodákat, amelyek pedagógiai programjukat a környezeti nevelésre építve évek óta szervezik az erdei óvodát is.
• Az iskolai környezeti nevelést iskolán kívüli formában segíto (oktatóközpont, tábor, egyéb terepi programok) civil szervezetek tevékenységét hátráltatja a felsofokon képzett terepi programvezetok, szakemberek, alacsony száma. Szükséges a felsooktatási szintu képzés és továbbképzés megvalósítása e területen.
• Állami stratégia legyen a környezeti nevelés, a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alapvetései szerint, hogy az ország felkészülten fogadhassa a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedét” 2005-2014 (ENSZ). Ezért a minisztériumok vagy háttérintézményei dolgozzák ki a fenntarthatóságra nevelés, tanulás stratégiáját.
• A környezeti és fenntarthatóságra nevelés ügye a KvVM-tol súlypontilag kerüljön át az OM-hez, mert oda tartozik. Hosszabb távon így már reális célként merülhet fel annak elérése, hogy az OM célzottan finanszírozza az oktatást segíto intézményeket is.
• Felszólítjuk a kormányt, hogy (más országok mintájára) hozzon létre önálló környezeti nevelési törvényt, ami elosegíti a problémák megoldását.
Debrecen, 2004. március 28.

(További információ: Környezettudományi Központ Alapítvány: 1-455-8055)
A környezetbarát vagy zöld beszerzés nemzetközileg elfogadott definíció szerint azt jelenti, hogy minden beszerzésekkel, szerzodéskötésekkel kapcsolatos döntés, az ár és a minoség mellett, környezetvédelmi kritériumok figyelembe vételével születik. Ez nem csak közvetlenül segíti elo a környezet védelmét, hanem eros keresletet indukál a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacán, ami lépéskényszerbe hozza a gyártókat és szolgáltatókat illetve példát mutat a háztartásoknak is. 1
Az OECD országokban becslések szerint a közszféra termék és szolgáltatás "fogyasztása" a GDP 10-15%-t teszi ki, ami 1998-ban kb. 2000-2500 milliárd USD-t jelentett. 2
Hazánkban ez az érték 10-11% között mozog. A KSH adatai alapján ennek az ún. közösségi fogyasztásnak az értéke hazánkban 2000-ben 1316,4 milliárd Ft volt. 3
Ebbol adódóan a közszféra egészében megvalósított zöld beszerzés:
• nagy mértékben növelheti a környezetbarát termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ezzel csökkentheti azok piaci árát;
• pozitív megerosítést ad a környezetbarát termékek gyártói és a "zöld" szolgáltatók irányába illetve innovációra kényszeríti a környezetet jobban károsító gyártókat és szolgáltatókat.
Mindezt felismerve az OECD Tanácsa ajánlásában fogalmazta meg a környezetbarát beszerzés fontosságát és az Európai Unió is többször hangsúlyozta már e környezetgazdálkodási eszköz fontosságát. Az EU legutóbb a Bizottságnak az Integrált Termékpolitikáról (IPP) 2003 júniusában kiadott kommunikációjában foglalkozott részletesen a környezetbarát beszerzéssel.
Ebben többek között az egész Unióra kiterjedo felmérés megvalósítását, kézikönyv és honlap elkészítését valamint 2006-ra környezetbarát beszerzési akcióprogram kidolgozását vázolja fel a Bizottság. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy készítsék el saját akcióprogramjukat, amelyek három évre szólnának, konkrét, ambíciózus célokat és azok megvalósulását méro eszközöket és módszereket tartalmaznának.
Hazánkban a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 szintén kiemeli a környezetbarát beszerzés fontosságát.
Mindezek ismeretében az érintett civil szervezetek örömmel értesültek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kormányhatározatot készített elo a közintézmények környezettudatos muködésének és környezettudatos beszerzési gyakorlatának az elomozdítására. Az OT Környezetbarát beszerzés szekciójának résztvevoi megegyeztek, hogy a tervezetet a megadott április 5-ei határidoig közösen véleményezik.
A szekció emellett az alábbi állásfoglalás elfogadását kéri az OT-tol:
A kormányhatározat módosítások utáni elfogadása mellett javasoljuk az OECD és az Európai Unió ajánlásainak megfeleloen az alábbiakat:
• Készüljön helyzetfelmérés a környezetbarát beszerzés hazai állapotáról és ez alapján kerüljön kidolgozásra egy Nemzeti stratégia és egy Akcióprogram.
• Ezekben hangsúlyosan szerepeljenek:
• a környezetbarát beszerzést elomozdító kommunikáció és tudatformálás;
• útmutatók, adatbázisok, segédanyagok összeállítása;
a minosített Környezetbarát Termékek támogatási rendszerének kidolgozása, az adó és termékdíj szabályozások ilyen irányú átdolgozása.
1 The World Buys Green - International Survey on National Green Procurement Practices. ICLEI European Secretariat GmbH, Freiburg 2001. 9.p.
2 Greener public purchasing. OECD, Paris 1997.
3 Magyar Statisztikai Évkönyv 2000. KSH, Budapest, 2001. A KSH metodológiája szerint közösségi fogyasztás: azon termékek és szolgáltatások értéke, amelyek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálják, és amelyeket a központi vagy helyi (önkormányzati) költségvetés finanszíroz.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmust többé nem nevezhetjük „füstmentes iparágnak”, hiszen egyre láthatóbbak a rövid távú gazdasági elonyök mellett a környezetünkre, a természetre, a kultúrára, a társadalomra gyakorolt kedvezotlen, kártékony hatások. A turizmus fejlesztésekor és a különbözo beruházások megvalósításakor tehát nem lehet más a célja a társadalom tagjainak (beleértve az idegenforgalomban közvetlenül érintetteket is), minthogy a negatív hatásokat csökkentsük, hogy a természeti, kulturális és egyéb értékeinket ne élje fel rövid távon az idegenforgalmi szektor profitéhsége. Ennek érdekében a turizmust mint az egyik legkomplexebb gazdasági ágat, a tervezéstol a kivitelezésen át egészen az utólagos ellenorzésig úgy kell kezelni, hogy az érintettek a fenntarthatóság elvét figyelembe veszik.
Különösen igaz ez a védett és értékes természeti területekre, ahol még körültekintobben kell a turizmust tervezni, és ahol szükséges, ott szervezett keretek között megfelelo mértékben korlátozni vagy irányítani kell a látogatókat.
A magyarországi idegenforgalom átgondolt, felelosségteljes fejlesztéséhez az alábbi szempontok figyelembevételét minden érintett szereplo részérol elengedhetetlenül fontosnak tartjuk.
A XIV. Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek Országos Találkozója a következoket javasolja:
1. A készülo Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vállalja fel a fenntarthatóság elvét a turizmusban, és támogassa az ökoturizmus fejlesztési lehetoségeit.
2. A várható Turizmus Törvény szemléletében és végrehajtási utasításaiban is álljon ki a természetre alapuló, de azt tiszteletben tartó turizmus mellett.
3.A Magyar Köztársaság által is aláírt Biológiai Sokféleség Egyezményhez (CBD) tartozó „Irányelvek a biológiai sokféleséghez és turizmusfejlesztéshez” elvei jelenjenek meg hazánk turisztikai gyakorlatában.
4. Készüljön el és legyen széles körben alkalmazva a turizmus környezetterhelését mérni tudó, az eltartóképesség vizsgálatát is magában foglaló metódus, ennek alapján jöjjön létre a turisztikai termékek minosítési rendszere, védjegye.
5. Az állami források és más támogatások részesítsék elonyben a környezetet kevésbé terhelo és megfeleloen szabályozott turisztikai fejlesztéseket, programokat és tevékenységeket (pl. látogatóközpont, erdei iskola, természetjárás)
6. A kerékpárutakkal kapcsolatban az alábbi javaslatokat tesszük.:
- a fejlesztések támogatásánál élvezzenek elonyt az hálózat képzésére alkalmas utak, útkijelölések, pl. Eurovelo
- a kerékpárutak építésénél ne csak a hagyományos, hanem az alternatív építési technológiákat is támogassák
7. A Magyar Turizmus Rt. vállalja fel a fenti metódus értékelése szerinti ökoturisztikai termékek propagálását.
8. A természetileg érzékeny és/vagy védett területek turisztikai hasznosításából származó jövedelem a terület megorzése és helyreállítása érdekében kerüljön felhasználásra.
9. A zöld civil szervezetek keressék a területükön mukodo turisztikai szervezeteket, és alakítsanak ki szakmai együttmuködési a fenntarthatóság elvének turisztikai megvalósítása érdekében.
10. A turizmust érinto döntéshozásban vegyenek részt a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek képviseloi, legyenek tagjai a döntéshozó fórumoknak, vegyenek részt a stratégiák, dokumentumok kialakításában. véleményezésében, a megvalósításban, a megvalósítás monitorozásában és értékelésében.
11. Jöjjön létre „zöld civil munkabizottság”, az egyeztetést és tapasztalatcserét biztosító fórum (levelezési lista) a fenntarthatóság irányába mutató turizmus ügyének felkarolására, ökologikus kontrolljára.
+1 Az OT sajnálkozását fejezi ki azon információ hallatán, hogy a KvVM KGI ökoturizmus osztálya a szaktárca tervei szerint megszüntetésre kerül.

Összeállította: Tamás Eniko Anna (BITE - Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület), úgy is, mint a DEF (Duna Környezetvédelmi Fórum) magyarországi koordinátora
Közremuködok: Báder L. (Palocsa Egyesület), Ereifej L. (WWF Magyarország), Filotás Z. (Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány), Jánossy A. (a Dunáért Alapítvány), Kalocsa B. (BITE – DEF Hungary), Dr. Tóth I. (Geo-Environ Egyesület), Ungvári G. (Magyar Környezetgazdaságtani Központ).

1. A szekció ajánlásai (a 2004-es OT résztvevoi és más civil szervezetek számára)

• A társadalmi szervezetek között feladatmegosztásra van szükség a VKI-vel kapcsolatban – ezért eloször az érdeklodo civil szervezeteket kell megismertetni a Víz Keretirányelv végrehajtása során jelentkezo feladatokkal és lehetoségekkel! A DEF magyarországi koordinátora, a BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület 2004. októberében civil szervezetek képviseloinek szóló VKI-tréninget szervez, melyre ezúton hív minden érdeklodot. További információ a bite.baja.hu ill. a def.baja.hu internet-címeken és a 30/565 1747-es telefonszámon.
• Fel kell tárni a társadalmi részvételi lehetoségek kihasználásának Magyarországon alkalmazható legmegfelelobb módjait, és a részvételi jogok érvényesítésének potenciális eszközeit.
• Lehetoségeink szerint támogassuk az osztott vízgyujtokön a VKI-vel kapcsolatos határon túli civil kezdeményezéseket.
• Tényleg FOGJUNK HOZZÁ a VKI végrehajtásához!

A Környezet- és Természetvédo Társadalmi Szervezetek XIV. Országos Találkozója nevében
• Hangsúlyozzuk, hogy a Víz Keretirányelv 14. cikkelyének megfeleloen a VKI bevezetésének és végrehajtásának különbözo fázisaiban bármely érdeklodo magánszemélynek vagy civil szervezodésnek joga van információhoz jutni és konzultációt kérni az illetékes hatóságtól, valamint aktívan részt venni a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos koncepcionális és gyakorlati tervezési folyamatokban és azok végrehajtásában.
• Hathatósan érvényesíteni kívánjuk a közérdeku adathoz és információhoz való hozzájutás jogát, ezért felhívjuk a figyelmet a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos társadalmi részvételi lehetoségekrol szóló Útmutató (Guidance Document on Public Participation in relation to the Water Framework Directive) ajánlásaira, és kérjük, hogy az abban megfogalmazott „PP” (Társadalmi Részvételi) - technikákat ténylegesen alkalmazzák is az állami szervek.
• Konkrétan, meg kívánjuk ismerni a VKI-vel kapcsolatban kijelölt víztestek földrajzi lehatárolását, besorolását, valamint minosítési rendszerét, különös tekintettel az osztott víztestekre.
• Hangsúlyozzuk, hogy a vizek jó ökológai állapotának a környezo ártér és a vízgyujto többi részének jó ökológiai állapota alapfeltétele.
• Kiemelkedoen fontosnak tartjuk, hogy a vízhasználati díjak meghatározása a teljes ár alapján történjen.
• Hangsúlyozzuk, hogy az ökológiai eroforrások felhasználásával lehessen elérni a VKI által eloírt jó állapotot , akár azon az áron is, hogy a VKI által meghatározott határidok esetleg így nem tarthatóak.
• Kérjük, hogy a vízgyujto-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos Korm. rendelet és a felszíni vizekrol szóló Korm. rendelet módosításának tervezeteit a civil szervezetek idoben megkapják véleményezésre.
• Tapasztalatunk szerint nincs, vagy csak konkrét, civil oldalról történo kezdeményezésre jön létre párbeszéd a vízgazdálkodás állami szerveivel. Egyes civil szervezetek vagy képviselok feladata lehetne, hogy segítsenek kialakítani és muködtetni a nagyközönség felé történo információ-szolgáltatás és a kapcsolattartás rendszerét. Alkalmas lenne ennek koordinálására a megfelelo tárcaközi bizottságba delegált küldött. Véleményünk szerint a tárcaközi bizottság szintjén is biztosítani kell a társadalmi részvétel lehetoségét.
• A koncepcióalkotásban való részvétel lehetoségét kérjük, a Stratégiai Környezeti Vizsgálatokhoz hasonlóan a VKI–vel kapcsolatban is.
• Nyomatékosan kérjük, nem csak a VKI vonatkozásában, hogy szülessen meg egy általános, átfogó jogszabály (Kormányrendelet) a társadalmi részvételrol!
Debrecen, 2004. 03. 28.

A Környezet- és Természetvédo Szervezetek 14. Országos Találkozója Debrecenben, 2004. március 14-én a következok biztosítását kívánja az agrár- és vidékfejlesztési kormányzattól
• az EU politikai irányelvei mentén tekintsék prioritásnak a fenntartható mezogazdaságot, az egészséges, környezetbarát élelmiszerek termelését, a helyi gazdaságok diverzitását, a vidéki lakosság és munkahelyek megtartását, a táj megorzését 1 és a természeti eroforrásokkal való komplex gazdálkodást,
• módosítsák a koppenhágai stratégiát, a következo tervciklusban a hangsúlyt tegyék a vidékfejlesztési – földalapú és egyéb – támogatások megszerzésére tegyék,
• a vidékfejlesztés szétzilált intézményi rendszerét újra kapcsolják össze,
• a tokés befektetok által létrehozott tokés latifundiumok helyett a kis- és középgazdaságok társulásait védjék,
• biztosítsák a növekvo költségvetési önrész igényt, soron kívül csoportosítsanak át forrásokat a NAKP számára,
• azonnal fogjanak a gazdák felkészítését, képzését jelento feladatukhoz,
• haladéktalanul dolgozzák ki azokat a nemzeti intézkedéseket 2, amelyek lehetové teszik a termoföldnek, a nemzeti vagyon 25 %-ának megorzését a magyar gazdatársadalom számára 3,

• az EU-ban nemcsak a nagybirtoknak van jövoje, hanem a kis- és középméretu családi gazdaságoknak is,
• ragaszkodjanak a földjük tulajdonához, és legyenek nyitottak az önkéntes társulásokra, mert csak így tudnak megmaradni a piaci versenyben,
• tájékozódjanak, tanuljanak, keressék a partnereket,
• keressék azokat a minden agrárágazatra nyitott gazdálkodási rendszereket, amelyekhez már most lehet pályázni a NAKP-ban,
• a társadalomnak szüksége van a gazdálkodók szolgáltatásaira és termékeire, ezek közé értjük a természeti értékek és a táj megorzését is, végül
• mindezekért mély megbecsüléssel fordulunk feléjük,

• muködési helyükön segítsenek a NAKP-ra vonatkozó információkat eljuttatni a gazdatársadalomhoz 4,
• keressék az agrár-környezetvédelmi szakemberek, FVM hivatalok, falugazdászok, helyi önkormányzatok és más civilek partnerségét,
• segítsék a természet védelmét, a természetvédelem céljainak és lehetoségeinek megértetését az agráriumban is szemléletformálással, értékleltár készítésével, együttmuködo tervezéssel,

• amely felelosséget érez a vidék és a vidéki emberek sorsa, a természet és a táj megorzésével szemben.

1 Dolgoztassa ki és alkalmazza a táji alapú vidék- és területi tervezés módszereit
2 2004-ben a parlament elé kerülo földtörvény módosítás garantálja a NAKP megvalósulását:
• A földvédelmi járulék differenciált emelését,
• A földvásárlás részletes feltétel rendszerét, a természetes gazdálkodó személyek birtokvédelmét és birtokszerzésének lehetoségét,
• A termelésbol kivont területek védelmének, felhasználásának szabályozását
• Természetvédelmi oltalom alatt álló, muvelésbol kivont területek csak közcélra legyenek igénybe vehetoek,
• Harmonizáció a területrendezési és építési szabályozással.
3
• Birtokrendezés támogatása, pályázati lehetoség,
• Építési törvény módosítása a birtokközpontok megorzése érdekében,
• Földhivatali nyilvántartási rendszer (stereografikus ?rendszer átdolgozása EOL ? alapra)
4 Saját tevékenységi területét vizsgálja meg az agrár-környezetvédelem szempontjából (a komplexitástól a támogatás felé).

Címzett: Környezetvédelmi es Vizügyi Miniszter, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter, Gazdasagi es Kozlekedesi Miniszter, Belügyminiszter
Mindennapjaik során egyre több szennyezo anyaggal érintkezünk. Ezek a gyermekek és a felnottek egészségét egyaránt veszélyezteto anyagok megtalálhatók az élelmiszerekben, a ruhákban, a bútorokban, az építési anyagokban, az ipar és a közlekedés által kibocsátott szennyezésekben. Szervezetünkben több száz mesterségesen eloállított vegyi anyag található. Vannak közöttük olyanok, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le, felhalmozódnak és különféle betegségeket válthatnak ki.
Számos tartósan megmaradó szerves szennyezo és a szervetlen anyag káros hatása széles körben ismert, ám rajtuk kívül létezik még sok ezer vegyi anyag, amelyekrol bár nincs elég információnk, de sejtjük, hogy ártalmasak. A tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80 százalékát sosem vizsgálták abból a szempontból, hogy az emberekre nézve rákkelto hatásúak-e, 85 százalékáról nem tudjuk, hogy azok felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban, hetven százalékukról pedig nem ismert, hogy a környezetben miként bomlanak le. A jelen politika mégis a korszerutlen, bevizsgálatlan anyagok használatát ösztönzi és káros gazdasági támogatásokat tart fenn. További probléma, hogy a meglévo információ is nehezen elérheto.
A környezetvédo szervezetek szerint gátat kell vetnünk a vegyi anyagok folyamatos és ellenorizetlen használatának és kibocsátásának, mert felelotlen viselkedésünkkel gyermekeink jövojét veszélyeztetjük. A rövid távú gazdasági érdekek helyett a környezet és az emberi egészség megóvása kell hogy a az elso számú cél legyen. Mindezek alapján szeretnénk, ha az EU új vegyi anyag politikájával (REACH - Kémiai Anyagok Bejegyzése, Értékelése és Engedélyezése) kapcsolatos hivatalos magyar álláspont ezen értékeket tükrözné.
Az új rendszernek álláspontunk szerint tartalmaznia kell:
• a kötelezo helyettesítés elvét, azaz a veszélyes vegyi anyagokat és veszélyes termékeket váltsák ki korszeru nem veszélyes anyagokkal
• az információhoz való jutás jogát: minden fogyasztó ismerhesse meg, hogy mely vegyi anyagok vannak az egyes termékekben és mi ezeknek a környezeti
és egészségügyi hatása
Környezet- és Természetvédo Társadalmi Szervezetek XIV. Országos Találkozója
2004. március 26- 28. Debrecen

Máris késésben lévonek tartjuk az eddig történteket, ezért sürgetjük a parlagfu virágzásának megelozésére koordinált intézkedések azonnali megvalósítását.

Követelni kell a Parlagfumentes Eseti Bizottság javaslatai, és az azok alapján készült 126/2003. (XI. 21.) OGY határozat végrehajtását.
Meg kell ismerni és támogatni szükséges a Tárcaközi Bizottság 2004. évi intézkedési terveit, és a tárcák, valamint a civilek programjait. Továbbra is szükségesnek tartanánk, hogy ezt a munkát független kormánybiztos irányítja.
A Tárcaközi Bizottság ne csak támogassa, hanem a bizottság munkájába is aktívan vonja be a civil szervezetek választott képviseloit.
Követeljük, hogy a lakosság által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ából befolyt 835,2 millió forint a kituzött célra kerüljön felhasználásra és a felhasználás átláthatóbbá tételét.
Követeljük a hatósági eszközök eddiginél következetesebb alkalmazását és a hatékonyabb jogköveto magatartás betartását. Mivel egyértelmu, hogy csak hatósági munkával nem lehet a problémát megoldani, feltétlenül szükséges a további szélesköru tájékoztatás, ismeretterjesztés és a lakosság mozgósítása, amelyben a civil szervezetek eddig is hatékonyan közremuködtek.
Az idén is legalább a parlagfu virágzást megelozoen, június 19-27-e közötti idoben ismét meg kell szervezni országszerte a mentesíto kampányt.
A parlagfuvel terhelt hatalmas hazai területekre és a parlagfu allergiában érintett népesség óriási arányára tekintettel súlyosan felelotlen intézkedésnek tartjuk a fertozöttség visszaszorítására szánt – a feladat nagyságához mérten egyébként is méltatlanul csekély nagyságú – keretösszeg felének zárolását, ezért kérjük a keret újbóli megnyitását.

Levezetok: Dr. Juhászné Halász Judit, Dr. Farkas Ildikó (PME) – Pós Péter (ABOSZ)

A szekció létrehozásának indítéka az volt, hogy Magyarországon nagyon rossz a lakosság egészségi állapota. Pl. a férfiak születéskor várható halálozási életkora 65 év, a noké 75 év. Ennél a környezo, korábban szegényebb országok lakói is tovább élnek. Az északiak és a japánok általában tíz évvel élnek tovább. A környezetvédok is rongálják magukat, sokan dohányoznak és rosszul táplálkoznak.
Pedig testük is része a környezetünknek. Hogyan védjük az állatokat és a növényeket, ha magunkat, a foemlost elhanyagoljuk?
Megbeszéltük, hogy azt kell enni, ami a hagyomány, ami évszaknak megfelelo, és ami ott terem, ahol élünk, tehát magyar termék.
Mi az, ami ezt biztosítja az esetleg génmanipulált, vagy reklámokkal támogatott rossz minoségu élelmiszerekkel szemben?
Az ökogazdálkodással termesztett biotermékek, amelyeknél a vetomagtól a fogyasztókig követheto a termékútja tanúsítvánnyal, amelyet az ellenorzo szervezet állít ki. Magyarországon a Biokontroll Hungária alkalmazza a nemzetközi eloírásokat.
Darócziné Julika, a debreceni Biokultúra Csoport vezetoje elmondta, hogyan él egy biogazda , és mi az az ökogazdálkodás.
Megegyeztünk abban, hogy szélesebb polgári kezdeményezést indítunk aláíró ívekkel. Ezekkel felhívjuk az emberek figyelmét az egészséges hazai termékek fogyasztására, mivel az jó nekünk, ami ott terem ahol élünk, és összefogást a magyar termelok védelmére.
Ismertetjük, hogy a hazai termékek jelölése 5-ös kóddal történik, de el kell olvasni az áru eredetét is. Ha ez nem szerepel a címkén, esetleg rossz minoségu, imort terméket csomagolta, helyben. A bioellenorzés szintén szerepel a címkén, és az is, ha a termék génmódosított.
Püspök Judit, szekcióvezeto
Tiszta Élelmiszerért Mozgalom

Címzett: Miniszterelnök, Honvédelmi Miniszter, Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter
Ismert, hogy 1994 óta a Honvédelmi Minisztérium nagy hatótávolságú katonai lokátor telepítését tervezi a kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben levo Zengon, egy 1977 óta országosan védett természetvédelmi területen.
Általános alapelv, hogy a védett növényeket illetve általában a védett élolényeket az eredeti, természetes élohelyekkel együtt kell lehetoség szerint megorizni. Az Európai Unió Élohely Bizottsága 2003. februárjában, Brüsszelben az Európai Élohely Irányelveket lényeges mértékben kiegészítette. Ennek eredményeként a Kárpát-medencei úgynevezett Pannóniai régiónak a legjelentosebb élohelytípusait, és a világállomány jelentos részét alkotó fajait fokozott védelem alá helyezte. Ez alapján a Zengot borító sziklaerdo típus ( egységesen a terület növény- és állatfajaival ) az Élohely Irányelvek 1. számú függelékében; csillaggal megjelölten, ún. elsodleges élohelytípusként kerül kiemelésre, így fokozott védelem illeti meg. A fentiek teljességgel alátámasztják és megerosítik azt, hogy Magyarországon a szóban forgó terület már 1977-ben védelem alá került.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is szerepel, hogy az élo természet védelmének eddig elért szintje nem csökkentheto. A tervezett lokátor telepítése helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen károkat okozna az érintetlen természeti környezetben, de emellett a területen található kulturális, néprajzi és régészeti értékeket is veszélyeztetné.
Megemlítendo még, hogy a tervezett beruházás néhány kilométeres körzetén belül több mint tízezer ember lakik, és a természeti adottságokra alapozza megélhetését ( turizmus, ökoturizmus, gyógyturizmius). E körülmények ellenére a tervezett beruházás elokészítési és engedélyeztetési eljárása a civil szervezetek és a helyi lakosság teljes kizárásával történt. Az érintettek csak ezek lezárulta után a sajtóból értesülhettek a tervezett beruházásról.
A Zengo védelmére tavaly februárban alakult Civil Szervezetek a Zengoért Mozgalom , a helyi és az országos civil szervezetek, valamint magánemberek példaértéku összefogásával, 2004. február közepén sikeresen védte meg a Zengot a természetrombolástól. A hegy védelmét jelentos társadalmi és médiatámogatás kísérte.
Meggyozodésünk, hogy természeti értékeink és környezetünk védelme mindannyiunk személyes és közösségi érdeke, joga és kötelessége.
A fentiek tudatában kérjük Önöket vizsgálják felül eredeti döntésüket, és a magyar légtér biztosítása érdekében más, a környezetvédelem alapelveit és az emberek akaratát megfelelo súllyal figyelembevevo, a Zengo érintetlenségét megorzo alternatív megoldást keressenek.

Egy évvel az iraki háború megindítása után megkérdojelezhetetlenül bebizonyosodott, hogy a háború igazolásra használt legfobb érvek – mint az iraki tömegpusztító fegyverek fenyegetése – teljes mértékben megalapozatlanok!
Elítéljük a terrorizmus minden formáját, ám meggyozodésünk, hogy a háborús katonai gépezet teljes mértékben alkalmatlan a terrorizmus felszámolására.
Mindezt figyelembe véve, felszólítjuk a Magyar Kormányt, hogy június 30-ig vonjon ki minden magyar egységet Irakból!
Kérjük tovább, hogy független nemzetközi testület vizsgálja meg a civil áldozatok halálának körülményeit, és annak eredményeit hozzák nyilvánosságra!